Tovább javult a pénzforgalom hatékonysága a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szerdán közzétett Fizetési rendszer jelentés szerint, melyből többek között az is kiderül, hogy a hazai elektronikus pénzforgalom fejlesztendő területeinek többségén előrelépés történt az elmúlt évben. Ez azt jelenti, hogy egyre többen fizetnek rendszeresen elektronikusan, és a gazdaság minden területén teret nyertek az elektronikus fizetési megoldások.

Luspay Miklós, MNB, elektronikus fizetés — Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Azonban az gondot okozhat, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások költségei továbbra is magasak, mind a lakossági, mind a kereskedői oldalon, és ez lassíthatja a további fejlődést. Azonban az azonnali fizetésre épülő qvik szolgáltatás bevezetésével – mely idén minden ügyfél számára elérhetővé válik – a jegybank olcsó és biztonságos, hazai alternatívát teremt a legtöbb fizetési helyzetben.

Ilyen gyakran döntöttünk az elektronikus fizetés mellett tavaly

Tavaly a bolti fizetéseknél 5 százalékponttal, 39 százalékra nőtt az elektronikus fizetések részesedése, míg a számlafizetéseknél 3 százalékpontos bővülés után már elmondható, hogy 76 százalékban elektronikusan rendezzük számláinkat, miközben az online kereskedelemben is egyre gyakoribb az elektronikus fizetés, és nőtt az átutalási forgalom is.

A gazdaság egészében 38 százalék volt az elektronikus fizetések aránya.

Az MNB azt szeretné az elektronikus pénzforgalmi stratégiájával elérni, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban lebonyolított, összes fizetés legalább kétharmada történjen elektronikusan, ám ehhez a pénzforgalom több területén is további fejlődésre van szükség. Ezt a jegybank a Fizetési rendszer jelentésben publikálásra kerülő pénzforgalmi fejlettségi mutatórendszerrel méri és értékeli. Noha a fejlesztésre szoruló területek többségében történt előrelépés tavaly, egyes esetekben nem volt érdemi változás.

Luspay Miklós, MNB — Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Az emberek közel fele (49 százalék) használja már aktívan a számláját fizetésre, és egyre többen részesítik előnyben az elektronikus fizetést, miközben nagymértékben emelkedett az innovatív fizetési megoldásokat használók aránya is, a kártyák 23 százalékát már mobiltárcába is regisztrálták. A lakosság ismeretei a főbb pénzforgalmi szolgáltatások esetén magasak. Az elektronikus fizetések bővülésével a bolti fizetési infrastruktúra kihasználtsága is javult,

az üzletek 34 százalékában már többször fizetnek a vásárlók elektronikusan, mint készpénzzel.

Az elektronikus pénzforgalom fejlődését azonban továbbra is hátráltatják a tranzakciós díjak, amelyek tetemes többletköltséggel járnak, miközben jókora különbségek vannak a hasonló fizetési szokású ügyfelek költségei között. A legkisebb forgalmú kereskedők számára pedig az elektronikus fizetések elfogadásának költségei okoznak gondot, hiszen náluk az átlagos forgalomarányos költség újra meghaladja a 3 százalékot. Érdemes azonban arra figyelemmel lenni, hogy kis utánajárással mind lakossági, mind vállalati ügyfélként sok esetben már most is van olcsóbb alternatíva.

Hiába szaporodnak a csalások, az elektronikus fizetés még mindig biztonságos

Az MNB jelentése sem hagyhatta figyelmen kívül az online csalások szaporodását, ugyanis az elektronikus pénzforgalmon keresztül megfigyelhető visszaélések nagyobb mértékben emelkedtek 2023-ban. Összességében azonban az elektronikus pénzforgalom így is biztonságos.

Az MNB a bankoktól továbbra is aktív szerepvállalást vár el ezek megelőzésében, hiszen a banki oldali valós idejű szűrőrendszerekkel, a tranzakciós limitek alkalmazásával és az ügyfelek tájékozottságának növelésével a visszaélések megelőzése hatékonyabbá válhat. Emellett pedig

maga a jegybank is több módon támogatja a pénzügyi csalások megelőzését.

Ezek között van a GIRO-ban a központi visszaélés-monitorozó rendszer kiépítésének elkezdése, valamint több kormányzati, hatósági és gazdasági szereplő együttműködésében az ügyféltájékoztatás a KiberPajzs projekt keretében. A bankok számára megfogalmazott elvárásokat az MNB ajánlásban tette közzé.

A qvik alternatívát nyújt a lakosság és a kereskedők számára egyaránt

Idén az azonnali fizetésre épülve új, modern mobilfizetési szolgáltatás is érkezik qvik név alatt, mely ingyenesen és automatikusan elérhető minden lakossági ügyfél számára. A qvik fizetési megoldások a kereskedők számára is új lehetőségeket teremtenek, hiszen egy hazai, gyors, olcsó és biztonságos fizetési módot tudnak kínálni a vásárlóiknak. Az új fizetési márka megismertetésére

az MNB tájékoztatási kampányt is indít az ügyfelek számára, míg a kereskedőket inkubátorprogrammal segíti a szolgáltatás használatában.

A hazai pénzügyi infrastruktúrák, az MNB által üzemeltett valós idejű bruttó elszámolási rendszer (VIBER), a GIRO Zrt. által üzemeltetett bankközi klíring rendszer (BKR) és az értékpapír-infrastruktúra központi szereplői (KELER és KELER KSZF) stabilan, hatékonyan és biztonságosan működtek 2023-ban is. A fizetési rendszerekben elérhető likviditás szintjére hatással volt a monetáris politikai eszköztár megváltozása, a résztvevők pedig hatékonyan kezelték a likviditásukat. A pénzforgalom hatékonyságának növelése érdekében az MNB kezdeményezte a GIRO által üzemeltetett három elszámolási platform konszolidációját, amelynek eredményeként a legmodernebb azonnali fizetési rendszer dolgozhatja fel a jövőben az összes tranzakciót. A megvalósítási lehetőségeket az összes érintett bevonásával vizsgálja az MNB.

Terjed az elektronikus fizetés, de túl drága az MNB szerint