Feldman: nem a hozamra, hanem a jövedelmezőségre kell hajtani
„A 20. század második felében kissé technológiaalapúvá vált az agrárszakma, ám most érzékelhető a visszafordulás a természeti környezetünk fenntarthatósága irányába is. De most már nemcsak a hatékonyságot, hanem környezeti erőforrásaink védelmét is a technológiától várjuk – ezért is fontos számunkra az AGROmashEXPO” – jelentette ki a kiállítást megnyitó beszédében Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára. A tizenöt ország kétszáz kiállítójának részvételével megnyílt kiállítás a 43. a sorban, az elsőt 1973-ban rendezték.
Feldman Zsolt beszélt arról is, hogy az élet a gazdálkodás minden területén új feladatokat és kihívásokat hozott. Sok termelő keresi a válaszokat azokra a kérdésekre, hogy
- megéri-e belefogni egy új kultúra termelésébe,
- érdemes-e elsajátítani az ehhez kapcsolódó piaci és technológiai információkat,
- a megváltozott körülmények között mivel növelheti gazdálkodása sikerességének esélyeit,
- megéri-e a talajélet javításával foglalkozni, illetve
- honnan lesz elérhető finanszírozása?
Ezek a kérdések az elmúlt évtizedekben egyesével merültek fel, most viszont egyszerre és mindenkinél
– érzékeltette a jelenlegi viszonyok különlegességét.
Az államtitkár szerint korunk legnehezebb és tartósan velünk élő problémája a sok évtizedes termelési szerkezetünket alapjaiban érintő klímaváltozás. A 2022-es tragikus év után tavaly is rúgott egyet rajtunk a nyári aszály – fogalmazott.
A magyar növénytermesztés kibocsátása több mint 13 százalékkal maradt alatta az előző évinek. De nem voltunk egyedül: nálunk nagyobb mértékben sérült Románia, Bulgária, sőt Franciaország és Dánia is – károkat pedig nemcsak az aszály okozott, hanem az intenzív esőzések is. Ez egyben azt is jelenti, hogy biztosak lehetünk benne: nem a termelők felejtettek el gazdálkodni, hanem ez az európai klímaváltozás különböző, de minden országban lecsapódó hatása. Az államtitkár szerint a feladat a gazdálkodók és a kormányzat számára is adott: a jelen és a jövő problémáit kell kezelni, illetve felkészülni rájuk.
Változnia kell a gondolkodásnak:
a szántóföldi növénytermesztésben a hozamok helyett a jövedelmezőségre kell fókuszálni. Javítani kell a termőképességet és a talajok vízmegtartó képességét.
Ha pedig jövedelmet akar termelni egy gazdaság, lépnie kell, mert ha nem teszi meg, nem marad talpon – mondta, hozzátéve, hogy az elmúlt három évben sokan léptek egyet előre, ők most ellenállóbbak, nagyobb ellenálló képességgel várhatják a következő éveket.
Kukorica: a toxin nagy probléma, de szükség van a szemléletváltásra is
Fuzáriumfertőzést előre jelző modellt készít a gödöllői központú Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, szakértői szerint ugyanis a gombás megbetegedések nem fognak eltűnni, megjelenésükre felkészülve azonban mérsékelhető a kár. A Kukorica Kör Egyesület által rendezett konferencián elhangzott, hogy a termelőknek nemcsak új tudást kell szerezniük, hanem a meglévőt is jobban kellene használniuk.
Az alkalmazkodáshoz a kormányzat is segítséget nyújt. Erre példaként említette, hogy 65,8 milliárd forintos keretösszeggel írtak ki pályázatokat. A korábbi ilyen kiírások eredménye, hogy 2018 óta 42 százalékkal nőtt az öntözhető területek nagysága, ami így eléri a 230 ezer hektárt. Az alkalmazkodás fontos eszköze az adatalapú gazdálkodás, a precíziós technológiák agrárszakmai és környezeti előnyei ismertek, ezért is terveztek ennek a támogatására 100 milliárd forint keretösszegű kiírást az idén. Feldman az alkalmazkodás részének nevezte a generációváltást is, márpedig 2025 sok tekintetben erről szól majd, amit a már megjelent jogszabályok mellett a fiatal gazdák 79 milliárd forintos pályázati csomagja is bizonyít.
A kiállításhoz idén nem csatlakozott az Agrárgépshow című bemutató, amely a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) rendezvénye. A szervezők hangsúlyozták, hogy a szövetség számos tagja mégis csatlakozott a rendezvényhez, mert a kiállítás jó lehetőség a piaci kapcsolataik bővítésére.
A kiállításon adták át a Hazai és Nemzetközi Termékfejlesztési Díjat, melynek legfőbb bírálati szempontjai között szerepel a termék újszerűsége, a környezetre gyakorolt hatása, a termék innovatív szerepe a mezőgazdaságban és alkalmazhatósági értéke a gyakorlatban.
Idén két nagydíjat osztottak ki:
- az ABZ Drón Kft. az ABZ Innovation L30 LiDAR-ral felszerelt permetező drónjáért,
- az Austro Diesel GmbH Pedig a Massey Ferguson 9S.425 Dyna-VT Exclusive traktorjáért
kapott ilyen elismerést.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
