Az Erste is alámegy az idei díjemelésekkel az inflációnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHasonlóan a tavalyi évhez, az Erste idén sem érvényesíti az inflációs emelés lehetséges maximummértékét – közölték a Világgazdasággal a pénzintézetnél.
Az Erste – mérlegelve a lakossági bankszámla- és kártyadíjak inflációs emelési lehetőségét és ennek hatását, valamint néhány kiemelt ügyfélkörével kapcsolatos üzletpolitikáját – úgy döntött, hogy 2024-ben nem érvényesíti az inflációs emelést – a 17,6 százalékot – az elsődlegesen digitális ügyfeleknek szóló George-számlák és -kártyák, illetve a gyerek- és a diákszámlák és az ezekhez tartozó kártyák esetén.
Ez azt jelenti, hogy ezen forintszámlák ügyfeleinek a számlavezetési és utalási díjai és a számlákhoz kapcsolódó kártyadíjai sem változnak majd
– tették hozzá.
A pénzintézet tájékoztatása szerint az Erste teljes lakossági ügyfélkörére az idei áremelkedés átlagosan 13 százalékos lesz, vagyis ez is a tavalyi infláció alatti növekedés. A bank a 2024-ben esedékes díjváltozásokat május 1-jétől érvényesíti.
Az OTP Bank néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy a digitális, elektronikus átutalásoknál egy számjegyű, a többi díjnál differenciált ármódosítást hajt végre 2024. március 1-jétől lakossági ügyfeleinél.
Egyes szolgáltatásoknál például – tették hozzá – továbbra is marad a díjmentesség. A hitelintézet kiemelt figyelmet fordít a fiatalokra, és különösen fontosnak tartja a pénzügyi edukációt, a gyakorlati tudás átadását a fiatalok számára: éppen ezért továbbra is díjmentesen biztosítja az OTP Junior számlát (számlavezetés, éves bankkártyadíj, internet- és mobilbanki szolgáltatás) a 24 év alattiaknak, és az elektronikus átutalás is díjmentes marad a fiatal ügyfeleknek havi százezer forintig.
Az érvényben lévő szabályok szerint a hitelintézetek minden évben legfeljebb az előző évi inflációnak megfelelő díjemelést hajthatnak végre a lakossági számlavezetéshez kapcsolódó díjtételeknél.
A költségek emelkedésével azonban nemcsak az ügyfeleknek, hanem a pénzügyi szolgáltatóknak is szembe kell nézniük. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a hazai hitelintézeti szektor a múlt év első kilenc hónapjára több mint 1900 milliárd forintot számolt el működési költségként, ami több mint 18 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A működési költségek utóbbi évekre jellemző, gyors emelkedése hátterében több tényező is meghúzódik: így például a személyi jellegű ráfordítások (bérköltség) növekedése, a digitális fejlesztésekkel összefüggő kiadások, illetve a szektort érintő szabályozói változások generálta költségtételek.
Az MNB adatai szerint a múlt év harmadik negyedének végén közel 9,9 millió lakossági folyószámlát vezettek Magyarországon, ami nagyjából 200 ezerrel volt több az egy évvel korábbinál. A természetes személyek által vezetett számlák száma egyébként a koronavírus-járvány első hulláma (2020 első negyedéve) óta növekszik szinte folyamatosan – akkor még épphogy elérte a 9,3 milliót.
