Élénkül a húspiac: több sertés és baromfi ment vágóhídra, kilőtt az export is
A hazai vágóhidak közel 224 ezer tonna sertéshúst és mintegy 274 ezer tonna baromfihúst termeltek 2024 első fél évében – közölte vágóhídi statisztikájában az Agrárközgazdasági Intézet (AKI). A darabszám változását vizsgálva kiderül, hogy az előző év azonos időszakához viszonyítva 10,4 százalékkal kevesebb szarvasmarhát, 6,9 százalékkal több sertést és 11,9 százalékkal több baromfifélét vágtak 2024 első fél évében.
A levágott szarvasmarhák élősúlya 20,4 ezer tonna, hasított súlya pedig 10,6 ezer tonna volt. Az élő- és a hasított súly 11,5, illetve 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A levágott szarvasmarhák 62 százaléka tehén, 20 százaléka bika volt. A tehenek vágása 12,5 százalékkal, a bikáké 0,7, az üszők vágása pedig 17,5 százalékkal csökkent a darabszám alapján.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első öthavi külkereskedelmi adatai alapján Magyarország a közel 31 ezer tonnás export mellett 9 ezer tonnát meghaladó élő szarvasmarhát importált. Az export 11,6 százalékkal, míg az import 3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Koszovóba, Horvátországba és Ausztriába irányult, a kivitel 53 százaléka került a három célországba ebben az időszakban. Az import elsősorban Dániából, Németországból és Olaszországból érkezett, a behozatal közel 55 százaléka származott e három országból.
A szarvasmarhák összlétszáma 862,8 ezer darab volt 2024. június 1-jén. Az állomány 2023 júniusa óta 11,8 ezer darabbal csökkent. A tehenek száma 406 ezer volt 2024. június 1-jén, 17200-zal, 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.
Drasztikusan megnőtt a sertés exportja
Érzékelhetően növekedett a sertésvágások száma: június végéig a magyarországi vágóhidakon 2 millió 335 ezer sertést vágtak le, ez pedig 151 ezerrel (6,9 százalékkal) több mint a tavalyi első fél évben. A levágott állatok élősúlya összesen 278 ezer tonna, hasított súlya 224 ezer tonna volt, azaz mind az élő-, mind a hasított súly 8,3 százalékkal múlta felül az előző év hasonló időszakának értékét. Növekedett a sertésvágáson belül az anyakocák vágása, mégpedig az előző év első fél évi 29,6 ezerről közel 6 százalékkal, 31,4 ezer darabra. (A tavalyi 29,6 ezres érték egy erőteljes, 15 százalékos csökkenés eredménye volt egy éve, mivel 2022 első fél évében még 35,1 ezer volt a kivágott kocák száma.)
A külkereskedelmi adatokról csak az első öt hónap számai ismertek, ezekből
az élő sertés kivitelének jelentős, 39 százalékos, illetve az import 9 százalékos bővülése olvasható ki. Az export 15 ezer tonna, az import 29 ezer tonna volt, azaz a behozatal a kivitelhez viszonyítva a korábbiakhoz hasonlóan kétszeres mértékű.
Élő sertés főként Szlovákiából, Horvátországból és Németországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult ebben az időszakban.
Közben a húsexport is kilőtt: a nemzetközi piacon értékesített sertéshús mennyisége 20 százalékkal, 70 ezer tonnára emelkedett, értéke pedig ezzel közel arányosan 19,2 százalékkal nőtt. A legtöbb sertéshúst Romániába, Olaszországba és Horvátországba szállították. A sertéshúsimport mennyiségi növekedése 7,1 százalékos volt, amivel elérte a 60,8 ezer tonnát, míg értéke ennél dinamikusabban, 12,8 százalékkal emelkedett.
A létszámadatok jelentős sertésállomány-növekedést mutatnak: a KSH szerint idén június 1-jén 2,75 millió darab sertés volt Magyarországon, ami közel 200 ezer darabos, 7,8 százalékos bővülést jelent a tavaly júniusi létszámhoz képest, míg a 2023. decemberit 138 ezerrel múlta felül. Az anyakocák száma 162,4 ezer volt 2024 júniusában, az állomány egy év alatt 13,6 ezerrel, 9,1 százalékkal bővült.
A sertéssel szemben a juh vágása visszaesett, mégpedig jelentősen, több mint 11 százalékkal, és csak 22,2 ezer állatot vágtak le itthon. Anyajuhból több mint 3500 darabot vágtak. A KSH adatai szerint a juhállomány 917,9 ezer darab volt 2024. június 1-jén, 3,5 ezerrel 10,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi létszámhoz képest. Az anyajuhok száma 2024 júniusában 696 ezer volt, azaz gyakorlatilag megegyezett az egy évvel korábbi értékkel.
Tarol a csirke
A hazai vágóhidakon a legnagyobb hústömeget adó baromfiból 118,5 millió darabot vágtak 2024 első fél évében, 11,9 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A levágott baromfi élősúlya összesen 365 ezer tonna, vágott súlya pedig 274 ezer tonna volt.
Darabszám alapján a levágott baromfi 81 százaléka csirke volt, amelyből 95,9 milliót vágtak, 6,6 százalékkal többet mint 2023. január–júniusban.
A baromfifélék csoportjában
- a pulykavágás 6,1
- a kacsavágás pedig jelentősen, 59,7 százalékkal erősödött ebben az időszakban, míg
- a libavágás 9,2 százalékkal csökkent.
A levágott kacsák száma 17,5 millió volt, ami – a madárinfluenza miatt alacsony bázisnak köszönhetően – 59,7 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Egymillió liba került vágóhídra, ami 9,2 százalékos csökkenést jelent, míg pulykából 2,5 millió darab került a vágóhidakra, 6,1 százalékkal több, mint az előző év hasonló időszakában.
A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya elérte a 32,2 milliót 2024. június 1-jén, ami 917 ezerrel, 2,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket.
Az állatvédők nyomulása ellehetetlenítheti a baromfihús termelését
Nemcsak több pénzbe kerülne a termelés, de a környezetre is károsabb hatással lenne, ha az EU bevezetné az állatvédő szervezetek javaslatait – derül ki egy tanulmányból. Utóbbi szerint egy kiló baromfihús előállításának költsége közel 40 százalékkal növekedne.
