Elemzők: biztosan tovább gyorsul az infláció, de a kép nem tragikus
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságNovemberben a várakozásoknak megfelelően gyorsult az infláció Magyarországon – ebben egyetértenek a szakértők. Ugyanakkor a viszonylag magas, félszázalékos, havi szintű árindexet többen is kiemelték. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint
az élelmiszerek és az üzemanyagok árának emelkedése meg is magyarázza a havi árindexváltozást.
A Black Friday hatása azonban erős volt, azaz a tartós fogyasztási cikkek átlagárának enyhe csökkenése az akciózási hullámnak tudható be. A nagy árleszállításokat meg a lanyha kereslet kényszeríti ki – ez persze nem jó hír a szakértő szerint. Szintén a mérsékelt kereslet okozhatja a szolgáltatások árának enyhe emelkedését is, ami szintén relatívnak mondható.
Összességében
az érzékelt infláció egyértelmű erősödése tovább erodálhatja a fogyasztói bizalmat, az élelmiszer- és üzemanyagár-változás ugyanis két azonnal érzékelhető tétel.
Az inflációs kép egyáltalán nem kiábrándító, de a háztartások érzete ettől jelentősen eltérő lehet – tette hozzá Virovácz Péter.
A forint tesz be
Még messze nem látni a forintgyengülés teljes hatását, de az árindex emelkedésének ez az egyik fő motorja már most is – közölte Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Emellett persze a gyenge bázis és a rossz mezőgazdasági termés is szerepet játszik.
A forint gyengülése a leggyorsabban az üzemanyagárakra hat. Miután az elszámolás dolláralapú, itt a zöldhasúhoz mért kurzus kell figyelembe venni.
Szeptember elejéhez képest a forint a dollárral szemben 5,5 százalékkal gyengült, de az infláció adatfelvételi időszakának a végére ez már 9,4 százalékot tett ki.
Ezzel párhuzamosan az üzemanyagok ára egy hónap alatt átlagosan 2,4 százalékkal nőtt, ez pedig a várakozásoknak megfelelően 0,1 százalékponttal húzta felfelé a havi alapú inflációt. Regős Gábor szerint ugyanakkor koránt sincs vége, a forintgyengülés várhatóan a jövő év eleji átárazásoknál épül be nagyobb arányban az árakba.
Nem lesz nagy kiugrás
A Magyar Bankholding elemzői szerint a minimálbér-emelés is fűti az inflációt, de ezt a hatást a gyenge GDP-növekedés le is töri. Ugyanakkor a tartósan gyenge forint egyre nagyobb inflációs kockázatot jelent, vélhetően ez határozza meg az árindexadatokat a közeljövőben. Összességében
az MBH-nál úgy számolnak, hogy jövőre 3,8 százalékos lesz az átlagos infláció, ezzel nagyjából egyetért Virovácz Péter is.
Óvatos marad a monetáris politika, a forintárfolyamra kiemelten figyelnek majd a jegybankárok – vélik a szakértők. Regős Gábor szerint már az is szerencsés, ha a szigorítást el lehet kerülni (látva az árfolyamot). Virovácz Péter kiemeli azt is, hogy az alacsony fogyasztás a monetáris politika oldaláról inkább kedvező, ugyanis lassítja az inflációt. Persze a jegybankárok az érzékelt inflációt is figyelembe veszik a döntéseik során. Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a 4 százalék környékére emelkedő infláció továbbra is óvatos monetáris politikát indokol, különösen, ha magas marad a magyar eszközök volatilitása. A jövőbeni kamatdöntések szempontjából két tényező lehet a döntő: az inflációs adatokban látott meglepetések iránya és a forint árfolyamának volatilitása.
