Bár valóban több országban felmerült a digitális valutával történő fizetés, az Egyesült Államok szerint például annak sincs realitása, hogy a közeljövőben digitális dollárt vezessenek be náluk. Az amerikaiak ezt főleg a különböző piaci szereplők ellenérdekeivel magyarázták – mondta a Világgazdaságnak Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere.
Kriptoeszközök Magyarországon: még csak a hatástanulmányoknál járunk
Svájcban ugyanakkor lényegében már valóság a digitális eszközökkel való adófizetés. A svájciak igyekeznek a hagyományos bankrendszerbe is beemelni a kriptoeszközöket is, de tulajdonképpen az összes európai országot előrelépés jellemzi ezen a területen.
Az adószakértő megerősítette: bár Magyarország is foglalkozik a kérdéssel, a jegybank egyelőre a bevezetést vizsgáló hatástanulmányoknál jár. „Itthon is a kétszintű bankrendszer iránti aggodalmat kell kiemelni. Felmerül a kérdés ugyanis, ha a digitális jegybankpénz esetén a végső felhasználók tranzakciói a jegybankon futnak keresztül, akkor miért van szükség a kétszintű bankrendszerre. Ez fundamentális változást eredményezne, így a bevezetés még véleményünk szerint várat magára” – közölte Bagdi.
A svájci példánál maradva: az alpesi ország már létrehozta az úgynevezett kriptolicencet. Ez azt jelenti, hogy az ott működő kriptocégeknek pénzmosás elleni engedéllyel kell rendelkezniük.
Zug kantonban egyébként valósággal hemzsegnek az új kriptovállalkozások, itt már
a lakosok és a társaságok is fizethetnek adót kriptoeszközökkel, 1,5 millió svájci frankig (606,47 millió forint).
A másik eklatáns példa Lugano, ahol a lakosság 15 százaléka használ kriptót a mindennapi életben. Városszerte itt több mint 300 elfogadóhely, köztük számos étterem és üzlet található.
Nyáron lép hatályba a kriptoeszközök piacáról szóló törvény Magyarországon
Nemrégiben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kriptoeszközök piacáról szóló törvény jogszabálytervezetét. Ez kiterjed
- a kriptoeszközök Magyarországon történő kibocsátására,
- nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, illetve kereskedésbe bevezetésére,
- a hazánk területén végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra, valamint
- az e tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti feladatok ellátására.
A normaszöveg alapján a tervek szerint 2024. június 30-án lép majd hatályba.
Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, e törvény hatására borítékolható, hogy a kriptoeszközök népszerűvé válnak majd a magyar befektetők körében is, és ha nem is tömegesen, de bizonyosan lesznek olyanok, akiknek megjön a kedvük a kriptopiaci jelenléthez – főleg ha ehhez a megszokott, kényelmes banki környezet társul.
Ugyan a jogszabály a Magyar Nemzeti Bankot jelöli ki felügyeleti szervnek, de fontos részlet, hogy az MNB az értékesítés folyamatát ellenőrizheti, a digitális piac volatilitására viszont nincs hatása.
A költségvetésnek közben jót tehet a szabályozás, akár emelkedhetnek is az állam adóbevételei. Az érvényes jogszabályok szerint ugyanis 2021 vége óta egy egyszerű és világos, 15 százalékos adókulcs vonatkozik a kriptobefektetések után szerzett pénzekre. Azaz a tárgyévben a digitális eszközök kereskedése révén megszerzett prémium 15 százalékát kell befizetni az államkasszába.
Rég nem látott elem tért vissza a árfolyamára: ismét a rapszodikus hullámzásé a főszerepA legnagyobb kriptodeviza árfolyama 73 ezer és 60 ezer dollár közt minden szintet megjárt az elmúlt napokban, a szakadást villámgyors rali követ a kurzusban. A befektetők továbbra is mohók, a bitcoin-ETF-ek viszont adhatnak már okot az aggodalomra. |
