Már régen nem az élelmiszerek vagy az üzemanyagok húzzák a magyarországi árdinamikát, sokkal inkább a szolgáltatások inflációja, és ez az, ami még okozhat fejtörést a jegybanknak. Miközben áprilisban a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az élelmiszer-infláció mindössze 1 százalékos volt, a szolgáltatások még mindig közel két számjegyű mértékben emelkedtek, ráadásul továbbra is jelen van az a jelenség, amelynek káros jellegére éppen a legutóbbi kamatdöntés után Virág Barnabás alelnök hívta fel a figyelmet. Ugyanis hiába a múlté a 10 százalék fölötti átlagos drágulás, a visszatekintő átárazásban pont ezt a korábbi magas inflációt veszik alapul a cégek. A jelenség eddig csak a pénzügyi szektorban volt jellemző, tehát korántsem általános, ám az utóbbi időben máshol is felütötte a fejét.
„Az általános szerződési feltételek alapján viszonylag egyértelműen beazonosítható kör: a bankok, biztosítók és a telekommunikációs vállalatokra jellemző leginkább ez a gyakorlat” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki szerint az összes többi szektor esetében nincsen kapaszkodónk, ugyanis nem feltétlen ÁSZF-alapúak. Nem tudni ugyanakkor pontosan, hogy a jegybank a májusi kamatdöntés során mely szektorokra gondolhatott a káros jelenség mögött. Virág Barnabás a szokásos háttérbeszélgetésen mutatott egy ábrát, amely szerint nagyjából 30 százalékos, vagyis a szolgáltatások inflációjának az egyharmada ered visszatekintő átárazásból. Az elemző szerint ez úgy jöhetett össze, hogy az MNB előbb azokat a szektorokat azonosította, amelyek ilyen módon működnek, és azoknak az inflációját súlyozta a piaci szolgáltatásokon belül. Alapos a gyanú, hogy az említett telekommunikációs cégekre, bankokra és biztosítókra utalt Virág Barnabás.
Mi köze az élelmiszer-inflációnak a 4G árához?
Az éttermi szolgáltatások inflációja szintén kifejezetten magas, ezt ugyan nem visszatekintő átárazásnak nevezzük, de Virovácz szerint „a nap végén ott is valami hasonló történik”. Egy lényeges különbséggel: az ő esetükben még érthető, hogy az elmúlt egy év 40-50 százalékos élelmiszer-inflációja után árat emelnek, egy telekommunikációs szolgáltatónál viszont viszonylag nagyon kevés köze van az élelmiszer-inflációnak ahhoz, hogy mennyit kell fizetni az 4G-ért.
Virovácz szerint ez is a legfőbb gondja ezzel a gyakorlattal a jegybanknak, ugyanis nem az aktuális és várható költségszintekkel indokolják az áremeléseket, hanem a lehető legnagyobb emelést hajtják végre, úgy, hogy mindenki más ez csinálja az adott ágazatban.
Megteheti és meg is teszi, mert olyan piacokról beszélünk, ahol nincsen transzparencia, nincsen érdemi verseny
– mondta az elemző. Erre az egyetlen megoldás szerinte az lenne, ha a fogyasztók tudatosabbá válnának, és szolgáltatók is váltanának, ha szükségesnek látják. Ezzel erősödne a verseny a piaci szereplők között, és akkor talán észbe kapnának a szolgáltatók is. „A bankokat már rátolták, hogy legyenek olyan termékeik, mint az alapszámla, ami összehasonlítható, ennek ellenére az emberek nem mozdulnak. Az alapprobléma, hogy nincsen pénzügyi tudatosság” – magyarázta az ING Bank elemzője, aki szerint egy erős Gazdasági Versenyhivatalra is szükség lenne, aki odafigyel arra, hogy van-e összejátszás a piacon.
Nagy Márton már valahol intézkedett
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint amikor a jelenségről beszélnünk, nem a fodrászokról vagy a gumisokról, hanem azokról a nagy szolgáltatókról van szó, akik szerződéses viszonyban állnak az ügyfelekkel, és a szerződésük is tartalmazza, hogy az előző évi inflációval megegyező mértékben emelhetnek.
Emlékeztetett rá, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrégiben adott „lelki fröccsöt” a pénzügyi szektor képviselőinek, amikor azt az elvárást fogalmazta meg, hogy tanúsítsanak mérsékletet. Szerinte az intelemnek meglett az eredménye, sok szolgáltató az előző évi inflációnál kisebb mértékben emelte a díjtételeket.
Ezzel együtt úgy látja, nem a szolgáltatókkal és ezekkel a szerződésekkel van a probléma, hanem az inflációs környezettel. Az, hogy két éven keresztül ilyen magas volt az az szerinte magyar specialitás, sehol máshol ilyen ütemű áremelkedést nem lehetett látni az unióban tavaly. „Azt mondani, hogy a szolgáltatók hunyók ebben a történetben, nagyon erős csúsztatás, de nyilván van benne igazság” – mondta Török Zoltán, aki elismerte, hogy az infláció letörését a gyakorlat biztosan nem segíti.
A bankok és a telekommunikációs cégek is bőven tíz százalék felett emeltek
A legtöbb telekommunikációs vállalat márciusban emelte a díjait, szinte kivétel nélkül 15 százalékkal vagy afölött:
- a Telekom 15 százalékkal,
- a Vodafone 15,4 százalékkal,
- a Yettel 15,3 százalékkal,
- a Digi májustól 14,9 százalékkal
A bankok esetében már nagyobb szórás volt látható egészen 9 százalékos számlavezetési díjemeléstől a 17,6 százalékos tavalyi éves átlagos inflációig bezárólag. A hivatkozás természetesen ez utóbbi volt, az más kérdés, hogy márciusban, amikor a legtöbb helyen emeltek, az éves drágulás már csak 3,6 százalékos volt.
Az előretekintő árazásnak is megvan a veszélye
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, annak is megvan a kockázata, hogy a cégek az előretekintő árazást használják, hiszen ezzel lehet, hogy az infláció végeredményben magasabb lesz, mint ami a költségnövekedés indokolna. Arról nem beszélve, hogy olyan gyors költségsokkot láttunk az elmúlt időszakban, amire muszáj volt áremeléssel válaszolniuk utólag a cégeknek. Szerinte az árakat a piaci verseny és a kereslet-kínálat határozza meg, így ha olyan a piaci környezet, amelyben nincs elég kereslet, akkor az adott vállalat sem emelhet kénye-kedvére, még ha a visszatekintő árazás alapján indokoltnak látja is.
