Meglepetést okozott az MNB: nagyobbat vágott az alapkamaton
Nem rántotta be teljesen a kéziféket a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, amely a mai kamatdöntő ülésén 75 bázisponttal, 8,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A jegybank a legutóbbi kamatdöntéskor a korábbi hónapoknál nagyobb ütemű, 100 bázispontos kamatvágást hajtott végre, azt azonban már akkor jelezték, hogy a gyorsítás csak átmeneti, mivel továbbra is hónapról hónapra a beérkező adatok alapján, azaz adatvezérelt üzemmódban döntenek a kamatcsökkentés mértékéről, ez pedig lehetőséget ad adott esetben egy nagyobb ütemű kamatvágásra.
A lassítást a Világgazdaságnak előzetesen nyilatkozó elemzők is szinte biztosra vették, legfeljebb abban volt véleménykülönbség köztük, hogy a jegybank 50 vagy 75 bázispontos kamatvágást hajt majd végre.
Egy esetleges 50 bázispontos kamatvágáshoz képest a Monetáris Tanács mai döntése meglepőnek tűnhet, főleg azután, hogy a forint a legutóbbi kamatdöntés óta a 400-as kritikus szintet is megközelítette. Hogy végül nem törte át, az csak az MNB verbális intervenciójának köszönhető.
Annak ellenére, hogy már második hónapja van a jegybank toleranciasávjában az infláció, amely februárban 3,7 százalékra süllyedt, több olyan tényező is megjelent időközben, amely az MNB-t is óvatosságra ösztönözte:
- az egyik ilyen az ország kockázati CDS-felár, amelyről mostanában nem sokat hallattunk, vélhetően az uniós források körüli bizonytalanság is játszhatott, hogy az elmúlt hetekben ismét emelkedést mutatott,
- a külpiacaink sincsenek jó formában, különösen a német gazdaság, amelynek gyengélkedése az exporton keresztül a magyar gazdaság növekedéskilátásai mellett a külső egyensúlyát is, beleértve a fizetési egyenleget is rontja. Ráadásul itt már a kormány is jelezte legutóbb, hogy idén 2-3 százalék közötti növekedést vár a korábbi 4 százalékos cél helyett,
- ugyan a jegybanktörvény módosítását a kormány egyelőre nem fogadta el, az MNB a szokottnál is durvább reakciói biztosan nem tettek jót a forintnak,
- ahogy a kockázati prémium alakulása is erősíthették az eladók megjelenését a forint piacán.
Főként ez utóbbi jelenti a nagyobb problémát, ugyanis egyre nagyobb az esélye, hogy a FED és az EKB később indítja el a kamatcsökkentéseket, ha el is indítja, akkor is várhatóan kevesebb kamatvágást hajtanak végre, mint amit még tavaly év végén kommunikált a két szervezet. Ez pedig alaposan behatárolja a jegybank mozgásterét. Nagyon nehéz elképzelni, hogy júniusra úgy csökken 6 százalékra a magyar alapkamat, hogy a FED az amerikai rátát 5,5 százalékon tartja. Egy ilyen forgatókönyv hatalmas nyomást helyezne a forintra, amit egyelőre nagyon el akar kerülni a jegybank.
A döntés hátteréről 15 órától tart online háttérbeszélgetést Virág Barnabás, az eseményt élőben közvetítjük.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.