Mennyiben tekinthető meglepetésnek a várakozásoknál rosszabb GDP-adat?
Az elemzők nagyobb növekedést vártak, ehhez képest számíthat meglepetésnek, azonban az utóbbi hónapok kifejezetten gyenge ipari teljesítményét – amit döntően a külső keresleti tényezők, azaz az exportpiacok gyengélkedése, valamint az év végi leállások okoztak – látva várható volt, hogy gyengébb lehetett a gazdaság tavaly év végi teljesítménye. Ezt erősítette az is, hogy az utolsó negyedévben az unió teljesítménye is gyakorlatilag stagnált negyedéves alapon, ráadásul míg hazánk éves összevetésben 0,4 százalékos növekedést ért el, addig a most ismert adatok szerint nyolc uniós tagállamban is csökkent a – többek között a németeknél és a letteknél 0,2, az osztrákoknál 1,3, az észteknél 3,0, az íreknél pedig 4,8 százalékos csökkenés volt látható. Hangsúlyozandó, hogy
a most tapasztalt megtorpanás átmeneti.
A járműgyártás decemberben 9 százalékkal esett vissza, miközben az év elején a szektor kifejezetten jól teljesített, de az is egy hónap alatt 20 százalékot esett. Ez már a német válság begyűrűzése?
A járműgyártás, valamint az ipari termelés decemberi visszaesésében szerepet játszott, hogy két munkanappal kevesebb volt a hónapban, mint tavalyelőtt ilyenkor, és szerepet játszott az egy esztendővel korábbi erős bázis, valamint az év végi leállások is. Egyes gyártók ugyanis már a következő évi termelésre készítették fel gyártósoraikat. De az év végi kedvezőtlenebb teljesítményhez a gyenge külső konjunktúra, kifejezetten pedig a strukturális és versenyképességi gondokkal küzdő német gazdaság járult hozzá leginkább.
A decemberi év végi leállások, valamint az ünnepek miatt rövidebb a termelési időszak, így volumenben mindig visszaesés következik be novemberhez képest, és ez igaz az exportra és az importra is, amit a szezonális igazítás kisimít. A KSH egyelőre csak a külkereskedelmi forgalom euróértékét közölte, a volumeneket még nem ismerjük, azonban az energia- és nyersanyag-, ezek következtében pedig a termelői árak meredek visszaesése is csökkenti a külkereskedelmi forgalom értékét. Már ismert, hogy az ipar exportértékesítése decemberben mintegy 12 százalékkal csökkent, amelyben részben szerepet játszhatott a már említett naptárhatás is. Azonban mivel az év nagy részében csökkent az ipar exportértékesítése, vagyis a csökkenés már év közben is jelentkezett, a decemberi nagyobb mértékű volt.
Milyenek az ipar idei kilátásai, és mennyiben tudjuk függetleníteni magunkat a külső folyamatoktól?
Kis, nyitott országként a külső folyamatoktól nem tudjuk teljes mértékben függetleníteni magunkat, de az idén és a következő években termelésbe álló új exportkapacitások ellensúlyozhatják a gyenge külső környezetet, és növelhetik külpiaci részesedésünket.
Az előbbiek alapján a visszarendeződés üteme attól is függhet, hogy az ipari teljesítmény mérséklődését mekkora mértékben okozták az év végi leállások, és mennyire a külső kereslet romlása. Az év elején életbe lépő új energiaszerződésektől fellélegezhetnek az energiaintenzív ágazatok, amelyeknél jóval több a kapacitás, a potenciális szint alatt teljesítenek, így bőven van mozgástér a javulásra. Az év során a belső kereslet várható javulása már támogathatja a belföldre termelő vállalkozások termelésének felfutását, míg a külső környezet is lassan, fokozatosan javulhat, egyrészt az európai országok többségében bekövetkező – bár a hazainál jóval szerényebb mértékű – reálbérfordulat, másrészt az év közepétől az EKB várható kamatcsökkentései miatt.
