Kukorica: a toxin nagy probléma, de szükség van a szemléletváltásra is
A tudás átadása és a kukoricatermesztéssel kapcsolatos gondolkodás megváltoztatása volt a célja a Kukorica Kör Egyesület (KKE) megalapításának, ennek érdekében írták ki a termelési versenyüket is – mondta a díjátadón Daoda Zoltán, az egyesület ügyvezető igazgatója. A kukorica minőségét már az adott év előtt két-három évvel lehet befolyásolni, például a talajművelési technológiával is. Mint mondta, a szántóföldi növénytermesztés hosszú távú gondolkodást igényel, a termelőknél sok tudás már megvan, de sok újra is szükség van, de az is fontos lenne, hogy a már meglévő tudást is integrálják a tevékenységükbe. Azt is megjegyezte, hogy egyelőre csak szűk körben terjednek ezek a nézetek, amit az is jelez, hogy a versenyen csupán néhány tucat termelő indult.
A KKE versenyei a hagyományostól eltérő megközelítésűek, a fókuszt nem a terméshozamokra, hanem az eredményre helyezik, a versenyt öntözött és öntözetlen kategóriában hirdetik meg. Az eredménycentrikusság abból a szempontból is inkább lényeges, hogy a vevői oldalon egyre inkább előtérbe kerülnek a termény beltartalmi értékei, így a minőség javítása növelheti az eredményt. Ez nem csak a kukoricára igaz, mint ahogyan a termelési verseny tapasztalatai az egyéb szántóföldi növényeknél is hozzájárulhatnak a gazdálkodók szemléletváltásához. A termelők pedig joggal reménykedhetnek abban, hogy
a kukoricánál is lesz minőségi felár.
Ha úgy vesszük, már most is van, hiszen a 2024-es termésnél is nagy probléma a fuzáriumgomba által termelt aflatoxin, a fertőzött kukoricának pedig jóval alacsonyabb az ára, mint a „tiszta” terményé. A toxin körül korábban nagy vita alakult ki a piacon, de a kukoricakör konferenciáján egyetértés volt abban, hogy ez nagy probléma a termelőknek. Aki az elmúlt négy-öt évben kukoricát termelt, az ezzel tisztában van – fogalmazott Daoda, aki szerint folyamatos megelőzésben kellene gondolkodni, aminek ki kell terjednie a talajművelési technológiáktól a biotechnológiai megoldásokig a termesztéstechnológia minden elemére.
A díjátadó alkalmából rendezett konferencián a fuzárium központi téma volt.
A gombás megbetegedések nem fognak eltűnni, ez a vetésszerkezetünkből is adódik
– mondta előadásában Kovács Gergő Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) docense. A szántóföldi terület mintegy felét, 2,2 millió hektárt foglalják el a gabonafélék, és bár ezen belül van arányváltozás – a kukorica területe ugyanis mostanában csökken –, a „rendszer” nem változik – fejtette ki.
A fuzárium kockázatának előrejelzése ezért nagy segítség lehet a termelőknek, a MATE pedig a saját földjeinek adataiból elkezdett kiépíteni egy fuzáriumkockázatot jelző modellt. Egy ilyen modellre azért is nagy szükség van, mert a növénytermesztésben borulnak a trendek, már nincs „megszokásból gazdálkodás”, azonnal kell reagálni a klímaváltozás miatt felgyorsult folyamatokra. Igaz ez a modell készítőire is, mert a gomba természete is változhat – mondta.
Az agrártárca megelégelte a pánikkeltést a szennyezett kukorica kapcsán
Feldman szerint a feszültségkeltéssel nem lesz feloldva az ukrán árukra kivetett importtilalom. A kukoricatermés toxinszenyezettségét ugyanis így nem lehet megoldani.
