Indokolatlannak tűnően magas, megawattóránként 615 euró az a villamosenergia-elszámolóár, amelyet vasárnap délután a HUPX magyar áramtőzsde kiadott a mai 18. óra árának. Pedig semmi kirívó dolog nem történt. Azonban összejátszott számos kisebb tényező hatása, azt pedig egyre inkább el kell fogadnunk, hogy a naperőművek is diktálnak az árampiacon.
A ma reggeli drágulás azért is furcsa, mert
A kiesésekről azt tudható a Mavir honlapjáról, hogy leállt a Mátrai Erőmű egyik 232 megawattos gőzturbinája üzemzavar, és az Ajkai Erőmű 120 megawattos gázturbinájának 58 megawattnyi teljesítménye szoftverhiba miatt. Az utóbbi kiesés eleve kicsi, de az elmúlt időszakban a mátrai lignitblokkok sem üzemelnek olyan kihasználtsággal, hogy érezhetően meg tudják mozgatni az árakat.
Viszont segítette a drágulást, hogy
A nagy áramigénnyel kapcsolatban kiemelendő, hogy az idén már két rendszerterhelési csúcsról is érkezett hír: a mutató értéke január 15-én, 11 óra 45 perc körül 7503 megawattra nőtt, amiből az importra mintegy 2600 megawattot szolgáltak ki. Ennek alapján a hírről beszámoló Hárfás Zsolt atomipari szakértő rámutatott, hogy „láthatóan a Paks II. Atomerőmű 2400 megawatt beépített kapacitására már most is égető szükség lenne”. Azóta január 20-án, 12 óra 15 perc körül 7657 megawattal már meg is dőlt a január 15-i rekord.
Fontos, hogy a nagy rendszerterhelésre és az áramár kiugrására az enyhe tél folyamán került sor. Mekkora lenne az áramigény, és hol állna meg az áram ára egy újabb borús és szélcsendes időszakban, ha mínusz 10 fokra hűlne az idő?
Cikkünk írásakor a hazai áramtermelés nagyjából 90 százalékát azonos arányban a Paksi Atomerőmű és a gázüzemű blokkok adták. A lignitblokkok, a naperőművek, a biomassza-erőművek és a többi megújuló nagyjából csak 10 százalékon osztozott.
Az ár azóta engedett a reggeli, magas szintjéből, de ez sovány vigasz azoknak a vállalkozásoknak, amelyek reggel kényszerültek vásárolni.
Viszont legalább tisztán lehet látni. „Az a szerencse, hogy az uniós és hazai előírásoknak köszönhetően átlátható a piac. Bárki pontosan, bármikor megtudhatja, hogy mely tőzsdén mekkorák az árak, melyik erőmű mennyit termel, honnan, hová és mennyi villamos energia áramlik. Így az is jó eséllyel kikövetkeztethető, hogy mi alakítja az árakat” – hívta fel lapunk figyelmét Balogh József energiapiaci szakértő.
Őt kérdezte a Világgazdaság azzal a hírrel kapcsolatban is, amely szerint több uniós ország rákényszerítené Németországot, hogy több észak- és nyugat-európai országhoz hasonlóan országosan ne egyféle ajánlattáteli áramárzónát alkalmazzon, hanem többet. Az egységes ár ugyanis nagyon torzít, hiszen az ország más-más részein nagy költségkülönbséggel termelik a villamos energiát, amit az eladási áraknak is tükrözniük kell. Balogh József szerint Németországban elsősorban az északi és a déli területek árampiacai között nagy a különbség, de érződik a keletnémet és a nyugatnémet térség közötti áreltérés is. (Északon sok szélerőmű működik, az áramukat az országban délebbre, illetve külföldön használják fel.) Az egyébként, ami most a német piac kapcsán felmerült, az európai villamosenergia-piacok egyébként előnyös összekapcsolásának egy kedvezőtlen következménye.
Rossz iránynak tartja a szakértő, ha térségünk országainak követniük kellene a németekről elvárt mintát. Mint magyarázza, a régió országai kisebbek, a piacaik egységesebbek. Kifejezetten hátrányos, nehezen kezelhető lenne, ha például a hazai árampiacot egy kelet-magyarországi és egy dunántúli részre kellene szakítani.
A Németországra gyakorolt nyomás azonban erős. A Handelsblatt cikke szerint egyes uniós országok azt panaszolják, hogy nekik kell fizetniük a német energiapolitika kudarcaiért. December közepén Ebba Busch svéd energiaügyi miniszter felszólította Németországot, hogy ossza fel áramárzónáit az árak „javítása” és a szűk keresztmetszetek pontosabb kezelése érdekében. Nehezményezte, hogy a német áramárpályázatok magas árai hatással vannak a svéd piacra is.
Egy villamos ajánlati zónán belül minden termelőre és fogyasztóra ugyanazok a tőzsdei áramárak vonatkoznak.
Németország Luxemburggal együtt alkot ilyen villamosenergia-ajánlati övezetet, amelynek 2019-ig Ausztria is része volt. Arról, hogy fel kell-e ajánlattételi zónákra osztani a német villamosenergia-piacot, uniós szinten születhet döntés, még ebben a hónapban.
A német lap felhívja a figyelmet, hogy a tőzsdei áramárakat nem szabad összekeverni a háztartások által fizetett fogyasztói árakkal. Az áramszolgáltatók a tőzsdéről vagy közvetlenül a termelőtől vásárolják az áramot. A végfelhasználói árban az áramszolgáltató árrése mellett megjelennek az állam által kivetett más díjak is, például a hálózati díjak és a villamosenergia-adó. (Magyarországon az utóbbi adót a lakosság helyett a piaci vevők fizetik a rezsicsökkentés egyik kezdeti intézkedése óta.)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.