Kötelező lehet jövőre az e-áfa? A NAV elnöke ezt szorgalmazza

– Magyarország július elején vette át az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait. Ennél számottevően kisebb médiaérdeklődés kísérte, hogy júniusban járt le a magyar elnökség egyéves mandátuma az Európai Adóigazgatások Szervezetében, az IOTA-ban. Az egyszeri magyar adófizető számára is érdekes, ami ebben a nemzetközi szervezetben történik?

– Az attól függ, mi érdekli az egyszeri magyar adófizetőt. A magyar elnökség az IOTA szervezeti belső ügyeit érintő feladatokon túl fontos, nemzetközi szakmai kérdésekben is eredményes volt. Előtérbe került például a kriptovaluták kezelésének témája, a lengyel–magyar vámügyi együttműködés értékelése, de említhetem az adatcserét, a határon átnyúló adóügyi visszaélések felderítésének helyzetét is. Általánosságban: a nemzetközi szervezetekben való aktív jelenlétünk legnagyobb előnyét abban látom, hogy nívós szakmai körben tesztelhetjük innovatív ötleteinket. Azokban a szakmákban, ahol a hagyományok dominálnak, nehéz ugyanis az újításokat elfogadtatni, ez az adószakmában sincs másképp. Hadd említsem itt meg az online pénztárgépek rendszerét, amit kezdetben kétkedve fogadott a világ, mára viszont nemcsak Európában, hanem a többi kontinensen is a mi rendszerünkhöz hasonló szisztémák működnek.

– Most is szolgáltattak témát a nemzetközi adóügyi szervezetben a magyar fejlesztések? Például az e-áfa?

– A nemzeti adóhivatalok az IOTA keretei között bemutatják terveiket, fejlesztéseiket, amiket aztán nyilvánosan megvitatnak. Az elmúlt években rendre az első három helyen szerepeltek a magyar prezentációk. Legutóbb, a Tadeus – amely az uniós adóigazgatások csúcstalálkozója – plenáris ülésén bemutatott nemzeti projektek között az e-áfa az előkelő harmadik helyen végzett a tagállami adóhatósági vezetők szavazata alapján. A siker egyértelmű.

– Valóban? A sajtóban megjelent hírekből, hiányosságokról szóló szakértői nyilatkozatokból nem biztos, hogy mindenki ezt a következtetést vonta le.

– Lássuk az eddigi számokat! Júliusra csaknem 70 ezret tett ki az e-áfában regisztrált adózók száma, és majdnem 250 ezer belépés történt a felületre. A rendszer lényege, hogy a kiállított számlák a bevallási sorok szerint adókódolva, azonnal, valós időben bekerülnek a NAV rendszerébe. A kisebb vállalkozások egy internetes felületen nézhetik meg a bevalláshoz rendezett számláikat, s kiválaszthatják, melyik helyezhető levonásba, de – ha rendelkezésükre áll, és az eladó adatszolgáltatása nem tartalmazta – akár új számlát is felvihetnek a rendszerbe. A nagy gazdasági szereplők esetében más a helyzet, ott a cégek vállalatirányítási rendszere kapcsolódik össze az adóhivatallal, az adatok úgynevezett gép-gép közötti kapcsolaton keresztül áramlanak. A kisebb vállalkozások közül sok tízezren, a nagyok közül több százan rendszeresen használják fejlesztésünket. Többen közülük a bevallásukat is így adják már le.

– Mennyien kötelezettek áfabevallás leadására?

– A havi bevallók száma eléri a 270 ezret.

– A néhány tízezer ehhez képest nem tűnik kevésnek?

– Egyáltalán nem. Az e-áfa egyelőre teljesen önkéntes. Így pedig kifejezetten szép eredmény, hogy ennyien veszik a fáradságot rendszerünk használatához.

– Van jelentősége az előző válaszában az egyelőre kifejezésnek? Másképpen fogalmazva: kötelező lehet az e-áfa?

