A hazai pénzügyi vállalkozások induló tőkéjének legkésőbb 2023. december 31-ig el kellett érnie a 75 millió forintot, ha pedig egy pénzügyi vállalkozásnak hitel- és pénzkölcsön nyújtásra is van engedélye, akkor tavaly év végére induló tőkéjét minimum 100 millió forintra kellett növelnie – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank arról adott kitekintést, hogy állnak ebben a tekintetben a hazai cégek.
Az induló tőke az intézmény (egyes tőkeelemek nélküli) jegyzett tőkéjének, illetve tőketartalékának és eredménytartalékának összege. A pénzügyi vállalkozások saját tőkéje sohasem lehet kevesebb, mint a minimális induló tőkéjük és nem csökkenhet a jegyzett tőkéjük alá sem.
Az érintett hazai pénzügyi vállalkozások mindegyike sikeresen elérte a tavaly év végi határidőre előírt, a jogszabály által meghatározott minimum induló tőke szintet. Ehhez hozzájárulhatott, hogy 2023 során az MNB folyamatosan vizsgálta a piaci szereplőknél a tőkemegfelelést, rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatások alapján is monitorozta a piacot, szükség esetén felügyelési lépéseket tett, intézkedéseket hozott, és a téma kapcsán többször, különböző formákban is felhívta az intézmények figyelmét a változásra, többek között vezetői levelekben tájékoztatta a pénzügyi vállalkozásokat.
Az MNB emellett a folyamat támogatása érdekében tavaly áprilisban vezetői körlevélben fogalmazta meg elvárásait az érintett piaci szereplők felé, illetve engedélyezési útmutatójával és az engedélyezésekkel, bejelentésekkel kapcsolatos gyakori kérdésekkel és válaszokkal továbbra is segítséget nyújt.
A jogszabály által meghatározott következő lépésként a hazai pénzügyi vállalkozásoknak legkésőbb 2026. december 31-ig tovább kell növelniük induló tőkéjüket 100 millió forintra, illetve – amennyiben és pénzkölcsön nyújtásra is van engedélyük– 150 millió forintra. A 2020. január 1-jét követően alapított pénzügyi vállalkozásoknak ugyanakkor már jelenleg is a 2026 végére előírt induló tőke összeg szükséges az alapításhoz.
Kriptobefektetések: fokozott óvatosságra int a jegybankAz MNB csak a hazai székhelyű kriptoszolgáltatók esetében láthat el teljes körű felügyelést. |