A belső kereslet és a fogyasztás helyreállása hol tart most?
A kormány célja változatlan: az sikeres visszaszorítását követően – amely januárban már 3,8 százalékra zuhant – idén helyre kell állítani a gazdasági növekedést. Ennek érdekében pedig
- növelni kell a fogyasztást,
- 25 százalék felett kell tartani a beruházásokat és
- tovább kell emelni a munkaerőpiaci aktivitást.
A belső kereslet fogyasztási lábának helyreállását illetően már a tavalyi év végén látszottak az első, óvatos jelek. A bizalmi mutatók jelentős javulása mellett így a kiskereskedelmi forgalom a negyedik negyedévben 1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, és várhatóan az idei évben gyorsulni fog az erőteljes reálbér-növekedésnek köszönhetően, ennek a meredeksége a lakosság óvatossági motívumának enyhülésétől is függ. A fogyasztás élénkülését az év végére tetemes növekedést mutató belföldi vendégéjszakák is tükrözték. Az év végén elkezdődött a lakáshitelezés és a lakástranzakciók számának emelkedése, valamint októberben nagyot ugrott az építési engedélyek száma is. Mindez arra utal, hogy
elkezdődött a fogyasztás helyreállása, ami azonban még nagyon az elején tart.
Elérhetőnek tartja-e a minisztérium a szerdai adatok után is az idei 4 százalékos növekedést?
Ismétlem: a cél változatlan, el kell érni a dinamikus, 4 százalékos gazdasági növekedést.
Ehhez azonban kifejezetten erős negyedéves növekedésekre van szükség, aminek először a fogyasztás helyreállása, a fokozatosan üzembe álló új kapacitások, majd a beruházások helyreállása adhat támaszt.
A reálbérek várhatóan jelentős, akár 6-7 százalékot elérő növekedése is hozzájárulhat ehhez, de az óvatossági motívum enyhítésére, a fogyasztói bizalom további erősítésére is szükség van, mivel a háztartások megtakarításainak növekedése lehetővé teszi a fogyasztás erősebb növekedését.
A belföldre termelő és szolgáltató vállalkozások termelésének és beruházásainak helyreállításához részben a javuló belső keresleti kondíciók, de jórészt az alacsonyabb kamatok járulhatnak hozzá. Ehhez adott támogatást többek között a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, az SZKP, a bankokkal való megállapodás az önkéntes kamatplafonról és a kockázati felárak átmeneti felfüggesztéséről, valamint ehhez fog hozzájárulni a hamarosan induló, 450 milliárd forint keretösszegű Ginop Plusz, amely nullaszázalékos hitelt fog kínálni a kkv-k számára.
Közben várhatóan a kamatok mérséklődésével a piaci kamatok is csökkenni fognak, ami újraindíthatja a piaci hitelezést. A lakáshitelekre vonatkozó önkéntes kamatplafon pedig a lakossági beruházások élénkítéséhez járulhat hozzá, aminek a tavaly őszi bevezetése óta már látszanak jelei a lakáshitelezés, a lakáspiaci tranzakciók és az építési engedélyek óvatos tavaly év végi javulásának is. Ezek idén tovább gyorsulhatnak. Mindez az építőiparra, az építőanyag-gyártókra, a bútor- és műszakicikk-forgalmazókra is kedvező hatással lehet. A növekedés újraindításához a a foglalkoztatás, az aktivitás további növelésére is szükség van, ehhez pedig a szintén hamarosan megnyíló, célzott Ginop járulhat hozzá 460 milliárd forintnyi keretösszeggel.
Az alapok tehát adottak, a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium mindent el fog követni, hogy idén újra nagy ütemben bővüljön a gazdasági teljesítmény, tovább erősödjön a gazdaság versenyképessége, és egyre sikeresebbek legyenek a magyar vállalkozások.
