Ezért mondta Orbán Viktor, hogy már nem az infláció a fő veszély
Már nem az infláció jelenti a fő veszélyt, a növekedés beindítása fontosabb – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában, ahol a műsorvezető a mostani béremelések hatásairól kérdezte a kormányfőt. Tavaly decemberben 5,5 százalékra csökkent az infláció, ami visegrádi országok között már a legalacsonyabb, ugyanakkor idén több szektorban jelentős béremelésekre kerül sor, ami a kereslet és fogyasztás élénkítésén keresztül ismét növelheti árnyomást a gazdaságban.
A kormányfő szerint azt senki nem tudja pontosan, hogy milyen inflációs világ jön a nemzetközi gazdaságban. Rendszeresen konzultál a Nemzetközi Valutaalappal, illetve az Európai Központi Bank vezetőivel, akik ott vannak az unió állam- és kormányfőinek találkozóin. Előző nap, csütörtökön pedig egyeztetett Matolcsy György jegybankelnökkel is.
Én úgy látom, hogy az infláció visszaemelkedésének veszélye minimális, inkább azt tartom kérdésesnek, hogy az elgondolt ütemben tudjuk-e növelni a gazdaság teljesítményét és jegybank képes lesz-e a maga által kiszabott ütemben csökkenteni a kamatokat
– fogalmazott, hozzátéve: a monetáris és fiskális politika közös célja az lesz, hogy „nyugodtan, higgadtan, nem ritmust hibázva, ütemet tévesztve”, de fokozatosan segítsék a vállalatokat, hogy fejlesszenek és beruházzanak azért, hogy a növekedés visszatérjen egy magas szintre. Ehhez azonban kellenek az alacsony hitelkamatok is, amit szerinte a jegybank tud garantálni idén. A miniszterelnök azt is világossá tette, hogy a növekedés nem fog magától beindulni, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig a növekedés felelőse a kormányban. Ezt neki meg kell oldani – mondta Orbán.
Az infláció már földbe van döngölve
Korábban írtunk róla, a kormány nem várta ölbe tett kézzel, hogy az infláció lefelé csordogáljon az év elejei 25 százalékról, hanem valóságos hadjáratot indított az áremelkedések ellen. A kötelező akciózás, az online árfigyelő és az egyeztetések az üzemanyagpiac szereplőivel is hozzájárultak az infláció lebirkózásához, de a globális inflációs környezet is segített. Mindezek eredményeképpen októberre teljesült az áhított cél: újra egy számjegyűvé vált a fogyasztói árak emelkedése.
A növekedési előrejelzések 3 százalék körül alakulnak
A miniszterelnök szavai szerint vélhetően nagyobb növekedést szeretne elérni, mint ami a mostani előrejelzésekből következne. Ugyan a kormány 4 százalékkal tervezte meg az idei büdzsét, de a pénzügyminisztérium december végén 3,6 százalékra csökkentette a prognózisát, tehát a kormányban is úgy láthatják, hogy
a túlzott fogyasztói óvatosság miatt kisebb lehet a GDP-bővülés a vártnál.
Ettől függetlenül a pénzügyminisztérium száma közelebb van az IMF, a nemzetközi hitelminősítők vagy az EBRD becsléseihez, amelyek rendre 3 százalék körüli adatokat vetítenek előre, és amivel még mindig a magyar gazdaság növekedése lehet az unióban és a régióban is a legmagasabb.
Ambiciózus cél lebeg a kormány szeme előtt
Nem pusztán a növekedés öncélú helyreállítása lebeg a kormány szeme előtt, régóta ismert az a kormányzati törekvés, miszerint 2030-ra Magyarországnak el kell érnie az uniós átlag 90 százalékát, ehhez pedig évi átlagban 2-3 százalékos növekedési többletre van szükség, ugyanis Nagy Márton szerint ez a felzárkózás záloga. Ahogy a miniszter egy eseményen még október közepén fogalmazott a különböző statisztikákban betöltött dobogós pozícióink sokasága sem elég ahhoz, hogy a közepes fejlettség csapdájából való kitörésünket megvalósítsuk, anélkül pedig szinte lehetetlen.
