Matolcsy György: az eurónak nagyon sok mindent köszönhet a kontinens
Idén tizedik alkalommal rendezi meg a Magyar Nemzeti Bank a Lámfalussy Konferenciát, melyen a globális monetáris politika meghatározó szereplői mellett idén Orbán Viktor miniszterelnök beszédét is meghallgathatják majd az érdeklődők.

Matolcsy György, Christine Lagarde és Orbán Viktor nyitja meg a konferenciát
Az MNB az idei konferenciának a The Age of Geoeconomics: Evolution of Central Banking, azaz A geoökonómia kora: a központi bankolás evolúciója címet adta. Az előadássorozatot Matolcsy György leköszönő jegybankelnök nyitotta meg, őt Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnökének felszólalása követte, és Jeffrey D. Sachs, a Columbia University közgazdászprofesszora után Orbán Viktor miniszterelnök beszédére is sor került.
Matolcsy György beszéde elején kiemelte: a Lámfalussy-program az euró atyjaként számon tartott, magyar származású Lámfalussy Sándor előtt tiszteleg, a mai konferencia pedig igen különleges, mivel az MNB idén ünnepli századik születésnapját, ez pedig egybeesik a konferencia tízéves évfordulójával.
A jegybankelnök elmondta, a Lámfalussy által facilitált euró közelebb hozta egymáshoz a régió országait, gazdaságait és társadalmait,
kiszámíthatóbbá tette a globális gazdaságot, és kiegyensúlyozta a piac kilengéseit egy olyan korban, amikor kérdésekből nem volt hiány a világban. Az euró létrejötte így hatalmas segítséget nyújtott nemcsak a régiónak, de a teljes világgazdaságnak is.
Christine Lagarde, az EKB elnöke, a friss Lámfalussy-díjas, köszönőbeszédében kiemelte, az eurónak az infláció elleni harcban betöltött szerepét ma sem lehet vitatni,
Lámfalussy Sándor és kollégáinak erőfeszítései ma sem maradnak köszönet nélkül.
A jegybankelnök elmondta, a jegybankok ugyan feláldoztak valamennyit szabadságukból a monetáris politika központosításával, ám ezzel egyben biztosabbá és kiszámíthatóbbá tették a gazdaságaikat, ennek a bizalomnak pedig hatalmas szerepe van a gazdaságok mai működésében is.
Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy a jegybanki önállóság megszűnése egyértelműen szükséges lenne: a feltörekvő gazdaságok rengeteget köszönhetnek ma is annak, hogy országaik saját monetáris politikával rendelkeznek, melyek, ha kell, serkenteni, ha kell, hűteni tudják a gazdaságokat. A jegybanki függetlenség kérdése azonban egy más szempontból ma egyre több helyen felmerül: egy friss mérés szerint a jegybankok 10 százalékát globálisan érte politikai nyomás, még ha jogilag függetlenek voltak is papíron.
Lagarde beszédében kiemelte: a mai kor legnagyobb kérdése, hogy a nemzeti jegybankok függetlenek tudnak-e maradni egy olyan volatilis makrogazdasági környezetben, mint a mai. A friss inflációs sokkok kezelése során a jegybankok gyorsan és erőteljesen léptek fel az árstabilitás megőrzése érdekében. Erre volt szükség ahhoz, hogy a mélyebb gazdasági problémák előállását elkerülhessék – még ha ez a növekedés visszafogásával járt is. A megbízható és hiteles monetáris politika végtelenül fontos a nemzetközi tőke bevonzása és a stabil gazdasági növekedés érdekében, így a jegybankok politikai befolyástól való megvédése kiemelten fontos lesz a következő években jogi és gyakorlati oldalról egyaránt.
Cikkünk frissül.


