Hiába nőtt az ültetvényterület, kevesebb a diótermés - ez az oka
Bár az elmúlt 10 évben a támogatási konstrukcióknak köszönhetően 6 ezerről 9200 hektárra emelkedett a hazai dióültetvények területe, a termésmennyiség nem nőtt. Sőt, a termésátlagok sok esetben a hektáronkénti 1-1,5 tonnát sem érik el, szemben a versenytársainkkal, ahol a 4-5 tonnás hektáronkénti átlag sem szokatlan – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és a Szatmári Diókert Kft. által szervezett dió szakmai napon. Ennek oka, hogy még mindig nagyon sok az elhanyagolt, a termesztéstechnológiát tekintve alacsony színvonalú dióültetvény, a jól művelt, prosperáló ültetvények nagysága 3 ezer hektár alatt van az országban. Ez utóbbiakban azonban – ahol intenzív körülmények között folyik a diótermesztés – a 3 tonnás termésátlag is elérhető.
A magyar diótermesztés versenyképességének javítása érdekében jelentős fejlesztésekre van szükség az ágazatban, az adott termőhelyhez igazított fajtahasználat mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a tavaszi védekezésre – a gombás, baktériumos betegségek, illetve a különböző kártevők, például a – dióburokfúró légy – ugyanis komoly gondot okoznak a dióültetvényekben. A hatékony növényvédelem érdekében fontos a jobban kezelhető koronaforma kialakítása, a rendszeres metszés.
A magyar dió piaca 2006 és 2019 között meredeken felfelé ívelő pályán volt, ezt követően sajnos megtorpant a kereslet.
Magyarország a 6450 tonna terméssel a diótermelő országok rangsorában a harmincadik helyet foglalja el, vagyis a viszonylag kis termelők közé tartozik. A világ diótermesztésében a korábban nettó importőrnek számító Kína az élre tört, ma már éves szinten mintegy 1,4 millió tonnás termést takarítanak be náluk. A globális diópiacon az elmúlt évihez hasonló termésre van kilátás az idén is, bár a szárazság az ausztrál és a kaliforniai ültetvényeken mintegy 10-15 százalékos terméscsökkenéssel járhat.
Folyamatosan csökken a hazai kivitel is, héjas dió és dióbél formájában egyaránt.
A héjas dió piaca az elmúlt időszakban átalakult, az apróbb és olcsóbb diót keresik a fogyasztók, ez a multik terjeszkedésének tudható be.
Az a magyarázat erre, hogy a nagy méretű diókat – 34 milliméter felett – nem tudják kis kiszerelésbe csomagolni az áruházak. A hazai fajták azonban jellemzően nagyobb méretűek, nem ritka a 36-40 milliméteres méret sem, amit az áruházláncok elsősorban lédig formában tudnak beemelni a kínálatba, a nagybani piacokon pedig 5-10 kilogrammos kiszerelésben értékesíthető.
Elengedhetetlen a termésátlagok növelése, a hatékonyság javítása. Fontos, hogy az úgynevezett extenzív ültetvények helyett egyre inkább az intenzív termesztéstechnológiára álljon át az ágazat. Az új művelési rendszerhez hozzátartozik
- a mikroszórófejes és/vagy csepegtető, víztakarékos öntözés,
- a rendszeres metszés,
- a betakarítás gépesítése, valamint
- a célzott növényvédelem és
- tápanyag-gazdálkodás is.
A fejlesztések megvalósításában segítséget nyújthatnak a gazdálkodóknak a KAP Stratégiai terv forrásai is. A hamarosan megnyíló kertészeti ültetvénytelepítési felhívásra első körben szeptember 10-től pályázhatnak a gazdálkodók, míg az új Agrár-környezetgazdálkodási (AKG) konstrukció 2025. január elsejétől indul.
Hiába a jó termés, gyengül a magyar dió piaci pozíciója
A múlt évi aszály után a diótermés mennyisége és minősége is jelentősen javul a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerint. A piaci viszonyok ugyanakkor nem ilyen kedvezők.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.