Bosch Rexroth-vezető: kihívás a kínaiak előretörése, de a verseny nem rossz

Húsz éve van a pályán, ám talán soha nem nézett szembe egyszerre ennyi kihívással az európai ipar. Fel lehet készülni egy ilyen időszakra?

Furcsa is kimondani, de egészen pontosan 21 éve vagyok a pályán. Németországban kezdtem duális képzésben, majd Magyarországon 2006-tól projektmérnökként folytattam, így most már 18 éve vagyok itt, a feleségem is magyar. Visszatérve a kérdésre, szerintem most egy csúcsot látunk, a háborús helyzet, a járműipar nehézségei, Kína megerősödése elég nagy, extrém nyomást helyez az autóiparra és az egész beszállítói láncra. De ez nem az első ilyen helyzet, mindig is voltak kihívások. Én már itt voltam a 2008/2009-es pénzügyi válságnál is, akkor is elég nagy bajba került az ipar és a magyar gazdaság. Ezekre a helyzetekre fel kell készülnünk, sőt, továbbmegyek: ezeket ki kell használnunk a fejlődésre, javulásra egyfajta előre menekülésként. Ebben a gyakran változó környezetben az az ember vagy vállalat lehet sikeres manapság, aki a legjobban és leggyorsabban tud alkalmazkodni a különböző kihívásokhoz. Szerintem mi ebben jól állunk.

Bealudt az európai ipar? A kínaiak jóval előrébb járnak az egész folyamatban.

Európában jól láthatóan jelentősen visszaesett a beruházási kedv, ugyan terveznek fejlesztéseket és bővítéseket az elektromos átállás miatt, de az egyébként is gyenge gazdasági helyzet miatt nem mernek invesztálni. A beszállítói iparágban mi ezt érezzük, hiába van nagyon sok lehetőség a piacon és sok igénnyel keresnek meg minket, főleg a digitalizáció és az automatizáció kapcsán, mindenki óvatos. Ez a nagy különbség Kína és köztünk, ott ugyanis most intenzíven támogatják az ipart.

A Bosch Rexroth hogy éli meg a mostani helyzetet?

Nekünk is, mint minden más játékosnak az iparágon belül, nagy kihívás a mostani helyzet.

Magyarországon az autóiparban egyértelműen ez a megoldás a jelenlegi helyzetre, különösen az elektromos járművek térnyerésének hatására. Az élelmiszer- és a gyógyszeripart pedig a költségek, a rugalmasság és a minőség fenntartása vezette a termelés automatizálásához.

Hogy látja a magyar ipar helyzetét? A magyar iparról köztudott, hogy duális szerkezetű, vannak a nagyvállalatok és a kkv-k, közöttük pedig a szakadék óriási. Hogy tudja csökkenteni a Bosch Rexroth ezt a szakadékot?

Ez valóban egy óriási kihívás, jelentős gondolkodásbeli különbségekről beszélünk. A probléma abból fakad, hogy a multiknak nagyon komoly beszállítói, minőségbeli és ciklusidő-elvárásaik vannak. Nekünk nagyon fontos törekvésünk, hogy a partnereinknek - akiknek egy része kkv, próbáljuk ezt a mentalitást átadni. A fő kérdés a digitalizációban az, hogy tudunk-e a kkv-knak az ő igényeiknek és pénztárcájuknak megfelelő megoldást kínálni. Ebben mi az élen járunk, pont ezért hoztuk létre a CU.BE-ot, ami inspirációt nyújthat a piac minden szereplőjének, így egy mikrovállalat vagy egy kkv számára is, sőt közös gondolkodásra is sarkallja őket.

A magyar gazdaság ezer szálon kötődik a német gazdasághoz. Miben van leginkább lemaradva Magyarország?

Ahogy a beszélgetésünk elején említettem, 18 éve élek Magyarországon, és a tapasztalatom az, hogy 

Nekem ez hiányzik Németországban. Ami a kérdés másik oldalát illeti, szerintem nagyon sokan még nem akarták elfogadni, hogy a digitalizáció a jövő és most kell lépni. Ebben eltérhet a két ország gondolkodása, ha a németeknek megmondják, hogy a digitalizáció a jövő, akkor ők azonnal alkalmazkodnak. Iszonyú fontos, hogy a kreativitás előtérbe helyezésével, a digitalizációval és az automatizációval képes legyen a magyar ipar is alkalmazkodni az új kihívásokhoz.

