Új szabályok, új esélyek: Hogyan védjük meg pénzügyeinket a csalóktól?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Fizetési rendszer jelentése szerint az elektronikus fizetések 2023-ban ismét rekordot döntöttek: összesen 2,3 milliárd tranzakció történt digitálisan, ami a gazdaság teljes fizetési forgalmának 38 százalékát tette ki. A lakosság 89 százaléka indított már legalább egy elektronikus tranzakciót a számlájáról, és az aktívan elektronikusan tranzaktáló ügyfelek aránya is 49 százalékra nőtt. 

Tolvajok a digitális térben: Hogyan harcolunk a kiberbűnözés ellen?

Ahogy egyre több pénzügyi tranzakció költözik át a digitális térbe, úgy alkalmazkodnak a tolvajok is az új lehetőségekhez. Az átutalásos visszaélések értéke 2023 harmadik negyedévéig riasztó mértékben, negyedévente 8 milliárd forintra emelkedett. Az év végére azonban a Magyar Nemzeti Bank iránymutatásainak és az új technológiai megoldásoknak köszönhetően ez az összeg 5 milliárd forintra csökkent, és azóta is sikerült stagnálni ezen a szinten. Az MNB az elmúlt évben olyan ajánlásokat adott ki, amelyek célja az online csalások minimalizálása. Különösen hatékonyak a valós idejű visszaélésszűrő rendszerek: ahol ezeket alkalmazzák, a kártyás csalások szinte teljesen eltűntek, és az azonnali átutalásoknál a csalások több mint 90 százalékát sikerült megakadályozni. Ahol ilyen rendszereket nem alkalmaztak, a sikeres visszaélések aránya meghaladta a 80 százalékot. 2025. július 1-jétől az MNB és a tulajdonában álló elszámolóház, a Giro Zrt. egy új központi visszaélésszűrő rendszert vezet be, amely mesterséges intelligencia segítségével elemzi a tranzakciókat valós időben. 

Tájékoztatás és együttműködés: kiberbiztonság minden generációnak

A kiberbűnözés nem válogat: a visszaélések minden korosztályt érintenek, nemcsak a sérülékenyebbnek gondolt időseket és fiatalokat. A pénzügyi kultúra fejlesztése már iskolai szinten elkezdődhet. A PÉNZ7 Pénzügyi és vállalkozói témahét rendszeres témája lett a pénzügyi biztonság. A hazai pénzügyi oktatás egyik meghatározó szereplője, a Pénziránytű Alapítvány évek óta aktívan dolgozik azon, hogy a diákok átfogó ismereteket kapjanak a pénzügyi döntések felelős kezeléséről. Az alapítvány által kidolgozott, akkreditált tananyagok és tankönyvek mára több mint 3,4 millió példányban kerültek a diákok kezébe. 

A tudatosság azonban önmagában nem elegendő, mivel a csalások természete folyamatosan változik. Míg 2023 elején a visszaélések többsége még adathalászat révén történt, mára a pszichológiai manipuláció vált meghatározóvá. A kiberbiztonság kérdése nemcsak a magánszemélyeket, hanem a vállalkozásokat is egyre nagyobb kihívások elé állítja: statisztikák szerint azok a kisvállalkozások, amelyek kibercsalások áldozatává válnak, 60 százalékban csődbe mennek fél éven belül. 

Ebben a környezetben a pénzügyi intézmények felelőssége továbbra is megkerülhetetlen, hiszen az ügyfelek védelmét szolgáló technológiai fejlesztések és szabályozások nélkülözhetetlenek. A mesterséges intelligenciára épülő rendszerek kulcsszerepet játszhatnak a védekezésben: képes az ügyfelek tranzakciómintáit elemezni, és azonnal figyelmeztet, ha szokatlan vagy gyanús tevékenységet észlel. 

Új európai szintű szabályozásra van szükség

Az Európai Bizottság 2023. június 28-án bemutatta a PSD3 (Payment Services Directive 3 – belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 3. irányelv) és a PSR (Payment Services Regulation – belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendelet) javaslatait, melyek a szakmai egyeztetéseket követően leghamarabb 2025 második felében lépnek hatályba. Cél a 2015-ben bevezetett PSD2 irányelv felülvizsgálata és továbbfejlesztése. Az új szabályozás egységes keretrendszert teremthet az Európai Unió tagállamaiban, így biztosítva a pénzforgalmi szolgáltatások átláthatóságát és biztonságát, miközben támogatja az egyre fejlettebb pénzügyi termékek és szolgáltatások megjelenését. Középpontjában a pénzügyi piacokhoz jobban illeszkedő, egységes jogi keret kialakítása, a „nyílt bankolás” helyett a „nyílt pénzügyek” megvalósítása és a digitális fizetési megoldások elterjedésének támogatása áll. 

A formálódó szabályozás legfontosabb újításai:

• IBAN Name Check: egy új ellenőrzési mechanizmus, amelynek keretében a kedvezményezett neve és azonosítója egyezőségét a pénzügyi szolgáltatók ellenőrzik, és erről tájékoztatják a fizető fél szolgáltatóját.
• Fokozott kommunikáció: a csalás gyanúja esetén lehetővé válik a szélesebb körű információcsere a pénzforgalmi szolgáltatók között.
• Erős ügyfél-hitelesítés új szabályai: az új rendelet pontosítja a hitelesítési kötelezettségeket, rendezi a kivételeket, és megkönnyíti a hátrányos helyzetű ügyfelek hozzáférését az erős ügyfél-hitelesítési megoldásokhoz.
• Csalásmegelőző edukáció: szabályozza a pénzintézetek szerepét az ügyfelek tájékoztatásában és a csalásmegelőzésben.
• Tranzakciómonitorozás: meghatározza, milyen adatokat kell felhasználni a tranzakciók valós idejű ellenőrzése során.
• Megszemélyesítési csalás elleni védelem: az új szabályozás kiterjed arra az esetre, amikor a csalók pénzforgalmi szolgáltatók alkalmazottainak adják ki magukat.
• Szélesebb felelősségi kör: online platformok és elektronikus hírközlési szolgáltatók számára is meghatároz kötelezettségeket a csalásmegelőzés terén.

A digitális pénzügyi világ gyorsan fejlődik, de csak közös felelősségvállalással és tudatos hozzáállással teremthetünk valóban biztonságos környezetet mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások számára. Az új szabályozások nemcsak irányt mutatnak, hanem eszközöket is kínálnak ahhoz, hogy mindenki nagyobb biztonságban érezhesse magát a digitális térben. A kérdés az, hogy élünk-e ezekkel a lehetőségekkel.

A cikk szerzői: Czapák Dóra, a Pénziránytű Alapítvány ügyvezető igazgatója és Somos Krisztián, a Pénziránytű Alapítvány koordinációs igazgatója.