Nem hagy kiskapukat a bankoknak a kormány

A kormány a háborúellenes akcióterv keretében arról döntött, hogy védelmi hozzájárulást kell fizetnie minden olyan multinacionális vállalatnak, amely a háborús időkben extraprofitra tett szert. A kormány továbbra is elutasítja, hogy a háború árát a magyar családok fizessék meg, miközben egyes szereplők extraprofithoz jutnak – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében.

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a mai napon hivatalában fogadta a bankszövetség elnökségét, és ismertette a háborúellenes akcióterv részleteit, amely a bankadót, valamint a tranzakciós illetéket érinti, és külön intézkedéseket ír elő annak érdekében, hogy a rájuk kirótt terheket a bankok ne háríthassák át a lakosságra.

A kormány döntése értelmében – érvényt szerezve a korábbi elvárásnak – a bankok csak abban az esetben csökkenthetik az extraprofitad-befizetési kötelezettségüket a 2024-es évben, ha növelik a teljes állampapír-állományukat úgy, hogy 2027 után lejáró állampapírokat vásárolnak. 

A kormány rögzítette, hogy az 50 százalékos adókedvezmény igénybevételéhez a teljes állampapír-állomány névértékének is növekednie kell, nem elég a hosszú lejáratú, azaz 2027 után lejáró állampapír-állomány névértékét növelni. Ebből fakadóan a 2024-es évre vonatkozóan mind a teljes állomány, mind a 2027 után lejáró állampapírállomány-növekmény figyelembevételével kerül az adókedvezmény megállapításra.

A vizsgált időszakot a 2024 első 11 hónapjában látott, napi átlagos állampapír-állomány fogja jelenteni a megelőző év, azaz 2023 első 4 hónapjához képest. 2024-ben az extraprofitadó alapja a 2022-es korrigált, adózás előtti eredmény. 2024-ben a bankszektor teljes extraprofitadója tervezetten 260 milliárd forint, amely az előírásoknak megfelelő állampapír-vásárlás teljesülése esetén az 50 százalékos adókedvezménnyel 130 milliárd forintra csökkenthető.

A kormány döntése értelmében a banki extraprofitadó 2025-ben úgy marad érvényben, hogy 

Jövőre az állampapír-állomány növelésénél a vizsgált időszakot 2025 első 11 hónapja fogja jelenteni 2024 első 11 hónapjához képest.

A tranzakciós illeték tekintetében a kormány továbbra is azt rögzíti, hogy a pénzügyi tranzakciós illeték esetén a bankok és a pénzforgalmi szolgáltatók az illetékfizetésre kötelezett fél, nem pedig a lakosság vagy a vállalati szektor. A tranzakciós illeték tekintetében a kormányzat az alábbiakról döntött a jelenleg is érvényben lévő tételek esetében:

• általános esetben – ideértve az értékpapír-tranzakciókat is – az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik a korábbi 0,3 százalékról, de fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedik);
• készpénzfelvétel esetén a pénzügyi tranzakciós illeték 0,9 százalékra emelkedik, 0,6 százalékról.

Az új szabályozás 2024. augusztus 1-jétől érvényes, a kormány az intézkedéstől 2024-ben 85 milliárd forint többletbevételt vár, 2025-ben pedig a teljes évet tekintve ez elérheti a 200 milliárd forintot.

A jelenleg hatályos pénzügyi tranzakciós illeték mértékének emelése mellett 2024 október 1-jétől bevezetésre kerül egy kiegészítő illeték is a konverziót tartalmazó ügyletek esetén, amely a jelenlegi tranzakciós illetéken felül fizetendő meg az érintett tranzakciók esetében.

• A döntés értelmében, ha egy ügylet a különböző pénznemek közötti átváltást tartalmaz – ideértve a deviza-swapügyleteket is –, úgy ezt az ügyletet magasabb tranzakciós illetékfizetési kötelezettség terheli.
• A kiegészítő illeték mértéke – az általános tranzakciós illetéken felül – tranzakciónként 0,45 százalék, és szintén a 20 ezer forintos limit alkalmazandó.

Az általános szabályoktól eltérően ez a kiegészítő illeték belföldi természetes személy vagy vállalati ügyfél által ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlák közötti ügyleteket, a hitelintézeteken és központi szerződő félen kívül a pénzügyi és befektetési vállalkozásoknak, befektetésialap-kezelőknek és befektetési alapnak vezetett számla terhére megvalósított fizetési műveleteket is terheli, de nem vonatkozik a bankkártyás műveletekre.

A tranzakciós illeték tekintetében a kormány a családok védelme érdekében külön döntéseket hozott.

• A jövőben a magánszemélyek átutalása, postai befizetése és értékpapírügyletei esetében az illetékmentes határt a kormány a 2,5-szeresére emeli, azaz a jelenlegi 20 ezer forintról 50 ezer forintra tranzakciónként,
• míg a bankkártyás műveletekre nem vonatkozik a kiegészítő tranzakciós illeték.

A bankkártyák esetében tételes illeték van érvényben, ami érintéses bankkártyák esetében 500 forint évente, míg egyéb bankkártyáknál 800 forint. A kormány a bankkártyahasználat utáni illeték mértékén nem változtat, így az továbbra is rendkívül alacsony marad.

Eszerint 2024. december 31-ig a lakossági ügyfelek esetében a bankszámláknál egyoldalú díjemelést közvetlen és közvetett formában sem valósíthatnak meg a pénzügyi szolgáltatók. Ez a tiltás az összes fizetési számlához kapcsolódó díjra vonatkozik, amely a már fennálló szerződésekre és az új szerződésekre is irányadó.

A kormány tehát megakadályozza, hogy a bankok áthárítsák a terheket , ezzel is segítve a fogyasztás helyreállását és az óvatossági motívum további oldását, amelynek a gazdasági növekedés újraindulásának köszönhetően végső soron a bankok is a nyertesei.