Jól termett a répa, de kellenének még tárolók
Jó évet zárhattak tavaly a sárgarépa-termesztéssel foglalkozó hazai gazdálkodók, ami annak is köszönhető, hogy a répa öntözött kultúra, ráadásul a termelőterület nagy részén már a legkorszerűbb mikroöntözési technológiákat alkalmazzák, így kevésbé kitett a talaj- és légköri aszály miatti hozamingadozásnak. Mivel a külföldi termés is jó volt, a répa ára csökkent az előző évhez képest. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet közös piaci körképe szerint a kedvező termésmennyiség és -minőség ellenére a szűkös tárolókapacitás a 2024–2025-ös szezonban is komoly fejfájást okoz a termelőknek. A tárolók fejlesztésére nagy szüksége lenne, alátámasztja ezt az is, hogy a KAP Stratégiai Terv keretében meghirdetett pályázatra komoly túligénylés érkezett.
A hazai sárgarépa-termelők már a szezon korai időszakától kezdve egészen a végéig ki tudják szolgálni a belföldi fogyasztói igényeket. Ez azt jelenti, hogy május végétől februárig biztosan elérhető a magyar termesztésből származó sárgarépa a piacon, ezt követően érkezik import is az országba. A hagyományos exportpiacainknak számító Ausztria és Románia mellett az elmúlt években dinamikusan bővült a Csehországba és Szlovákiába irányuló kivitelünk is.
Magyarországon összesen mintegy 1300-1500 hektáron termesztenek sárgarépát, a betakarított termés mennyisége 50–70 ezer tonna között mozgott az elmúlt években. Bár igény lenne a termelés bővítésére, az új szereplők belépése nehézkes. Ennek elsődleges oka, hogy
a sárgarépa termesztése a vetéstől a feldolgozásig speciális gépek használatát teszi szükségessé, emiatt nagyon magas a termelés tőkeigénye.
A frisspiaci áru mellett a sárgarépa feldolgozóipari alapanyag is. A gyártók – az ipari paradicsomhoz hasonlóan – integrátorként termeltetnek répát. A feldolgozóipar elsősorban sárgarépalevet gyárt belőle, amelynek mintegy 70 százaléka a hazai piacon kel el, 30 százalékát pedig exportálják. Legnagyobb exportpartnerünk Japán.
Egy nagy visszatérő: a petrezselyemgyökér
A sárgarépához hasonlóan a petrezselyemgyökér termelése is speciális tudást és tapasztalatot igényel. Az elmúlt évek csökkenő tendenciája után, 2024-ben fordulat következett be, és növekedésnek indult a petrezselyemgyökér termőterülete. Ennek fő oka, hogy az elmúlt néhány évben nagyon magas árat fizetett a piac a zöldségért, ami sok termelőt ösztönzött, ráadásul a sárgarépával ellentétben nem csak a kifogástalan külalakú terméket veszik át az áruházláncok.
A petrezselyemgyökér Európa-szerte speciális termék, így például az eltérő gasztronómiai kultúra miatt Nyugat-Európában szinte egyáltalán nem fogyasztják, így exportunk főként a környező országokra korlátozódik.
A termelésben az utóbbi tíz évben a makói régió jelentősége csökkent, ezzel párhuzamosan azonban Békés vármegyében egy új termőterület jött létre, de a mórahalmi és szabadszállási régió is erősödött. A termelők számában csökkenés érezhető, de az előállított mennyiség nem esik vissza, köszönhetően a magasabb szintű technológiák alkalmazásának.