Mekkora problémát jelent Kína a német gazdaság és a Bosch Rexroth számára?

Kétségtelenül az elektromos átállás terén előrébb járnak a kínaiak, amiben leginkább a fegyelemnek van jelentősége, a kínai állam eldöntötte, hogy ez az irány és ennek megfelelően követik a cégek, akiket különböző támogatásokkal segítenek. Nyilvánvaló, hogy akkora országról beszélünk, ami mögött komoly erő van, amit nagyon nehéz ellensúlyozni, szemben Európával, ahol nagyon sok ország versenyez egymással. Ráadásul ne felejtsük, Európa rengeteg tudást vitt Kínába a gyártóegységeken keresztül, és ők tanultak tőlünk. 

Egyszóval nagy kihívás a járműipari krízis és Kína előretörése, de a verseny egyáltalán nem rossz. Ha ugyanis a sarkunkra állunk, akkor nem kérdés, hogy győztesként fogunk kikerülni a mostani nehézségekből is.

Mennyire jó politika a vámokkal kiszorítani a kínai cégeket?

Erre muszáj általános választ adni, szerintem a piac fogja magát szabályozni. Nem hiszek abban, hogy durva szabályokkal lehet a világgazdaságot helyreállítani. Persze nekünk is probléma, hogy léteznek a termékeinknek kínai versenytársai, de ezt muszáj ellensúlyozni. Szaktudással, hozzáadott értékkel, lokális közösséggel jelen tudunk lenni bármelyik piacon.

Miről szól pontosan a digitalizáció? Az ember ma kapkodja a fejét, annyi új jelenséggel találkozik manapság.

Ez egy többtényezős kérdés, az egyik ilyen, hogy bizonyos ciklusidő alatt a megfelelő mennyiségben és minőségben szeretnénk reprodukálni egy terméket. Ha lehet, 24 óra alatt, három műszakban. Az emberi tényező azonban mindig egyfajta bizonytalanságot jelent a rendszerben. A másik oldalon ugyanakkor az látszik, hogy a termelésben nagyon lecsökkennek az alapfolyamatok, három-négy másodperces ciklusidőről beszélünk, azaz bizonyos tevékenységek csak három másodpercig tartanak. Ha ezt egy operátor csinálja, napi 8 órában, akkor három másodpercenként ugyanazt fogja csinálni. A gyártásban előforduló monoton munkafolyamatokat sokkal észszerűbb automatizálni, mint emberi munkaerőre bízni. És arról még nem beszéltünk, hogy akár nagy súlyokat is kell emelni, sokszor nehéz körülmények között. A digitalizáció és az automatizáció lehetőséget ad arra, hogy ne egy ember végezze el a fizikai munkát, hanem egy gép. Azonban nem ez az újdonság, hiszen a gépesítés 40-50 éve létezik. Ami egyre inkább előtérbe kerül a változó körülmények miatt, hogy a gyártás folyamatait rugalmasabbá lehet tenni. Egyértelmű, hogy az ipar 4.0, és az adatalapú termelés az, ami minőségi változást jelent.

A munkaerőpiacot hogy érinti mindez? Miközben az automatizáció miatt kevesebb ember kell, és van egy demográfiai válság is.

Magyarországon nagyon nagy probléma a szakemberhiány. Az biztos, hogy az automatizálás alapján változni fognak a munkakörök, a cél az kellene legyen, hogy minél magasabb hozzáadott értéket állítson elő egy munkavállaló. 

Jól képzett, ha lehet magasan kvalifikált és magas hozzáadott értéket előállító munkavállalók kellenek a jövőben. A magyar munkavállalók, különösen a mérnökök, már most is remek példát mutatnak kreativitásukkal és alkalmazkodóképességükkel, amelyek kulcsfontosságúak az automatizáció korában. Ezért a megfelelő képzési és fejlesztési programokkal a magyar szakemberek továbbra is versenyképesek maradhatnak, és aktív részesei lehetnek egy átalakuló piacnak.