Még nem ipari mértékű a magyar űrprogram, de tele van lehetőségekkel
Időarányosan jól állunk a stratégiával – közölte Ferencz Orsolya a Külgazdasági és külügyminisztérium űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a magyar űrprogramról a Figyelő és a Világgazdaság évadnyitó innovációs konferenciáján. Még nem ipari léptékű a magyar űrprogram, de jó hír, hogy lemorzsolódás nélkül fejeződött be az űroktatás első szakasza a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME). Mi lehet ezek után a következő lépés?
Ferencz Orsolya kifejtette, hogy a 2021-ben meghatározott magyar űrstratégia nyomán 17 hazai egyetem összefogott – és a számuk mára 21-re duzzadt –, hogy az űrprogramhoz űroktatás is társuljon. Miként pedig a BME nemrég beszámolt róla, ez az oktatás parádésan alakul: február 24-én 72 hallgató kapott szakképesítést a következő területeken:
- űrtechnológiai szakember,
- űrtudományi szakember,
- űrpolitikai tanácsadó,
- innovatív táplálkozás- és egészségtudományi szakember.
A BME emlékeztetett: az Űrstratéga célkitűzéseivel összhangban létrejött UniSpace-program keretében 2022 szeptemberében elindult négy önálló, ám összehangolt és koordinált űrtudományi szakirányú továbbképzés. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME VIK) által koordinált
űrtechnológiai szakember képzési programban 11 magyar egyetem működött együtt, a szakirányú továbbképzésben 15 hallgató kezdte meg tanulmányait és vehette át oklevelét, míg a négy tudományterületen együtt összesen 72 fő végzett.
Az eddigi tapasztalatok birtokában a BME 2024 szeptemberétől angol nyelven is elindítja űrtechnológiai szakértői posztgraduális programját – ez lehet a következő lépcső.
Jöhet az angol nyelvű folytatás!
Az oklevélátadó ünnepségen Bacsárdi László, a BME VIK Hálózati Rendszerek és Szolgálatások Tanszék egyetemi docense úgy nyilatkozott, hogy a UniSpace-program jelentőségét az adja, hogy minden eddiginél több felsőoktatási intézmény működik együtt.
Nagyon értékes volt ez a három közös félév, sokat tanultunk abból, hogyan lehet eltérő településeken lévő, eltérő megközelítési módszertanokkal rendelkező oktatókkal együttműködni
– folytatta Bacsárdi, aki szerint az első évfolyam elindítása amolyan magyar nyelvű pilotprojekt volt.
Az űrtevékenység nyelve azonban egyértelműen az angol, így 2024 szeptemberétől a UniSpace-programban a négy tudományterületen angol nyelven indítják el az oktatást.
Mindez annak is megteremti a lehetőségét, hogy magyar hallgatók mellett nemzetközi diákokat is fogadjanak a képzésre, illetve külföldi vendégelőadókat kérjenek fel a világ különböző pontjairól, akik szakterületeik legfontosabb aktualitásait tudják ismertetni.
Még nem beszélhetünk magyar űriparról, ott még nem tartunk
A VG innovációs konferenciáján Ferencz Orsolya elmondta még, hogy magyar űriparról még nem beszélhetünk, jelenleg az inkubációnál tartunk, Csehország és Lengyelország utolérésre lehet a következő elérhető cél. Az Európai Űrügynökséghez befizetett magyar összeg ugyanis még mindig csak a fele az említett regionális társakénak, ez a 2,5 eurós fejenkénti hozzájárulás azonban teljesen megtérül.
Nem lehet és nem is érdemes úgy megkísérelni fejleszteni egy gazdasági szektort, hogy csak ráöntjük a pénzt
– közölte a kormánybiztos. Hozzátette: mindig és mindenhol van olyan része a közvéleménynek, amely sokallja az űrprogramra költött pénzt, ám igyekeztek elindítani a vonatkozó innovációs folyamatokat, és kiválasztották a fő fejlesztési irányokat, amelyek katalizálni tudják az egész programot.
Fábián Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkárának tájékoztatása szerint az űripar globális árbevétele 427 milliárd dollárról több mint 1100 milliárd dollárra nő 2040-re, másképpen az egyik legjobban növekvő iparág – ebbe kíván becsatlakozni hazánk is.
Miben segít a Semmelweis Egyetem?Amíg a BME a jövő szakértőinek a képzésében, a Semmelweis Egyetem (SE) pedig a következő magyar űrhajós kiválasztásában játszik fontos szerepet. Az SE is részt vesz ugyanis a HUNOR Magyar Űrhajós Programban, melynek keretében négy jelölt közül választják ki a magyar űrhajóst, aki részt vehet majd a Nemzetközi Űrállomáson eltölthető harmincnapos misszión. Az egyetem az asztronauták kiválasztásában, kiképzésében és egészségügyi állapotuk monitorozásában tölt be aktív szerepet, az egyetem rektora, Merkely Béla pedig a HUNOR Program Irányító Testületében az orvosi szakértői feladatokért felel. |
Részvénypiac: itt a 14 millió daytrader országa, ész nélkül tőzsdéznek a lakáshitelekből – életveszélyes a helyzet, hatalmas bukás lehet a vége
