A szarvasok miatt csökken a termés, a kárrendezés óriási macera
A múlt század közepe óta folyamatosan nő a nagyvadállomány Magyarországon, ezek a fajok ma már nyílt mezőgazdasági területeken is jelen vannak, egyre nagyobb károkat okozva a termelőknek. A vadkárok csak egy kis részét követi teljes körű kárrendezés (2022-ben a térített vadkár 3,1 milliárd forint volt, miközben az agrárkamara becslése szerint 21 milliárdra is rúghatott a teljes kárösszeg). A mezőgazdasági termelők e témára vonatkozó aktuális tapasztalatait összegzi az Agroinform.hu mintegy félezer gazdálkodó válaszait feldolgozó elemzése.
A válaszadó gazdálkodók 86 százaléka tapasztalt már az elmúlt évek során vadkárt az általa művelt földeken. A többség, 79 százalék szinte minden évben észleli ezt a problémát, idén kiugró növekedés a beérkező adatok alapján nem mutatható ki. A vadkárt észlelők 68 százaléka a kukorica, 63 százaléka a napraforgó, míg 53 százaléka az őszi gabona termőterületein észlelte a károkozást, mivel ezek a legnagyobb területű kultúrák az országban.
A vadkárral érintett területeken a beszámolók 77 százaléka szólt 10 százaléknál nagyobb terméskiesésről az eredetileg várható terméshozamhoz képest, az 50 százaléknál nagyobb mértékű kártétel az esetek 15 százalékánál fordult elő
Az érintett termelők 40 százalékának a vadászható vadfajok közül a szarvasok (gím- és dámszarvas) okozták a legnagyobb kárt. Az őz és a vaddisznó a válaszadók 17-17 százalékánál vezeti a károkozó fajok listáját, további 15 százalék a mezei nyulat teszi az első helyre.
Eleve lemondanak a kár rendezéséről
A vadkár elleni védekezésben a gazdálkodók több eszközt igyekeznek bevetni, ám ennek komoly korlátai vannak, részben az érintett kultúrák sajátosságaiból eredően, illetve a rendelkezésre álló anyagi források szűkössége miatt. A válaszadók
- 51 százaléka használ legalább a területének egy részén vadriasztót,
- 35 százalék villanypásztort,
- 24 százalék kerítést is alkalmaz a vadak ellen.
A vadkár rendezését a felmérésben részt vevő gazdálkodók 54 százaléka nem is kezdeményezi a vadgazdálkodást ellátó szervezeteknél.
Ennek elsődleges okai a jogérvényesítés bonyolultsága, illetve a korábbi kapcsolódó rossz tapasztalatok voltak. A kezdeményezett vadkárrendezések jelentős része ugyanis a válaszok szerint eredménytelen marad, a vadgazdálkodók az esetek 35 százalékában egyáltalán nem nyújtanak pénzügyi kompenzációt, további 42 százalékban pedig csak részlegesen teljesítik azt.
Ezek a kedvezőtlen tapasztalatok vezethettek oda is, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavaly november végén úgy döntött, céget alapít, amelyik peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók vadkár-követeléseit, és lefolytatja a vadásztársaságokkal az eljárásokat. A NAK ezzel szigorúbb helytállást szeretne elérni a vadászatra jogosultaktól a gazdálkodói követelések teljesítésében.
Beleáll az agrárkamara a mezőgazdászok és a vadászok vitájába
Céget alapít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek behajtását – jelentette be a köztestület.
A közlemény szerint valamennyi szereplő érdeke a konstruktív párbeszéd kialakítása a mezőgazdasági termelők és a vadgazdálkodók között, hiszen miközben a mezőgazdasági termelés fontossága megkérdőjelezhetetlen, azt is figyelembe kell venni, hogy a mezőgazdasági tevékenység a vadfajok természetes élőhelyét keresztezi.
