Orbán Viktor a Kossuth rádióban mondta el, mi lesz a 13. havi nyugdíj sorsa

Meggyőződésem, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás eredménye benne van a javuló gazdasági adatokban – monda péntek reggeli szokásos rádióinterjújában Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök mozgalmas hetet összegzett, illetve kitekintést adott a következő időszak kormányzati döntéseiről. A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, néhány perccel fél nyolc után kezdődő műsorában a magyar gazdaság helyzetéről, illetve az Európai Unió ügyeiről is szó esett.

Orbán Viktor az egymilliós átlagbérről: meg fogjuk csinálni

Trump győzelme azt jelenti, hogy a háborús szakasznak vége lesz és béke következik. A gazdasági szereplők olyanok, hogyha azt látják, van értelme vállalkozni, akkor megindulnak. „Ez az amerikai hátszél dagasztani fogja a szelet a gazdaság vitorláiban.”

Arról is beszélt, hogy amikor a kormányzat vagy egy magánszereplő kitűz egy komolyabb gazdasági célt, akkor Magyarország közvéleményének jelentős része cinikusan reagál. Ez volt 2010-ben, amikor elhatározták az egymillió új munkahely megteremtését. Nagyon fontos, hogy az emberek elhiggyék, hogy most egy olyan szituációban vagyunk, amikor komoly dolgokat lehet csinálni. Ha lebeszéljük magunkat a komoly célokról, akkor ez nem fog sikerülni. De ha sikerül áttörni a cinizmust, akkor a gazdaság meglendül.

Most ilyen csatát vív, aminek az a neve, érjék el az egymilliós havi átlagfizetést. „Meg fogjuk csinálni és el is fogjuk érni” – szögezte le. Már van 4000 olyan pedagógus, aki e fölött keres, ez biztató jel.

Felhívta rá a figyelmet, hogy összesen 3,2 millió magyar él olyan családban, akiknek állampapír-megtakarításuk van. És ez csak egytizede a teljes magyar pénzügyi megtakarításnak, ami 90 ezermilliárd forint. Az új gazdaságpolitikáról a nemzeti konzultáció során több mint 1,3 millió ember mondta azt, hogy hajrá, fiúk!

Azt nehéz tudni pontosan, milyen állapotban vannak a magyar családok. Azt gondolnánk, hogy a gazdagoknak van állampapír-állományuk. De a statisztika azt mutatja, hogy

• 1 millió forint alatti állampapírral 50 ezer,
• 1–5 millió forint közöttivel 191 ezer,
• 5–10 millió között 117 ezer,
• 10–25 millió forint közöttivel 121 ezer

ember rendelkezik. Ez nem a gazdagokat mutatja. „Szerintem reális cél, hogy a középosztályt szélesítsük. Meg fog történni, hogy az utolsó negyedév növekedése, ami véget vetett a recessziónak, az még magasabb lesz a következő évben.”

Nem egyenletesen fog gyorsulni a növekedés, az igazi tempónövekedés a harmadik és a negyedik negyedévben várható. De már szép lesz az első és a második is, és a miniszterelnök azt is reméli, hogy 2026-ban folytatódni fog a bővülés. Nem az a kérdés, vannak-e nehézségek, hanem az, hogy mit akarunk kezdeni velük.

A cinizmusnak van táptalaja, hiszen megszenvedtük a Covidot, és aztán beesett a háborús időszak. Csak a szankciók miatt évente elvesztettünk 6,5 milliárd eurót, az három év alatt 19,5 milliárd, aminek itt kellene lennie a gazdaságban. Az emberek nem véletlenül óvatosak, van pénzük, csak nem akarják mozgásba hozni, mert a háború miatt bizonytalannak látják a világot.

Ezért volt fontos az amerikai választás, és Trump győzelme a magyar emberek zsebe szempontjából rendkívül hasznos világpolitikai fejlemény. A gazdaságnak arról kell szólnia, hogy az embereknek jobban menjen. A középosztályba tartozók vannak a legtöbben, a gazdaságpolitika értelme, hogy ez a réteg erősödjön és szélesedjen.

A szegénység ellen a legjobb orvosság a középosztály szélesítése. A gazdagokkal nem kell törődni, ők majd intézik a saját életüket. Hagyni kell őket, hogy fialtassák a pénzüket, fizessék be az adót, adjanak minél több embernek munkát. Igazából törődni a középosztállyal és az alsóbb helyzetben lévőkkel kell. Ezt hívják igazából néppárti politikának, amikor a gazdaságpolitika nem makroszámokat szolgál. Trump is ezzel nyert. „"Az európai politika egyre egyértelműbben szűkül le erre a kérdésre: hogy élünk, jobban fognak-e élni a gyerekeink?”

