Nem rántotta be teljesen a kéziféket a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén 75 bázisponttal, 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A jegybank a legutóbbi kamatdöntéskor a korábbi hónapoknál nagyobb ütemű, 100 bázispontos kamatvágást hajtott végre, azt azonban már akkor jelezték, hogy a gyorsítás csak átmeneti, mivel továbbra is hónapról hónapra a beérkező adatok alapján, azaz adatvezérelt üzemmódban döntenek a kamatcsökkentés mértékéről, ez pedig lehetőséget ad adott esetben egy nagyobb ütemű kamatvágásra.
A lassítást a Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők is szinte biztosra vették, legfeljebb abban volt véleménykülönbség köztük, hogy a jegybank 50 vagy 75 bázispontos kamatvágást hajt majd végre.
Egy esetleges 50 bázispontos kamatvágáshoz képest a Monetáris Tanács mai döntése meglepőnek tűnhet, főleg azután, hogy a forint a legutóbbi kamatdöntés óta a 400-as kritikus szintet is megközelítette. Hogy végül nem törte át, az csak az MNB verbális intervenciójának köszönhető.
Annak ellenére, hogy már második hónapja van a jegybank toleranciasávjában az amely februárban 3,7 százalékra süllyedt, több olyan tényező is megjelent időközben, amely az MNB-t is óvatosságra ösztönözte:
- az egyik ilyen az ország kockázati CDS-felár, amelyről mostanában nem sokat hallattunk, vélhetően az uniós források körüli bizonytalanság is játszhatott, hogy az elmúlt hetekben ismét emelkedést mutatott,
- a külpiacaink sincsenek jó formában, különösen a német gazdaság, amelynek gyengélkedése az exporton keresztül a magyar gazdaság növekedéskilátásai mellett a külső egyensúlyát is, beleértve a fizetési egyenleget is rontja. Ráadásul itt már a kormány is jelezte legutóbb, hogy idén 2-3 százalék közötti növekedést vár a korábbi 4 százalékos cél helyett,
- ugyan a jegybanktörvény módosítását a kormány egyelőre nem fogadta el, az MNB a szokottnál is durvább reakciói biztosan nem tettek jót a forintnak,
- ahogy a kockázati prémium alakulása is erősíthették az eladók megjelenését a forint piacán.
Főként ez utóbbi jelenti a nagyobb problémát, ugyanis egyre nagyobb az esélye, hogy a FED és az EKB később indítja el a kamatcsökkentéseket, ha el is indítja, akkor is várhatóan kevesebb kamatvágást hajtanak végre, mint amit még tavaly év végén kommunikált a két szervezet. Ez pedig alaposan behatárolja a jegybank mozgásterét. Nagyon nehéz elképzelni, hogy júniusra úgy csökken 6 százalékra a magyar alapkamat, hogy a FED az amerikai rátát 5,5 százalékon tartja. Egy ilyen forgatókönyv hatalmas nyomást helyezne a forintra, amit egyelőre nagyon el akar kerülni a jegybank.
A döntés hátteréről 15 órától tart online háttérbeszélgetést Virág Barnabás, az eseményt élőben közvetítjük.