– Jelenleg erre nincs határidő. Én azonban azt kezdeményeztem a pénzügyi kormányzatnál, hogy akár már 2025-ben tegyék kötelezővé az e-áfa használatát. A rendszer stabil, a mostaninál jóval nagyobb terhelést is elbírna, januárig pedig szisztematikusan tökéletesítjük a szolgáltatásokat, ami egy ilyen volumenű rendszer bevezetésénél természetes folyamat.

– A mulasztási bírságok egy részének megduplázása eközben már tény: a jogszabály a közelmúltban megjelent a hivatalos lapban. Jönnek a dupla büntetések?

– Még mielőtt valaki félreértené: a módosítás nem azt jelenti, hogy ezentúl mindenki dupla akkora bírságot fizet, mint eddig. A mértékek növelése szélesíti a NAV mozgásterét, de a szankciók kiszabásakor nem automatikusan és különösen nem mérlegelés nélkül cselekszünk. 

A célunk, hogy elérjük: a gazdasági szereplők a törvényeket betartva működjenek, vagyis működjenek tovább, de immár az igazságos verseny szabályai szerint. Nem állhat elő tehát olyan helyzet, hogy egy vállalkozás csak azért húzza le a redőnyt, mert nem tudja kifizetni a NAV bírságát.

– Ha már nemzetközi történésekkel kezdtük beszélgetésünket, adódik a kérdés: idehaza ma is az unión belüli áfaszabályok kijátszása, az úgynevezett körhintacsalás okozza az egyik legnagyobb gondot?

– Érezhetően megcsappant a bűnözői „érdeklődés” a körhintacsalások iránt, ennek pedig az az oka, hogy igencsak megdrágult ez a visszaélési forma. Több céget, ezzel strómant kell beiktatni, annak minden járulékos költségével. Idehaza az online pénztárgépek, az áruforgalom elektronikus ellenőrzése és az online számlázás miatt a NAV valós időben látja a gazdasági események legnagyobb részét, elbújni tehát nehéz. Már csak azért is, mert egyre jobb a nemzetközi adatcsere, az uniós országokból rendszeresen és gyorsan érkeznek az adatok. Mint az IOTA-beli magyar elnökség kapcsán említettem, a kérdés a nemzetközi szakmai közvéleményt is élénken foglalkoztatja.

– A mesterséges intelligencia adócsalások elleni bevetése szintén a nemzetközi diskurzusok központi témája?

– Ahogy vesszük. Vannak országok, ahol nagy hangsúlyt fektetnek a minél nagyobb adatbázisok kialakítására, de például a skandináv területeken még szinte a 19. századi adatgyűjtési módszerek érvényesülnek. Kérdés, hogy meddig tudják ezt fenntartani, a társadalmi folyamatok ugyanis más módszereket tehetnek indokolttá.

– Az elöregedésre vagy a migrációra gondol?

– Az adómorálra nincs hatással, hogy a társadalom átlagos életkora emelkedik. Ellenben a statisztikán már most látszik, hogy a nagyobb létszámban beérkező afrikai, ázsiai személyeknek mást jelent a közteherviselés eszméje, mint eredetileg a svédeknek vagy a norvégoknak.

– S miért nem jók az ottani, korábbi adatgyűjtési módszerek?

– A még számos országra jellemző, hagyományos adóigazgatási felfogás szerint elegendő összesített adatsorokat előállítani, s abból következtetéseket leszűrni.

Ráadásul a mesterséges intelligencia segítségével olyan elemzési műveleteket alkalmazhatunk, amelyeket ember nem is tud végrehajtani. A nagy mennyiségű információt tartalmazó adatbázisainkat felhasználva sokdimenziós adatrácsokat hozunk létre. Mintázatokat vázolunk fel, ezek segítségével pedig megtaláljuk azokat a gazdasági szereplőket, amelyek a tulajdonságaik alapján valamilyen okból eltérnek a hozzájuk hasonlók átlagától. Azt persze meg kell vizsgálni – akár az adózó bevonásával –, hogy az eltérés törvénytelen műveletből adódik-e. 

– Mikortól keresi gép idehaza az adócsalókat?

– A munka már zajlik, a mesterséges intelligencia folyamatosan kapcsolódik be az ellenőrzési feladatokba.