késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Idén utoljára ülnek össze Matolcsyék, de a piac már fél szemmel az új MNB-elnökre figyel
„A mostani kamatdöntő ülés nem tartogat túlzottan nagy érdekességeket. Az irányadó ráta csökkentése a mostani forintárfolyam miatt szóba sem kerülhet, hiszen a forint elmúlt két-három hónapban lezajlott jelentős gyengülése inflációs kockázatot rejt” – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
Kedden tartja idei utolsó kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, amely már múlt hónapban is elég egyértelmű és világos üzenetet küldött: a pénzpiaci instabilitás miatt huzamosabb ideig maradhat a mostani szinten az alapkamat. A jegybankárok mindezt azzal indokolták, hogy a Donald Trump novemberi megválasztása óta zajló feltörekvő piaci tőkekivonás jókora nyomás alá helyezte a feltörekvő devizákat, köztük a forintot, ami érthetően behatárolja a jegybank mozgásterét. Ugyanakkor Regős Gábor szerint nem csak a forint gyengülése készteti lassításra Matolcsy Györgyéket.
Most elérkeztünk egy olyan kamatszintre, amely várhatóan hosszabb ideig, több mint fél évig velünk marad. Ebben szerepet játszik a jegybank élén márciusban bekövetkező vezetőváltás is: a piac most már nem is csak arra figyel, sőt, talán egyre kevésbé figyel arra, hogy a mostani vezetés mit mond, hanem hogy mit várhat az új vezetéstől
– mondta az elemző, aki szerint ennek megfelelően alakítják várakozásaikat és árazzák a kockázatokat a befektetők. Az új vezetésnek pedig be kell bizonyítania, hogy valóban óvatos megközelítést alkalmaz, így az első hónapokban emiatt sem jöhet majd szóba a lazítás, arra legkorábban szeptember környékén számíthatunk – állítja Regős Gábor.
November 28-án jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a jelenlegi pénzügyminisztert, Varga Mihályt jelöli az MNB élére, aki márciustól veheti át Matolcsy György helyét. Mindez nagy meglepetést azonban nem okozott, hiszen már hónapok óta kész tényként kezelték a befektetők, hogy Varga megy a jegybankba.
Talán tavasszal jöhet egy kamatvágás
Hasonlóan véli Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, aki úgy látja, a forint árfolyamának elmúlt időszakban tapasztalható jelentős gyengülése, illetve ennek várható inflációs hatása miatt nincs mód kamatvágásra.
Várakozása szerint a következő kamatcsökkentés a jövő év második negyedében történhet meg.
Varga Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy nem véletlen az, hogy ennyire figyel a forint mozgására a jegybank, Ugyan az infláció novemberben is az MNB célsávjában volt, de a devizaárfolyam erős hatással van az inflációra, tehát inflációs kockázatokat hordoz a forint gyengülése. Márpedig a magyar fizetőeszköz gyengülése 20-30 százalékban jelentkezhet az inflációban az importált árakon keresztül.
Ez azt jelenti, hogy az euró árfolyamának 395 forintról 410 forintra emelkedése – amennyiben tartósan ott maradna – nagyjából 0,25 százalékponttal tolhatja felfelé az inflációt
– emelte ki a közgazdász. Szerinte a forint most korrekciós szakaszban van, a technikai kép alapján nem lehet kizárni, hogy a közeljövőben visszasüllyed a 400–405-ös tartományba az euró-forint jegyzése. Tartósan 400 alatti árfolyamot azonban – a jelenlegi folyamatok alapján – egyelőre nem vár.
Amerikában is kamatcsökkentésre készülhet a Fed a héten
Regős arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai monetáris lazítás esélyét csökkenti a nemzetközi monetáris politikai környezet változása is: az Egyesült Államokban, bár a héten várhatóan történik kamatcsökkentés, de Trump győzelme nyomán a piac jövő decemberre a szeptemberi 2,8 százalékos kamatszint helyett már 3,7 százalékosat áraz, azaz sokkal kisebb mértékű lazításra számítanak a tengerentúlon, ami korlátozza a magyar monetáris politika mozgásterét is. Szintén gátja a magyar lazításnak a régiós kamatszint: a lengyel jegybank tartósan 5,75 százalékon tartja irányadó rátáját, ehhez képest pedig a magyar kamatokban meg kell jelennie egy kamatfelárnak.
Lesz-e kamatemelés Magyarországon?
A Gránit Alapkezelő közgazdásza arra a kérdésre, hogy a forint gyengülése miatt mekkora az esélye egy esetleges kamatemelésnek idehaza, amiről voltak korábban is hírek, azt mondta, ugyan felerősödtek ezzel kapcsolatban a piaci várakozások, ezt azonban, ha eddig nem tette meg a jegybank, sőt, nem is említette, akkor szerinte változatlan piaci körülmények esetén a továbbiakban sem fogja, hiszen most eljutottunk egy stabilabb pontig, a volatilitás jócskán lecsökkent.
A hitelminősítők elmúlt hetekben bekövetkezett döntései összességében érdemben nem változtattak a kockázati megítélésen. Szigorításra tehát akkor lehet szükség, ha ismét erőteljes forintgyengülés következik be, ha ismét egy nagyon volatilis piaci időszak lesz
– mondta az elemző, aki szerint ebből a szempontból fontos lehet a hazánknak járó uniós források sorsa: sikerül-e elkerülni a forrásvesztést, sikerül-e megszerezni a forrásokat. Itt egy pozitív végkifejlet egyébként segíthetne a monetáris politika lazításában, de természetesen más tényezők is befolyásolhatják a kockázati megítélést, mint a költségvetés helyzete vagy éppen a különböző nemzetközi események.
Ismét kiemelte az elnökváltás eseményét: szerinte a régi vezetés már nem fog olyan iránymutatást tenni, ami nagyon hosszú távra szól, ezért inkább a kivárás lehet jellemző a következő hónapokban, hiszen ha most adnak valamilyen iránymutatást, ha az nem a közeli jövőre vonatkozik, a piac nem biztos, hogy foglalkozik vele.
Regős Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy a héten közli a decemberi inflációs jelentését az MNB, amiből kiderülhet, hogyan látja a jövő évi inflációs és növekedési pályát a jegybank.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.