„A jegybanknak a monetáris transzmisszió helyreállításával kell foglalkoznia, mivel annak tökéletlensége okozza a problémát” – írja a Portfolio szerint Lóga Máté gazdaságfejlesztésért és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért felelős államtitkár a Magyar Nemzeti Bank szakértőinek ma közzétett reakciójára küldött viszontválaszában a hitelek referenciakamatának a meghatározásáról szóló vitában.
Az államtitkár azzal kezdi írását, hogy köszönettel fogadják, hogy a referenciakamatokkal kapcsolatos vitaindító cikkük élénk szakmai diskurzust indított el mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai közösségben.
Azonban sajnálattal vesszük, hogy egyes elemzések nem a problémafelvetés lényegi és érdemi kérdéseire reflektálnak, mint azt a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi elemzésével kapcsolatosan is tapasztaltuk. Az MNB szakértői cikkükben fókuszt tévesztenek, nem a probléma gyökerére koncentrálnak, ami miatt a vitaindító cikk megszületett
– fogalmaz Lóga Máté, aki szerint a probléma gyökere valójában, hogy a jegybank a transzmissziós csatornákban tapasztalt zavarokat nem képes megfelelően kezelni.
Hangsúlyozza, hogy mindez abban nyilvánul meg, hogy olyan tradicionálisan együtt mozgó rövid (éven belüli) kamatok között, mint a BUBOR kamata és a Diszkontkincstárjegy (DKJ) hozama, jelentős és tartós szétnyílás tapasztalható, amely immáron két éve fennáll.
A bankok által a vállalati szektor számára nyújtott forintban denominált piaci hitelek jellemzően változó kamatozásúak, amelyek egy kamatbázisból (referenciakamat, amit hagyományosa a BUBOR jelent) és egy kamatfelárból tevődnek össze: az előbbi jellemzően a bankok határköltsége, míg az utóbbi a vállalati ügyfél hitelkockázatától, a bank működési és tőkeköltségeitől, valamint profitelvárásaitól függ.
A Magyar Nemzeti Bank által közzétett referenciakamat listáján, az éven belüli lejáratra vonatkozóan a BUBOR mellett a Diszkontkincstárjegy-hozamok, illetve a is szerepel. Tekintettel arra, hogy a BUBOR lényegében a jegybanki alapkamat (irányadó kamat) aktuális szintjéből és az arra vonatkozó várakozásokból deriválható, ezért a piacon valójában rövid referenciakamatként mindössze a BUBOR kamatát és a DKJ hozamát használják.
Kihangsúlyoznám, hogy a jegybank által publikált lista alapján is referenciakamatnak tekinti a DKJ-hozamát
– teszi hozzá az államtitkár, aki szerint monetáris politikai mulasztás eklatáns példája, hogy 2022 óta a 3 hónapos BUBOR kamata és a 3 hónapos DKJ hozama között érdemi és tartós szétnyílás mutatkozik (volt, hogy az 500 bázispontos mértéket is meghaladta, és jelenleg is 250 és 300 bázispont közötti). A transzmisszió helyreállítása és a két kamat különbségének kezelése jegybanki feladat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium folyamatos és konstruktív egyeztetéseket folytat a Bankszövetséggel a fennálló problémával és annak kezelésével kapcsolatban. „A hazai bankok megértették a problémafelvetés gyökerét, és keresik a választ arra, hogy ezt a torzulást kezeljék, ezáltal támogassák a gazdaság növekedését. Az egyeztetések lezárását követően annak eredményeiről széles körű tájékoztatást fogunk adni. Ezt követően az új szerződések esetében az alkalmazott kamatszint várhatóan érdemben csökkenhet” – írta Lóga Máté.
