Feldman: nem a hozamra, hanem a jövedelmezőségre kell hajtani
„A 20. század második felében kissé technológiaalapúvá vált az agrárszakma, ám most érzékelhető a visszafordulás a természeti környezetünk fenntarthatósága irányába is. De most már nemcsak a hatékonyságot, hanem környezeti erőforrásaink védelmét is a technológiától várjuk – ezért is fontos számunkra az AGROmashEXPO” – jelentette ki a kiállítást megnyitó beszédében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A tizenöt ország kétszáz kiállítójának részvételével megnyílt kiállítás a 43. a sorban, az elsőt 1973-ban rendezték.
Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy az élet a gazdálkodás minden területén új feladatokat és kihívásokat hozott. Sok termelő keresi a válaszokat azokra a kérdésekre, hogy
- megéri-e belefogni egy új kultúra termelésébe,
- érdemes-e elsajátítani az ehhez kapcsolódó piaci és technológiai információkat,
- a megváltozott körülmények között mivel növelheti gazdálkodása sikerességének esélyeit,
- megéri-e a talajélet javításával foglalkozni, illetve
- honnan lesz elérhető finanszírozása?
Ezek a kérdések az elmúlt évtizedekben egyesével merültek fel, most viszont egyszerre és mindenkinél
– érzékeltette a jelenlegi viszonyok különlegességét.
Az államtitkár szerint korunk legnehezebb és tartósan velünk élő problémája a sok évtizedes termelési szerkezetünket alapjaiban érintő klímaváltozás. A 2022-es tragikus év után tavaly is rúgott egyet rajtunk a nyári aszály – fogalmazott.
A magyar növénytermesztés kibocsátása több mint 13 százalékkal maradt alatta az előző évinek. De nem voltunk egyedül: nálunk nagyobb mértékben sérült Románia, Bulgária, sőt Franciaország és Dánia is – károkat pedig nemcsak az aszály okozott, hanem az intenzív esőzések is. Ez egyben azt is jelenti, hogy biztosak lehetünk benne: nem a termelők felejtettek el gazdálkodni, hanem ez az európai klímaváltozás különböző, de minden országban lecsapódó hatása. Az államtitkár szerint a feladat a gazdálkodók és a kormányzat számára is adott: a jelen és a jövő problémáit kell kezelni, illetve felkészülni rájuk.
Változnia kell a gondolkodásnak:
a szántóföldi növénytermesztésben a hozamok helyett a jövedelmezőségre kell fókuszálni. Javítani kell a termőképességet és a talajok vízmegtartó képességét.
Ha pedig jövedelmet akar termelni egy gazdaság, lépnie kell, mert ha nem teszi meg, nem marad talpon – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt három évben sokan léptek egyet előre, ők most ellenállóbbak, nagyobb ellenálló képességgel várhatják a következő éveket.
Kukorica: a toxin nagy probléma, de szükség van a szemléletváltásra is
Fuzáriumfertőzést előre jelző modellt készít a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, szakértői szerint ugyanis a gombás megbetegedések nem fognak eltűnni, megjelenésükre felkészülve azonban mérsékelhető a kár. A Kukorica Kör Egyesület által rendezett konferencián elhangzott, hogy a termelőknek nemcsak új tudást kell szerezniük, hanem a meglévőt is jobban kellene használniuk.
Az alkalmazkodáshoz a kormányzat is segítséget nyújt. Erre példaként említette, hogy 65,8 milliárd forintos keretösszeggel írtak ki pályázatokat. A korábbi ilyen kiírások eredménye, hogy 2018 óta 42 százalékkal nőtt az öntözhető területek nagysága, ami így eléri a 230 ezer hektárt. Az alkalmazkodás fontos eszköze az adatalapú gazdálkodás, a precíziós technológiák agrárszakmai és környezeti előnyei ismertek, ezért is terveztek ennek a támogatására 100 milliárd forint keretösszegű kiírást az idén. Feldman az alkalmazkodás részének nevezte a generációváltást is, márpedig 2025 sok tekintetben erről szól majd, amit a már megjelent jogszabályok mellett a fiatal gazdák 79 milliárd forintos pályázati csomagja is bizonyít.
A kiállításhoz idén nem csatlakozott az Agrárgépshow című bemutató, amely a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) rendezvénye. A szervezők hangsúlyozták, hogy a szövetség számos tagja mégis csatlakozott a rendezvényhez, mert a kiállítás jó lehetőség a piaci kapcsolataik bővítésére.
A kiállításon adták át a Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési Díjat, melynek legfőbb bírálati szempontjai között szerepel a termék újszerűsége, a környezetre gyakorolt hatása, a termék innovatív szerepe a mezőgazdaságban és alkalmazhatósági értéke a gyakorlatban.
Idén két nagydíjat osztottak ki:
- az ABZ Drón Kft. az ABZ Innovation L30 LiDAR-ral felszerelt permetező drónjáért,
- az Austro Diesel GmbH Pedig a Massey Ferguson 9S.425 Dyna-VT Exclusive traktorjáért
kapott ilyen elismerést.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.