Hatalmas uniós támogatás a láthatáron, de sietni kell a pályázatok beadásával - mutatjuk a húsz projektet

Január 21-ig kell benyújtani azokat a hazai közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó pályázatokat, amelyek révén uniós támogatás nyerhető az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz 2024 negyedik negyedévi CEF2 kiírásán. Az erről szóló kormányrendelet tizenöt projektjavaslat esetében várja el, hogy az építési és közlekedési miniszter gondoskodjon a pályázatuk benyújtásáról, ám a felsorolásban szerepel további öt fejlesztés is. A 20 projekt együtt nettó 210,8 milliárd forintba kerülne, az összesen remélt CEF-támogatás pedig 65,8 milliárd forint.

A fókusz a déli körvasúton

A legmagasabb költségvetésű, CEF-támogatásra pályázó beruházás a déli körvasút III. B ütemének ferencvárosi „átemelése” lenne. A nettó 53,4 milliárd (bruttó 67,8 milliárd) forintos fejlesztéshez a kormányrendelet szerint a kiadások kétharmadára kell uniós pénzre pályázni, a többi pénz hazai költségvetési támogatásból származna. Az említett átemelés azt jelenti, hogy a Dunán át közlekedő személyvonatok útvonala áthalad majd a ferencvárosi állomás végponti kitérőkörzete felett, így kiválthatók lesznek egyes szintbeli vágánykeresztezések.

Nagy sebességgel Ausztria felé

Nettó 43,8 milliárdot vinne el a Hegyeshalom és Rajka közötti, a GYSEV hálózatához tartozó vasútvonal korszerűsítése, 85 százalékos uniós támogatással. Teljesen átépítenék a rajkai állomást, az országhatárig vezető pálya 13 kilométeres szakaszát pedig alkalmassá tennék 225 kilonewton (kN) tengelyterhelésre és arra, hogy azon a szerelvények (korlátozásokkal) 120 kilométer/órás sebességgel haladjanak. Egyvágányú villamosított fővonali vasúti pálya jönne létre.

Megjavítanák a rozzant Gubacsi vasúti hidat

A Gubacsi vasúti híd és a kapcsolódó létesítményének felújításának legfőbb célja az a kormányrendelet szerint, hogy vasúton biztonságosan és megbízhatóan lehessen kiszolgálni a Csepeli Szabadkikötőt. A projekt nettó költsége 37,1 milliárd forint, ebből az uniós forrás 42 százalék lenne. A hídon rendszeresen szükségessé váló vágányzárakról a Világgazdaság tavaly nyáron számolt be.

Megújul a soproni állomás

A sorban a negyedik legdrágább fejlesztés nettó költsége 13,9 milliárd forint, amelynek az EU a 85 százalékát állná a remények szerint. A pénzből megújulna és kibővülne a soproni vasútállomás, amely a transzeurópai vasúti törzshálózaton (TEN-T) fekszik. A jelenleg egyvágányú Harka-Sopron pályaszakaszt a beruházás egy következő (nem a mostani pályázathoz tartozó) szakaszában kétvágányúsítanák.

Épül négy transzformátor

Majdnem ugyanennyibe, nettó 13,7 milliárd forintba kerülne a MÁV vontatásienergia-ellátásának fejlesztése, négy transzformátor-alállomás építése és egy tanulmány készítése a további lehetőségekről. Ez esetben is 85 százalékos lenne az EU hozzájárulása. A beruházások a Kimle és Tatabánya, illetve a Füzesabony és Nyékládháza közötti vonalat érintik.

Okosodhatnak a mozdonyok is a CEF forrásából 

A MÁV 33 mozdonyát felszerelnék ETCS vonatbefolyásoló berendezéssel. A kiadások nettó 13,3 milliárd forintot tennének ki, ebből a MÁV 19 százalékot remél a CEF-forrásból.

Újabb lépés az adatforgalom digitalizálása terén

A nettó 12 milliárd forintos közúti digitalizációs fejlesztés felét állná az EU. A pénzből az MK Zrt. és a Budapest Közút Zrt. új adatcsere-formátumokat vezetne be, továbbá megújítaná a digitalizált statikus és dinamikus közúti adatkezelését, automatikus feldolgozását és megosztását.  

Záhony, kapacitáskezelés, Vectronok

A nettó 10 milliárd forintosnál kevesebbe kerülő fejlesztések sorát

• a Nyíregyháza–Záhony vasútvonal felújításának előkészítése vezeti 7 milliárd forinttal. A vonal szintén a TEN-T része, amelyet az uniós tagállamoknak 2030. december 31-re kell kiépíteniük.
• A MÁV-ot, a GYSEV-et és a Közlekedéstudományi Intézetet érinti a vasúti kapacitáskezelés javítása a Rail Net Europe által koordinált nemzetközi projekt részeként. Ez a beruházás 5,5 milliárd forintba kerülne.
• A GYSEV kilenc Vectron mozdonyának fejlesztése, hogy azok kihasználhassák az ECTS kínálta előnyöket, 1,4 milliárdos költségvetésű munka lenne, a horvátországi vasúti forgalmat segítő gyékényesi deltavágány-kapcsolat előkészítése pedig egymilliárdos.

Négy, támogatást remélő beruházás nettó költsége marad egymilliárd forint alatt, ezek

• a Sopron-Ágfalva szakasz villamosításának előkészítése (596 millió forint),
• a belvízi (dunai) hulladékszállítást segítő komáromi és csepeli kikötő fejlesztésének vizsgálta (715 millió forint),
• a közlekedési adatok harmonizálása (40 millió forint),
• és a Nemzeti Adathozzáférési Pont (MK Zrt.) fejlesztése (152 millió forint).
   

A repülőtér, a légiirányító és egy vasúttársaság nem kapott hátszelet

A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Hungarocontrol Zrt. két-két olyan fejlesztési terve szerepel a kormányrendeletben, amelyek pályázatának célba juttatásáról a szakminiszternek nem kell gondoskodnia. Ferihegyen egyrészt a repülőtér csapadékvíz-rendszerét fejlesztenék, és okos energiamonitoring-rendszert vezetnének be összesen nettó 4,2 milliárd forintból, a másik pályázat sikeressége esetén pedig 2,6 milliárdból lehetővé tennék, hogy a repülőtér egyszerre két, 18-24 vagonból álló szerelvényt fogadhasson.

A Hungarocontrol ahhoz a 49 millió forintos tervéhez szeretne uniós támogatást, amelynek során részt vesz az európai légi forgalmi szolgáltatások hatékonyságának javításában, míg nettó 105 millió forintból a páneurópai navigációs és kommunikációs fejlesztésekben jutna rá szerep. Azonban egyik munkája során sem végez önálló projektmunkát – olvasható a Magyar Közlönyben.

Végül nincs feladata a miniszternek a Kárpát Vasút Kft. azon nettó 89 millió forintos pályázatával sem, amelyben a társaság olyan, az adatcsere folyamán keletkező gátak eltávolításában vesz részt, amelyek Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország vasúti közlekedésében és szállításában keletkeznek.