Költségvetés: 330 milliárddal többet kap jövőre az egészségügy – de mire lesz ez elég?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA benyújtott költségvetés bevezetőjében a pénzügyminszter emlékeztet arra, hogy 2010 óta a bérek tekintetében a legnagyobb arányú növekedés az egészségügyben valósult meg. A dokumentumban úgy fogalmaznak: a két utolsó, baloldali kormány által beadott költségvetéshez képest az egészségügyi bérekre fordított források összege csaknem négy és félszeresére nő a 2025-ös költségvetés alapján.
Egészségügyi célokra több mint 3700 milliárd forint fog rendelkezésre állni. Ez 2500 milliárd forinttal magasabb összeg, mint a baloldali kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben. Tehát az egészségügyre fordított kiadások 2025-ben 3717 milliárdot tesznek ki, ami 330 milliárddal nagyobb, mint az idei előirányzat.
Mezei Szabolcs, a PwC Magyarország cégtársa az egészségügyre tervezett kiadásokat úgy kommentálta: a költségvetés tervezete makroszinten 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, ez azért lényeges, mert ez az érték nagyobb, mint az elemzői konszenzus (2,5–3 százalék)
A szakértő kiemelte: tekintettel arra, hogy a növekedés mértéke hatással van a büdzsé bevételi és ezáltal kiadási oldalára is, a tényleges teljesülések függvényében kérdés, hogy az előirányzott keretszámok valóban elkölthetők lesznek-e az év során. Ha a költségvetés bevételi oldala nem a tervek szerint alakul, akkor kiadási oldali megszorításokra lehet szükség.
Az egészségügy súlya nem emelkedett
Mezei Szabolcs rámutatott: az egészségügyre fordított kiadások mértéke a teljes költségvetésen belül arányaiban nem változik a 2024. évben előirányzotthoz képest, ugyanúgy 9,4 százalékot tesz ki az összkiadásokban. Relatíve nézve tehát nincs emelkedés, ugyanakkor – tekintve, hogy többéves szerződések léteznek, és ezek nem mindig tartalmaznak éves áremelési lehetőséget – az egészségügyi büdzsé relatíve jobb helyzetben van.
Megjegyzendő azonban, hogy a növekmény legalább egy része az idei évről áthozott adósságot fog finanszírozni, mivel tudomásunk szerint a teljes adósságkonszolidáció idén is elmaradt. Összességében elmondható, hogy a bemutatott emelés inkább a szinten tartásra elég, mint a fejlesztésre – magyarázta. Fontos kitétel, hogy a költségvetés benyújtásával a tervezés nem ért véget, hiszen most kezdődik a parlamenti szakasz, amelyben a keretszámok – módosító indítványok benyújtását és elfogadásán keresztül – még változhatnak – fűzte hozzá a szakértő.
