Infláció: a magyarok megtanultak tervezni a pénzügyeikkel
A közelmúlt rekordmagas inflációja a pénzügyi tudatosság felé fordította a magyarokat, egyre többen igyekeznek megtervezni pénzügyeiket – derül ki a Provident kutatásából. A változásra szükség is van: honfitársaink európai összehasonlításban továbbra is nehezen boldogulnak a pénzügyi termékek világában.
Immár
a magyar családok bő kétharmada megtervezi a pénzügyeit egy friss Provident-kutatás adatai szerint
– az arányuk nő, összességében azonban még mindig az alacsony pénzügyi tudatossággal rendelkező társadalmak közé tartozunk. Elméletben könnyen elboldogulunk a pénzügyekkel: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legutóbbi, 2022–2023-ban végzett felmérése szerint a magyar felnőttek 75 százaléka tudott helyesen válaszolni a pénzügyi alaptudást biztosító alapfogalmakkal kapcsolatos hét kérdésből legalább ötre. Ez magasabb, mint az OECD-országok 58 százalékos átlaga. A magyaroknál jobb eredményt csak Hongkong, Németország és Észtország polgárai értek el.
Hiába ugyanakkor a stabil lexikális alap: amikor a pénzügyi kérdésekben történő konkrét döntések kerülnek napirendre, vagyis az elméleti tudást gyakorlati példákban kell hasznosítani, a magyarok rendkívül gyengén teljesítenek. Hazánknál csak Ciprus és Jemen állampolgárai mutattak nagyobb bizonytalanságot pénzügyi döntéseikben a felmérésben részvevő közel negyven országból. A magyarországi 20 százalékos arány rendkívül messze van az OECD-országok 52 százalékos átlagos értékétől.
Az OECD öt évvel korábbi felméréshez képest 80 százalékkal nőtt a kamatos kamatszámítást helyesen megoldó magyarok aránya. Ez azt jelenti, hogy
háromból két magyar nem érti, hogyan gyarapodik a betét, vagy a hiteltartozás a bankban.
A Provident ezúttal az OECD országainál szűkebb listán, abban a 9 országban vizsgálta az emberek pénzügyi termékekkel kapcsolatos attitűdjét, ahol finanszírozóként jelen van. Mi, magyarok ebben az összevetésben is alulmaradtunk: bár 2023-hoz képest 50,1 százalékról 52,3 százalékra nőtt a pénzügyek terén saját bevallásuk szerint jól eligazodók aránya, ám a hazánk mellett Csehországban, Lengyelországban, Romániában, Észtországban, Litvániában, Lettországban, Mexikóban és Ausztráliában elvégzett felmérés 61,4 százalékos átlagától még mindig nagyon messze vagyunk.
A bizonytalanság hátráltatja a magyarokat
A Provident arra a megállapításra jutott, hogy az elméleti tudás és a gyakorlat közötti szakadék oda vezet, hogy a magyarok nem mernek döntést hozni a pénzügyeiket illetően. A helyzetet csak rontja, hogy ezt kevesen merik felvállalni, így sokan nem kérnek segítséget sem.
Jól mutatja a pénzügyek terén mutatott gyakorlati hiányosságokat a magyar társadalomban az, hogy az OECD szerint hazánkban a felnőtt lakosság mindössze 26 százaléka hasonlítja össze a pénzügyi szolgáltatók termékeit, mielőtt döntést hozna.
A magyarok jelentős részének nincs megtakarítása
A felmérések átlagában a magyarok 38-45 százaléka semmilyen megtakarítással nem rendelkezik, miközben a kimutatások szerint
a háztartások szűken vett (azaz a cégek értékét figyelembe nem vevő) vagyona 2024. június végén meghaladta a 74 ezer milliárd forintot.
Láthatóan nagyon erős a vagyonkoncentráció, azaz a jegybank által kimutatott pénzügyi vagyon döntő része a tehetősebbeknél összpontosul. A fenti vagyontömeg felén a leggazdagabb 10 százalék osztozik, a teljes pénzügyi vagyon egyharmada pedig a társadalom legfelső 1 százalékának birtokában van.
Tudatosabbak a pénzügyeik tekintetében a magyarok
Az OECD felmérése szerint a 2018-as 20 százalék után 2022-23 fordulóján már 10 magyar háztartásból négyben készítettek valamilyen módon családi költségvetést. Ezzel az aránnyal még mindig a lemaradók között vagyunk, de a javulás kézzelfogható. A tudatosság növelésében minden bizonnyal komoly szerepet játszott az infláció, ami az energiaár-válsággal együtt kiemelt fontosságúvá tette a bevételek és a kiadások tudatos számbavételét. A bevételeink az esetek döntő részében tervezhetőek, és behatárolják a kiadásainkat – már ha tartjuk magunkat az „Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér!” közmondás igazságához.
A változás jele, hogy míg 2023-ban csupán a magyar családok 60 százaléka tervezte meg legalább részben előre a család előtt álló kiadásokat, idén tavasszal már 64,3 százalék volt ugyanez az arány – derült ki a Provident felméréséből. A magyarok 23,6 százaléka minden egyes kiadását megtervezi – ez a mutató lényegében megegyezik a családi költségvetésre vonatkozó OECD-felmérés eredményével. Az előző évhez képest örvendetes az is, hogy 36,4 százalékról 41,1 százalékra emelkedett azoknak a családoknak az aránya, ahol legalább a főbb várható kiadásokat igyekeznek számba venni.
