Mintegy három éve nem volt ilyen alacsony az Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli adatközlése szerint januárban a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest 3,8 százalékkal, míg havi bázison 0,7 százalékkal emelkedtek.
A Világgazdaság elemzői a decemberi 5,5 százalékos ütem után ezúttal éves alapon 4,4, míg havi bázison 1,1 százalékos fogyasztói áremelkedést vártak.
Tehát a mai adat abszolút meglepetésnek tekinthető, főleg annak fényében, hogy utoljára 2021 márciusában volt a jegybank toleranciasávjában, azaz 4 százalék alatt a hazai infláció – ez még akkor is nagy szó, ha valószínűleg csak átmeneti.
A mostani alacsony inflációban szerepet játszik a magas bázis. Pont egy évvel ezelőtt, tavaly januárban volt a legmagasabb, 25,7 százalékos a pénzromlás üteme, ami most a bázisba bekerülve lejjebb húzta az árdinamikát. Ettől függetlenül a januári, illetve az év első hónapjainak adatai rendkívül fontosak az infláció szempontjából, a vállalatok jelentős hányada ugyanis az év elején változtatja csak az árait. Azaz a mostani kedvező adat is alátámasztja azt a vélekedést, hogy egyre kisebb az árnyomás a magyar gazdaságban. Mindez akkor is igaz, ha a szakértői várakozások alapján tavasztól ismét emelkedhetnek az éves headline-ráták. Az év egészében zömmel 4–5,5 százalék közötti, határozott trend nélkül ingadozó infláció várható az elemzők szerint.
Olcsóbb lett az üzemanyag, az energia, a liszt és a tojás
Ami a konkrét számokat illeti,
- az élelmiszerek ára januárban az egy évvel ezelőtti szinthez képest 3,6 százalékkal nőtt, ezen belül leginkább a cukoré (38,2 százalék), az alkoholmentes üdítőitaloké (14,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (14,1 százalék), a büféáruké (12,7 százalék), valamint a sertéshúsé (10,0 százalék). A termékcsoporton belül a liszt ára 19,0, a tojásé 17,8, a sajté 15,6, a vaj és vajkrémé 13,8, a száraztésztáé 13,2, a tejé 10,2 százalékkal csökkent.
- A háztartási energia 11,3 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 25,0, az elektromos energiáért 3,4 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 2,0 százalékkal többet kellett fizetni.
- A szolgáltatások 10,4, ezen belül a lakbér 13,9, a járműjavítás és -karbantartás 11,9, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 11,3, a sport- és múzeumi belépők 10,9, az üdülési szolgáltatás 10,2 százalékkal drágult, az utazás munkahelyre, iskolába 21,7 százalékkal olcsóbb lett.
- A szeszes italok, dohányáruk ára 8,1, ezen belül a dohányáruké 9,2 százalékkal nőtt. Az állateledelek ára 20,0, a mosó- és tisztítószereké 11,1, a gyógyszer, gyógyáruké 8,0, a testápolási cikkeké 4,7 százalékkal emelkedett.
- A tartós fogyasztási cikkekért 1,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 9,9 százalékkal csökkent, a konyha- és egyéb bútoroké 7,6, a fűtő- és főzőberendezéseké 3,7, a szobabútoroké 2,6, az új személygépkocsiké 1,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok 11,9 százalékkal olcsóbbak lettek.
Feladja a leckét a jegybanknak az infláció
Nagy kérdés, hogy a vártnál kedvezőbb inflációs adatokra hogyan reagál a jegybank, amely a legutóbbi kamatdöntő ülésén is kifejezetten óvatos volt, pedig már decemberben is a visegrádi országok között Magyarországon volt a legalacsonyabb az infláció. Ami viszont leginkább aggaszthatja a jegybank közgazdászait, azok a külső kockázati tényezők, az olaj ára, illetve a forint árfolyama, utóbbi hiába erősödött vissza a januári kamatdöntés után, azóta lényegében ugyanott tartózkodik.
A Világgazdaság podcastsorozatában, a Bruttóban legutóbb Parragh László, az MKIK elnöke is azt kifogásolta, hogy a környező országokban, a cseheknél, a lengyeleknél és a románoknál is, az alapkamat az infláció fölött 2-3 százalékkal van. Nálunk ezzel szemben az a helyzet, hogy miközben az a pénzromlás 4 százalék, az alapkamat 10, tehát 6 százalék környékén van a reálkamat. Ez pedig akkora mérték, ami érdemben visszafogja a gazdasági növekedést.
Most pedig, amikor már zárul ez az időablak, vagyis az infláció csökkenő üteme belassul, már végképp nem szabad várni. Most kellene nagyobb ütemre váltani, amivel látványosan berúgható lenne a gazdaság
– hangsúlyozta Parragh, aki szerint a forint mozgásában persze a külső körülmények is szerepet játszanak, mindenesetre, hacsak valami nagyobb külső sokk nem jön közbe, májusig ez az időablak nyitva van, amiben végig ott van a cselekvés lehetősége a jegybank számára. Szerinte minden hónap késedelem sok-sok milliárdjába kerül a költségvetésnek, a vállalkozásoknak, a lakosságnak. Hogy megfogadja-e az MKIK elnökének szavait az MNB, az majd február 27-én fog kiderülni, akkor tartja soron következő kamatdöntő ülését a Monetáris Tanács.
Nagy Márton szerint az infláció gyakorlatilag összeomlottNagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat elemezve kifejtette, hogy mindössze egy év leforgása alatt az infláció gyakorlatilag összeomlott, így az már nem jelent érdemi problémát a gazdaság szempontjából. A magyar infláció ma már kedvezőbb szintre süllyedt, mint az észteknél (5,0 százalék), a horvátoknál (4,8), az osztrákoknál (4,3) vagy a szlovákoknál (4,3). A tárcavezető szerint ezt olyan célzott kormányzati intézkedések segítették, mint az online árfigyelő rendszer és a kötelező akciózás. Emellett kifejtette, hogy szeptembertől újra fokozatosan nő a reálbér, azaz egyre többet ér a családok jövedelme. Az alacsony inflációnak és a béremeléseknek köszönhetően pedig 2024-ben akár 6 százalékkal vagy afeletti mértékben is emelkedhetnek a reálkeresetek. A dinamikus, 4 százalék körüli GDP-növekedés eléréséhez tovább kell fokozni a munkaerőpiaci aktivitást, a beruházási rátát 25 százalékos szint felett kell tartani, illetve a fogyasztói bizalom erősítésével és az óvatossági motívum oldásával helyre kell állítani a lakossági fogyasztást – hangsúlyozta a miniszter. Ezt támogatja az is, hogy a kormány korábbi vállalásuk betartására kérte az üzemanyag-forgalmazókat, arra, hogy térségi szinten is versenyképes, a régiós középmezőnybe tartozó árszínvonalú üzemanyagokat biztosítsanak |
