Belső tartalékokból is elérhető az ötmillió foglalkoztatott Magyarországon - Podcast

Rendelkezésre állnak azok a tartalékok, amelyekkel tovább bővíthető a foglalkoztatottak létszáma Magyarországon – erről beszélt a Világgazdaság makrogazdasági podcastsorozata, a Bruttó e heti adásában Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa. A munkaerőpiaci szakértővel azokról a kormányzati tervekről beszélgettünk, amelyek tovább növelnék a hazai aktivitási rátát a 15–64 év közötti korcsoportban a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra. Ezért különböző programokon keresztül mintegy 300 ezer főt vonna be a munka világába.

Szalai Piroska szerint ehhez az inaktívak számát kell csökkenteni, ami három nagyobb társadalmi csoporton keresztül érhető el.

– mondta a szakértő, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy nem azoknak alacsony a foglalkoztatottságuk, akik nem járnak az iskolába, hanem azoknak, akik még tanulnak.

– emelte ki.

A szakértő szerint a másik nagy merítési lehetőséget a hazai munkaerőpiacon az 55 fölötti korosztály jelenti, azon belül is a 60 és 64 év közöttiek. Az ő foglalkoztatási rátájuk azért fog emelkedni véleménye szerint, mert akik most kerülnek be az 55 fölötti korcsoportba, azok már 1969-ben születtek, és eleve sokkal jobb kompetenciákkal léptek be a munkaerőpiacra, mint a korábbi korosztály. 

A harmadik nagy csoportot pedig a gyermekes nők alkotják, az ő esetükben az olyan atipikus foglalkoztatási formák elterjedése jelenheti a megoldást, amelyek lehetővé teszik a gyermek mellett a munkavégzést. Bár vannak szakmák, amelyek kizárják ennek lehetőségét, de a Covid sokat segített abban, hogy beépüljön a munkahelyi kultúrába például a home office. Jelezte, hogy itt a munkaadóknak kell több innovációt alkalmazniuk, ennek ellenére úgy látja, a mostani munkaerőhiányos állapot rákényszeríti erre a cégeket. 

Egyszerre nő az álláskeresők és a foglalkoztatottak száma

Érdekes folyamatok zajlanak a hazai munkaerőpiacon, egyszerre nő a munkanélküliség és a foglalkoztatottság. Januárban úgy volt 4,7 millió foglalkoztatott a KSH adatai szerint, hogy közben az állástalanok aránya 4,5 százalékra emelkedett. Szalai Piroska szerint mindez a fluktuáció erősödéséből fakad, az áremelkedés és az infláció hatására olyanok is próbálnak más munkahelyet keresni, akik korábban nem gondolkodtak ebben. 

– magyarázta a szakértő.

Mit okoznak a vendégmunkások a magyar munkaerőpiacon?

Szalai Piroska szerint azokban a megyékben, ahol a munkanélküliségi ráta 2 százalék alatt van, már korábban is nagyon sok vendégmunkás volt. Az orosz–ukrán háború óta egyre több az ukrán vendégmunkás idehaza, elmondása szerint a menekültként érkezett ukránok 10 százaléka itt marad dolgozni, ami nagyságrendileg több tízezer fő. A harmadik országbeli állampolgárként ide érkező vendégmunkásokkal kapcsolatban megjegyezte, hogy olyan szigorítások zajlanak a munkaerőpiacon, amelyek esélyt sem adnak arra, hogy a munkavállalási engedély lejárta utána itt maradjanak.

A teljes adás itt hallgató meg: