Rászánta magát a kormány: nekifog a vidéki repülőterek átfogó fejlesztésének
Több cikkben is beszámoltunk arról, hogy a Magyar Közlönyben megjelent a következő tíz év kormányzati beruházási koncepciója. Ebben külön rendelkeznek a vasúti és a közúti fejlesztésekről, és külön bekezdést kapott a légi közlekedés jövője.

Ennek kapcsán azt rögzítette a kormány, hogy a légi közlekedés és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra-elemek fejlesztése útján növelhető egy adott térség tőkevonzó és gazdasági teljesítőképessége. Ebben kulcsfontosságú elemként nevezte meg a repülőtereket, amelyek fejlesztése viszont az elmúlt időszakban – néhány kivételtől eltekintve (Győr-Pér, Debrecen) – elmaradt.
Feltámasztják a vidéki repülőtereket Magyarországon
Csakhogy ebben most változás látszik, hiszen a 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra vonatkozó koncepció racionális és hatékony repülőtér-fejlesztési irányokat tartalmaz, összhangban a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájával. A légiipar fejlesztése ugyanis (kihasználva a repülőterek és az ipari központok adottságait) jókora fejlesztési potenciált jelentenek, és új területet nyitnak a gazdaság, a magas hozzáadott értékű termelés számára. A kabinet az alábbi pontok alapján látja indokoltnak fejleszteni a légi közlekedést:
- a légi közlekedés és a légiipar húzóágazati jellege a kutatás, fejlesztés és innováció terén,
- a regionális együttműködések, beleértve a határon túli magyarsággal, Kárpát-medencei városokkal való szorosabb együttműködés képességét, erősítik az ágazat versenyképességét,
- az államnak fontos a szerepe a szektorban, egyúttal nemzetközi szabályozással előírt kötelezettségei is vannak,
- a vidéki városok megközelíthetőségének javítása erősíti a helyi gazdasági fejlődést, tőkevonzó képességet,
- a regionális repülőterek szerepe megkérdőjelezhetetlen az egyes régiók összekapcsolásában, a népesség mobilitásának növelésében. Fejlesztésük kimagaslóan segítheti egy adott térség lakosságmegtartó erejét és életminőségét.
Mindezekre tekintettel a kormány megállapította, hogy Magyarországon – a földrajzi adottságok és geopolitikai helyzet okán –
szükséges olyan repülőtér-fejlesztési irány meghatározása,
amely racionálisan és hatékonyan szolgálja a gazdasági és társadalmi fejlődést, és egyben erősíti a versenyképességet. Arra is kitért, hogy az infrastrukturális fejlesztéseken átesett repülőterek hatékony kihasználtsága nem képzelhető el a léginavigációs szolgáltató és a szabályalkotó-felügyeleti tevékenységek egyidejű, párhuzamos fejlesztése nélkül. Ezért ezeken a területeken is elengedhetetlenek a beruházások.
Végül kiemelte, hogy a repülőterek fejlesztése során a prioritásokat a turisztikai, nemzetgazdasági és honvédelmi koncepciókban megfogalmazott célok alapján kell meghatározni. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a kormány nem először szánja rá magát, hogy felélessze az egykor szebb napokat látott vidéki repülőtereket. A kérdés legutóbb 2021 végén volt napirenden, aztán a 2022 telén kitört ukrán háború és gazdasági hatásai ezt a projektet is befagyasztották.
Könnyen lehet, hogy a következő tíz évben ezt az elképzelést valósítaná meg a kormány. Ennek részleteiről az alábbi cikkben számoltunk be.
Ezekben a vidéki városokban fejleszthetik a repteret
Mintegy 30-35 milliárd forintból újulhat meg a békéscsabai repülőtér. A futópálya Airbus A320-as vagy annál nagyobb méretű polgári és teherszállító repülőgépek fogadására is alkalmas lesz.