Suppan Gergely: minden feltétel adott ahhoz, hogy újra dinamikusan növekedjen a magyar gazdaság - VG Podcast
„A minisztérium célkitűzése, hogy a múltban tapasztalt 4 százalékos növekedési rátához vissza tudjon térni a magyar gazdaság. Úgy gondoljuk, hogy ehhez minden feltétel adott” – mondta a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó legújabb adásában Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) nemrégiben kinevezett vezető közgazdásza, akit azok után kérdeztünk az idei gazdasági kilátásokról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta: szerinte az infláció visszaemelkedésének veszélye minimális, sokkal inkább az a kérdés, hogy a kormány az elgondolt ütemben tudja-e növelni a gazdaság teljesítményét. Bár a kabinet az idei költségvetést 4 százalékos növekedés mellett tervezte meg, a Pénzügyminisztérium tavaly december végén lejjebb hozta a növekedési várakozását 3,6 százalékra, ami arra utalhat, hogy a gazdaság helyreállása továbbra sem zökkenőmentes.
De nemcsak a növekedési, hanem az inflációs előrejelzését is megvágta a kormány, miután decemberben 5,5 százalékra csökkent a fogyasztóiár-index. Suppan szerint januárban pedig még tovább mérséklődhet. Noha nagy átlagban az élelmiszerárak emelkedhetnek, a nemzetközi környezet, a nyersanyagárak visszaesése, valamint az ipari és mezőgazdasági termelőiár-indexek mind abba az irányba mutatnak, hogy egyes termékek esetében még további árcsökkenések várhatók az egy évvel ezelőtti szinthez képest.
Mindenképpen 5 százalék alá fog beesni az infláció, a kérdés, hogy a 4 százalékhoz vagy az 5 százalékhoz lesz-e közelebb
– mondta a várható januári adatokról az elemző, hozzátéve, hogy az év első hónapjaiban folytatódhat a trend, ami később ugyan megtorpanhat, de annak valóban nincs sok esélye, hogy visszapattanjon. Jelenleg ugyanis nem látszódnak olyan ársokkok, amelyek ettől a pályától eltérítenék az inflációt. Azt viszont elismerte, hogy idén beragadhat a pénzromlás a 4-4,5 százalék körüli tartományban, a 4 százalékos jegybanki toleranciasávba pedig csak jövőre térhetünk vissza.
Mit okoznak a béremelések az inflációban?
Suppan szerint változó, hogy a béremelések egyes szektorokban mennyiben késztetik áremelésre a cégeket. Az exportra termelőket, mint a Magyarországon jelen lévő nagy multinacionális vállalatokat, szerinte ez kevésbé érintheti, mivel a bérköltség alapvetően kis tétel számukra.
Ahol viszont számít, azok a szolgáltatási területek, azonban a súlyuk az inflációs kosárban nem túl jelentős ahhoz, hogy az ár-bér spirált beindítsák
– magyarázta Suppan, aki jelezte, hogy a tanárok mellett az ápolók is béremelésben részesülnek idén, ezek azonban a vállalkozói bérköltségeket egyáltalán nem érintik, így nem tartanak attól, hogy az inflációban megjelennének. Már csak azért sem, mert a kiskereskedők tavaly erős forgalom-visszaesésről számoltak be, ami kényszerhelyzetet teremt a vállalatok számára.
Senki nem érdekelt abban, hogy lemondjon a korábbi volumenhez való visszatéréséről. A korai fázisban nem látom ennek veszélyét
– mondta a közgazdász a béremelések hatására beinduló inflációról.
Mi lesz a fogyasztással és a beruházásokkal?
Suppan szerint a növekedés támasza lehet idén a fogyasztás, ahol a fordulat már tavaly év végén megkezdődött. Bár az adatok még nem ismertek, de szerinte
túljuthatott a fogyasztás a mélyponton, amit a szeptember óta újra emelkedő reálbérek is segítenek.
Ráadásul idén a bérnövekedési dinamika szerinte mindenképpen két számjegyű lesz, ami 5 százalék alatti inflációval számolva 6-7 százalékos, jókora vásárlóerő-emelkedést feltételez. Erre pedig szükség is van, mivel a fogyasztási fordulat jelentheti a megoldást a költségvetés helyzetének rendezésére.
Ami a beruházásokat illeti, Suppan szerint ugyan még mindig magasan vannak a hitelkamatok, de a kormány tud célzottan, fókuszáltan segíteni olyan lépésekkel, mint a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram vagy a Széchényi-kártya program, az utóbbi esetében pedig kiemelte azt a legújabb döntést, miszerint a kormány mérsékli a garanciavállalási díjat, ami olcsóbbá teheti ezeket a termékeket, tovább javítva a hitelfelvételi kedvet.
A lakosság is egyre optimistább
– emelte ki az elemző, hozzátéve, ez kell a lakossági beruházásokhoz, a fordulat pedig szerinte itt is körvonalazódik. Bár nem érték el a korábbi szintet, de már tavaly év végén élénkülés látszott a lakáshitel-kihelyezéseknél, ugyanígy a lakástranzakcióknál és a lakásépítési engedélyeknél is látszik elmozdulás a mélypontról.
Teljesen reális a négyszázalékos idei növekedés
Az NGM vezető közgazdásza úgy véli, hogy a fenti tényezők hatására az év közepére térhetünk vissza a korábbi növekedési pályára. „Teljesen reális a 4 százalékos növekedési ütem, a gazdaságban a potenciális növekedés benne van” – vélekedett, hozzátéve, hogy a folyamatban lévő iparikapacitás-növelő beruházások egyre jobban bekapcsolódnak a termelésbe. Ezzel együtt kérdésesnek nevezte, hogyan alakul a külpiacainkon a kereslet, vagy hogy mi lesz Németországgal, de az pozitív szerinte, hogy Európában is várható egy fogyasztási fordulat, miután a reálbérek ott is emelkednek. Úgy látja, arra biztosan számíthatunk, hogy 2025–2026-ban nagyon dinamikus növekedésre lesz képes a magyar gazdaság.
Sziget Fesztivál: részvénycsomagokkal stabilizálnák a cég helyzetét – a korán érkezők kevesebbet fizetnek, egy rég várt felújítást is bejelentettek
