késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Kiderült: Győr a legfejlettebb, de nem mindenben
Egy friss kutatás szerint Győr már a legfejlettebb magyar városok közé sorolható, mivel magas jövedelem, alacsony bűnözés és alig tapasztalható munkanélküliség jellemzi. Az Egyensúly Intézet most közzétett településindexe alapján Győr a második legfejlettebb vármegyeszékhely. A dobogó első fokán Székesfehérvár áll, Győr alatt pedig Eger foglal helyet.
A felmérésben Győr több kategóriában is első helyen végzett a vármegyeszékhelyek között, ezek voltak a
- a legmagasabb egy főre eső nettó belföldi jövedelem (461 ezer forint),
- az ezer lakásra jutó lakásépítések száma (11 lakás) és
- a legalacsonyabb nyilvántartott álláskeresők aránya.
Bár a győriek jól állnak az iparűzésiadó-bevételek terén, az egy főre jutó önkormányzati bevételek tekintetében jócskán elmaradnak Székesfehérvártól: az utóbbinak kevesebb mint a harmadára (460 ezer forint) tettek szert 2021-ben – rögzítették a kutatásban.
A településindex alapján az első három helyen végzett vármegyeszékhely közül Győrbe érkezett a legtöbb egy főre jutó állami támogatás (500 ezer forint), ugyanakkor a legalacsonyabb volt az alapszolgáltatásokon felüli, azaz a kötelező önkormányzati feladatok ellátáson túli egy főre vetített önkormányzati kiadás (70 ezer forint) – írja a Kisalföld.
Győr esetében a vizsgált időszakban megfigyelhető fejlődés elsősorban a bűncselekmények számának csökkenéséből, továbbá az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelemből, az szja-t fizetők arányából és az átlagos négyzetméterárak növekedéséből ered
– emelte ki Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója. További jó hír Győr-Moson-Sopronnak, hogy Budapest és Pécs után Győrben részesültek a legtöbben (454 fő) jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, az ötezer fő alatti települések közül pedig Győrzámolyon volt a második legmagasabb az oda- és elvándorlások különbsége (195 fő).
A legerősebbek és a leggyengébbek
A településindexből kiderül, hogy a legfejlettebb kisvárosokat és községeket általában a Balatontól északra, Budapesttől nyugatra találjuk, vagyis javarészt az Észak- és Nyugat-Dunántúlon. A legtöbb fejlődést elérő kisebb települések a Budapesthez közeliek, köszönhetően a fővárosból kiköltözők nagy számának. A keleti országrészek kisvárosai jelentős hátrányban vannak a nyugatiakhoz képest.
A legelmaradottabbak az észak-magyarországi és dél-dunántúli ötezer fő alatti falvak, így nem meglepő, hogy ezek közül néhánynak sikerült viszonylag látványos előrelépést produkálnia a hét év alatt.
Azok tudtak igazán fejlődni, amelyek a vizsgált időszakban alacsony lakosságszámmal, továbbá jelentős költségvetési és jövedelemnövekedéssel rendelkeztek.
Győrben sem most kezdődött
Dézsi Csaba András polgármester elmondta, hogy több tekintetben, több mutató alapján is Győr a legfejlettebb vármegyeszékhely: a város „sikerességét az itt élők szorgalma, tudása és tehetsége adja. A teljes foglalkoztatottság egyik fő záloga az ipari park, amelyet még 1992-ben hoztak létre Kolozsváry Ernő akkori városvezető kezdeményezésére, és amelybe egy évvel később megérkezett az Audi. Eredménynek tekintem, hogy az energiaválság és a koronavírus-járvány által sújtott világban megőriztük és megerősítettük pozícióinkat.”
A győri Audi élén nemrég történt változás: Alfons Dintnertől Michael Breme vette át a vezetést. Breme több mint húszéves tapasztalattal rendelkezik az Audi termelési világában, és már eddigi munkaköreiben is nagyban hozzájárult a győri gyártótelephely fejlődéséhez. A leköszönő Dintner több nemzetközi gyártótelephelyen végzett négy évtizedes munkájával meghatározta az Audi és Volkswagen konszern sikereit, de mostantól magánéletére fókuszál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.