Hosszú a várólista a vármegyei idősotthonokban
Bár az elmúlt években nőtt a debreceni és hajdú-bihari idősotthonok száma, a várólisták a 3-6 ezer forintos napi térítési díjak és a milliós egyszeri belépési összegek mellett is hosszúak. A fiatalok elvándorlása előrevetíti a probléma erősödését: az idősek magukra maradnak, ellátásukról a család nem tud gondoskodni.

Fotó: Shutterstock
Továbbá a pszichiátriai betegek elhelyezése is nyomasztóan nehéz – derül ki a debreceni önkormányzat több mint százoldalas szakmai anyagából. A könnyebbség kedvéért a Cívishír pontokba szedte a dokumentum legfontosabbnak, legérdekesebbnek tartott részleteit.
Debrecen 201 ezres lakosságának ötödrésze (40 ezer fő) elmúlt 65 éves, közülük 25 ezer nő, 15 ezer férfi. A 65 év felettiek száma 2008 óta folyamatosan emelkedik a városban.
Várhatóan egyre több egyedülálló idős nőről kell gondoskodni, miközben a korcsoport egészségi és mentális állapota fokozatosan romlik, a generációk eltávolodtak egymástól, egyre több az egyedül élő öreg.
A debreceni Városi Szociális Szolgálat által működtetett Pallagi úti idősotthonban 2022 végén 201-en voltak az ápolás-gondozási részlegen, 47 százalékuk 80 év feletti. A demensek részlegén 48 idős – zömmel 80–89 éves – embert gondoztak. A Szávay Gyula utcai idősotthonban 32-en laktak, s szinte mindenki elmúlt hetven. Míg korábban csak a Szávay Gyula utcai otthon esetében vezettek hosszú várólistát, mára ez a Pallagi úti intézményre is igaz. Ennél 2023 novemberében az ápolás-gondozási részlegen 46, a demenseknél 49, a gondozóháznál 22 várólistás volt. A Szávay Gyula utcai telephelyen 41-en szerettek volna elhelyezést nyerni. Gondozásuk nagy teher a hozzátartozóknak, akik gyakran maguk is idősek, betegek, esetleg éppen emiatt mutatják a depresszió tüneteit. Eközben az üres gondozói álláshelyekre nagyon nehéz munkaerőt találni.
A vármegyei otthonok is telítettek
Míg Hajdú-Biharban 2015-ben 37 idősotthon működött, addig a számuk mára meghaladta az ötvenet – írja a Haon. Az ellátást leginkább 80–89 év közötti, főként özvegy, alacsonyabb iskolai végzettségű nők veszik igénybe. A térítési díjak tavaly napi 3100–6400 forint között mozogtak, míg az egyszeri belépési hozzájárulás 5 millió forintig terjedt. Az intézmények szinte mindegyike teljes kihasználtsággal működik, a várólisták hosszúak. Az igénylők egészségi állapota egyre rosszabb, sok egyedül élő, elmagányosodó nő kéri felvételét.

Fotó: Shutterstock
Átmeneti ellátást biztosító gondozóházakból – idősek számára – 14 működik a megyében, ebből kilenc Debrecenben. A térítési díjak napi 5 ezer forint körüliek, a gondozottak zöme 85–89 év közötti nő szív- és érrendszeri betegségekkel, látászavarokkal. Szintén sokan vannak a várólistákon.
Hajdú-Biharban továbbra is működnek engedély nélküli – önmagukat lakóközösségként hirdető – gondozóházak idős kliensekre számítva.
Valójában nem átmeneti jelleggel nyújtanak szolgáltatást, az ellátás szakszerűtlen, a tárgyi feltételek elégtelenek. A lakószobák zsúfoltak, nem érvényesül a személyenkénti legalább 6 négyzetméter lakóterület, nem biztosított az akadálymentesség. Nem ritka, hogy ugyanaz végzi a 10-12 személy teljes ellátását, ápolását, a főzést és a takarítást is. Ahogy az sem, hogy pszichiátriai betegeket helyeznek el az idősek között.
Hajdú-Biharban a leghosszabb várólisták az állami fenntartású szociális intézményeknél, valamint a fogyatékos és pszichiátriai betegekről gondoskodó, valamint a pszichiátriai betegek átmeneti elhelyezését szolgáló otthonoknál alakultak ki.
A vármegyében a fogyatékosok számára 24, a pszichiátriai betegek elhelyezésére nyolc, a szenvedélybetegek érdekében egy otthon működik. Hajléktalanok számára nincs ilyen lehetőség. A bentlakásos szociális intézményekben 4347 férőhelyen 4063 gondozottat tartottak számon.
Romlott a helyzet a pandémia miatt
A pandémia következtében még a tanyán élők is „visszahúzódóbbak, óvatosabbak, tartózkodóbbak lettek”. Több lett
- az egészségügyi probléma,
- a szövődmény,
- az alapbetegségek felerősödtek,
- újabb betegségek jelennek meg és egyre fiatalabb korban.

Fotó: Shutterstock
Egyes településeken jellemzően romlott a családok anyagi helyzete, a jövedelem kiesése miatt nehéz helyzetbe kerültek, 2022-ben többen vettek igénybe rendkívüli települési támogatást, de a nyugdíjemelési és az egyszeri segély iránti kérelmek száma is szaporodott, valamint az adományok iránt is megnőtt az érdeklődés – olvasható a Haon által idézet beszámolóban.
Szükség van a gondnokokra, az étkeztetésre és egyéb támogatásokra
A debreceni szociális étkeztetést naponta átlagosan 8875-en vették igénybe 2022-ben (egy évvel előtte 6313-an). A népkonyhán tavalyelőtt napi mintegy 17 ezer, 2021-ben 19 ezer embert szolgáltak ki. A szolgáltatók helyzetét a magas rezsiköltségek, az emelkedő üzemanyag-, nyersanyag- és élelmiszerárak nagyon megnehezítették. Sok helyen elkerülhetetlenné vált a térítési díjak emelése.
A vármegye falugondnoki szolgáltatásait idősebb nők vették igénybe 60 ezer forint alatti nyugdíjjal. A tanyagondnoki szolgáltatással elsősorban 60–74 év közötti, többségében nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező nők élnek, valamint olyan gyerekek, akiket tanyagondnokok szállítanak iskolába.

Fotó: Shutterstock
Házi segítségnyújtásban (tisztálkodás, bevásárlás, szociális ügyintézés, háztartási munkák stb.) 2022-ben 1530-an részesültek Debrecenben. Szintén vármegyei szintre vetítve a szolgáltatást, elsősorban 80–89 év közötti, özvegy, nyolc általános iskolai végzettségű, saját ingatlanban élő idősek – főként nők – vették igénybe. Míg egyes szolgáltatóknál a házi segítségnyújtás ingyenes, addig másoknál a megállapított térítési díj meghaladja az óránkénti háromezer forintot. E téren is gond a megfelelően képzett, megbízható szakemberek hiánya, különösen a kisebb településeken.
Debrecen városa különféle időszaki vagy eseti támogatásokkal is segíti a helyi lakosokat: lakásfenntartási, időszaki és eseti pénzbeli segéllyel. Kérhető továbbá tűzifa-, lakbér-, kelengye-, iskolakezdési, gyógyszer- és temetési támogatás is.