Miközben Európa gazdasága a tönk szélén táncol, a magyar GDP az unió középmezőnyében
Ha a fogyasztói bizalom helyreáll, 2025-ben eljöhet a várva várt fellendülés – írta legfrissebb elemzésében az ING Bank. A pénzintézet elemzői szerint jövőre 3,6 százalék lehet a gazdasági növekedés mértéke, amely az egyik legmagasabb lehet a régióban. Ezek alapján tehát egyértelműen folytatódhat a magyar gazdaság felzárkózása a legfejlettebb tagországokhoz a következő negyedévekben.
Az ING Bank számításai szerint az átlagbér közel 13 százalékkal nőhet az idén, ami azt jelenti, hogy a bérek vásárlóereje megközelíti a korábbi trendvonalat. A szélsőértékekre kevésbé érzékeny, és ezért a valós jövedelemeloszlást jobban tükröző mediánbér bővülése is mintegy 15 százalék lesz, ami arra utal, hogy a növekmény az alsóbb jövedelmi rétegeket is eléri. Az ING prognózisa szerint a mediánbér felzárkózása az átlagbérhez jövőre is folytatódik, amikor ennek emelkedése 12,5 százalék körül alakulhat.
Az elemzők kiemelik, hogy ugyancsak teret engedhet a jövő évi fogyasztás dinamikus bővülésének, az az európai összevetésben is kiugró hazai megtakarítási ráta, ami historikus összevetésben még sohasem volt olyan magas, mint 2024-ben.
A magyar gazdaság gyógyulóban van, teljesítménye rendkívüli mértékben függ az exportpiacaitól. A külső kereslet visszaesésekor leginkább a belső fogyasztás és a beruházások tudnak lendületet adni a növekedésnek. Az előbbihez az kell, hogy a hosszú árnyékot vető inflációs sokk után helyreálljon a fogyasztói bizalom” – értékelte a jelentést Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. „A példátlan bérkiáramlás és a felhalmozódó megtakarítások miatt hatalmas növekedési potenciál halmozódott fel a magyar gazdaságban, ami a feszes munkaerő-piaci helyzettel együtt inflációs kockázatokat is magában hordoz” – tette hozzá az elemző.
Kezd visszatérni az élet a boltokba, lassan, de oldódik a lakosság óvatossága
Kedden közölte a részletes GDP-adatokat Központi Statisztikai Hivatal, amely megerősítette, hogy az április és június közötti három hónapban negyedéves alapon 0,2 százalékkal csökkent a kibocsátás, éves bázison 1,3 százalékkal növekedett.
Az Eurostat frissített adatai szerint ez a tizedik legmagasabb bővülés volt az uniós tagállamok között,
Ahogy megírtuk a reálbérek folyamatos emelkedésének köszönhetően a fogyasztás húzta a GDP-t az időszak során, az első negyedévhez képest 1,1 százalékkal, az egy évvel ezelőttihez képest pedig 4 százalékkal bővült a háztartások fogyasztása, ezen belül is 4,2 százalékkal nőttek a fogyasztási kiadások. Ugyanakkor jól látható, hogy ugyan a lakosság óvatossági motívuma továbbra is jelen van, fokozatosan oldódik, miközben a fogyasztási szokások is egyre inkább megváltoznak. A jövedelmek egy jelentős hányada egyrészről a megtakarításokban, másrészről pedig külföldön, például utazás vagy online vásárlás keretében csapódik le.
Románia mögöttünk, Németország hanyatlik
Mindenesetre a kedvező tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar gazdaság a 0,8 százalékos uniós átlag felett teljesítsen.
Magyarország a mostani teljesítményével ráadásul megelőzi például Németországot, Csehországot, Észtországot, vagy a bezzegországnak tartott Romániát is, ahol gyakorlatilag satuféket nyomott a gazdaság, éves alapon mindössze 0,8 százalékkal növekedett.
A fogyasztás kedvező alakulása azonban nem tudta ellensúlyozni a továbbra is kedvezőtlen külső környezetet, a magas kamatkörnyezet miatt visszaeső beruházások, valamint az idei aszály negatív hatásait.
A magyar ipar is a fő exportpiacaink gazdasági problémái következtében teljesít gyengébben, Németországból hónapok óta érkeznek negatív hírek gazdaságból, lassan heti rendszerességgel jelentenek be valamilyen gyárbezárást, illetve termeléskiesést, legutóbb a Volkswagen autógyártó lebegtette be, hogy leépítésekbe kezd odahaza. Többek között a gyenge európai konjunktúra és a német gondok miatt csökkentette már márciusban az idei növekedési várakozását a kormány a korábbi 4 százalékról előbb 2,5 százalékra, majd 1,8-2,3 százalékos tartományba.
Nyögi az európai gazdaság az orosz–ukrán háború hatásait
Az orosz–ukrán háború árnyékában tengődő európai gazdaság szenvedését pedig mi sem bizonyítja jobban, az Eurostat adatai szerint a második negyedévben az eddig közölt 24 országból
12-ben még az 1 százalékot sem éri a GDP-bővülés mértéke.
Több országban, mint Finnországban, Lettország és Észtországban pedig még recessziót mért az Eurostat. A GDP-adatokban is jól kimutatható a háború gazdaságra gyakorolt eddigi hatása. Míg Németország 2010 első és 2019 utolsó három hónapja között negyedévről negyedévre átlagosan 0,47 százalékkal tudott növekedni, addig 2022 és 2024 első negyedéve, tehát a háború kitörése óta eltelt két évben már csak 0,1 százalékkal, azaz a GDP-bővülés a korábbi negyedére olvadt. Többek között ezért is várja meg a kormány a novembert és az amerikai elnökválasztás eredményét, Donald Trump győzelme esetén ugyanis más makropályával tervezheti meg a jövő évi költségvetést.
