„Ez egy nagyon fontos lépés a Mol csoport hosszú távú stratégiájában” így jellemezte Bacsa György, az olajtársaság ügyvezető igazgatója Százhalombattán a Dunai Finomító területén zöld hidrogén üzem átadását, elmondása szerint 20 éve nem került sor üzemátadásra. A 10 megawattos teljesítménnyel Közép-Európa legnagyobb ilyen üzeme létesült a Duna mellett.

Fotó: Kallus Gyorgy

Az eseményen jelenlévő Lantos Csaba energiaügyi miniszter elmondta, ott volt Kardoskúton is, ahol az ország első hidrogénüzemét adták át, az az üzem ennek a tizedét tette ki. Szerinte jól látszik, hogy ez még az út eleje, az itt felhasznált energia 3-4 százalékát fedezi majd a százhalombattai üzem. Idézte Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató szavait, aki azt mondta, hogy nem szabad dogmatikusnak lenni, szerinte ez valóban így van, a globális klíma ugyanis melegszik, ezért teendője van mindenkinek, beleértve Magyarországot is, noha elenyésző részünk van a globális üvegházkibocsátásban.

A tervünk az, hogy az EU elvárásaihoz illeszkedve, mi is karbonsemlegesek legyünk, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnik a kibocsátás, az egész egyszerűen lehetetlen

fogalmazott Lantos Csaba, aki szerint a technológia egyik lehetséges útja a hidrogén, azért is megy el minden hasonló üzemátadásra, mert egy ilyen esemény mindig fontos lépés.

A miniszter arról is beszélt, hogy a jelenlegi körülmények között az energia kétszer-háromszor drágább, mint korábban volt, miközben még nőtt is az EU energiafüggősége. Magyarországon még az uniónál is nagyobb mértékben, 65 százalékban importból fedezi az energiaszükségletét, ezért hangsúlyozta, ez túlságosan nagy kitettség, amit csökkenteni kell, ehhez viszont több energiát kell termelnünk. Szerinte a másik lehetőség, hogy elektrifikálunk, azaz az áramot amit felhasználunk, minél nagyobb arányban megtermelünk, ugyanakkor megismételte, hogy itt sem szabad dogmatikusnak lenni, mert van amikor olcsóbb importálni.

Fotó: Kallus Gyorgy

„Nagyon bízok benne, hogy megéljük majd, hogy úgy tudjuk eltárolni a hidrogént,, hogy utána felhasználjuk, bár itt még vannak kihívások” ismerte el a miniszter, aki köszönetet mondott a Molnak is a beruházásért.

A Mol célja, hogy 2050-re karbonsemleges legyen

Molnár József vezérigazgató szerint ez egy fontos mérföldkő, amivel újabb lépést tett a Mol csoport a karbonsemleges működés felé, emlékeztetett rá, hogy a korábban megalkotott stratégiájukban kimondták, hogy a hatalmas átalakulás előtt áll az iparág, amire a társaságnak is reagálnia kell. Azóta a világban a bizonytalanság ütötte fel a fejét, a uniós célok pedig sokkal ambiciózusabbá váltak.

Továbbra is elkötelezettek vagyunk, hogy 2050-re karbonsemleges legyen működésünk

hangsúlyozta, okos racionális változásra van szükség a szektorban. Ugyanakkor jelezte, hogy nem lehet egyik napról a másik búcsút inteni a szénhidrogéneknek, de megvannak az eszközeik, hogy fenntarthatóbbá tegyék a működésüket. Leszögezte, fejlesztésekre, infrastruktúra, új üzemekre van szükség, olyan üzemekre mint a most átadott zöld hidrogén üzem.

A beruházásról elmondta, 22 millió euróból épült fel, aminek köszönhetően 25 ezer tonnával csökkenthetik a finomító karbonlábnyomát. Ezzel együtt szerinte Molnak is változnia kell, hogy megőrizze pocióját. „Közös erővel nem csak a molt, hanem az egész régiót fenntarthatóbbá versenyképessé tesszük”, zárta beszédét Molnár József.