13. havi nyugdíj: Orbán Viktor elmondta, mi lesz a sorsa

Februárban érkezik a 13. havi nyugdíj. De vannak olyan hangok, amelyek szerint erre nincs szükség, ezért kérdés, mire számítsanak a nyugdíjasok. „Az emberek nem tudják, hogy a 13. nyugdíj kifizetése micsoda harc. Ez egy csata eredménye. 

Ha győztes nemzetet akarunk faragni magunkból, ahhoz a régi bajokat le kell győzni. Az egyik ilyen a 13. havi nyugdíj elvétele. Úgy nem tudsz győzni, ha a korábbi eredményeidet sem tudod teljesíteni. Ezt a Gyurcsány–Bajnai-korszak vette el, ennek a visszaadása annak a feltétele is, hogy voltak bajok, de ezeket már magunk mögött hagytuk.”

Ezért a 13. havi nyugdíj pszichológiai, politikai kérdés, és csak ezek után gazdasági. Ezért csatáznak: a brüsszeliek el akarják venni a 13. havi nyugdíjat, és azt akarják, hogy vegyük vissza. Minden fűtési szezon előtt jönnek az ajánlások, és ezt vissza kell utasítani és meg kell védeni.

„Mi eddig is megvédtük, és ragaszkodom is hozzá, a nyugdíjasok miatt is és a lendület miatt is, amit kifejez. A bérek gyorsabban nőnek, mint a nyugdíjak, de a 13. havi nyugdíjjal valamennyire közelebb tudjuk ezt hozni. Nagyjából így állunk, arra számítok, hogy megint lesz ilyen csata. Az ellenzéki pártok mögötti közgazdászok mindig felvetik, hogy ez így nincs jól. Én csak azt tudom mondani, hogy el a kezekkel a nyugdíjaktól, el a kezekkel a 13. havi nyugdíjtól.”

Orbán Viktor a német helyzetről: Brüsszel teszi tönkre

Nem kell minősíteni másik ország kormányzatát, mert nem szül jó vért. Különösen a német medve esetében, mert az nagyot lendít. De nem véletlen, hogy ott most előrehozott választást tartanak. Azt azért látni kell, hogy a hibák ellenére Brüsszel teszi tönkre Németországot. Ennek a legélénkebb példája most zajlik.

Brüsszel büntetővámot vezetett be a kínai autókra. Orbán Viktor beszélt az összes nagy német járműgyártóval, akik mind tiltakoztak ez ellen. Ezek az autógyárak perlik a brüsszeli bizottságot. Mindennek van hatása Magyarországon is, de egy nemzeti kormány, amely harchoz van szokva, ennek a hatásait tompítani tudja. Az egész zöldátálláshoz, ami egyébként jó ötlet, egyeztetni kell a gazdasági szereplőkkel. De ezt most az üzleti szereplők ellenére kívánják végigvinni.

„Én nagy jövőt nem jósolok annak, ami most Nyugat-Európában történik. Ha a nagy államok nem állnak a sarkukra, és továbbra is ez a brüsszeli bürokrata elit osztja az észt, akkor nem adhatunk nagy jövőt az európai gazdaságoknak. De vannak a lázadásnak jelei. A németek migrációügyben elkezdtek lázadni” – érvelt. Szerinte el fog jönni a pillanat, amikor a gazdaságban is fellázadnak. De addig ez rossz helyzet Magyarországnak, mert az itteni terméke nagy része ide megy. Nem szabad ezen az egy lábon állni, ezért stratégiai fontosságú az együttműködés

• Kínával,
• Dél-Koreával,
• Japánnal,
• Törökországgal
• és az arab világgal.

Ha nem működünk együtt másokkal, akkor pórul járhatunk. Ezt hívtuk korábban keleti nyitásnak, és ennek az aktualitása ma erősebb, mint bármikor.

Brüsszel megígérte: Ukrajna át fogja engedni az orosz gázt

Kiderült, inkább rémhír volt, hogy támadás érte a Barátság kőolajvezetéket. Az olaj áramlása valóban leállt, de ennek technikai oka volt, és fél nap után újraindult. Viszont a szankciókról beszélni kell, ugyanis erről egymásnak ellentmondóan beszél Amerika és Európa. Az utóbbi szerint a szankciókat fokozni kell, hogy Ukrajna megnyerje a háborút.

Az USA külügyminisztere most viszont frissen azt mondta egy interjúban, hogy tisztességtelen dolog volt becsapni a világot azt állítva, hogy az ukránok ezt a háborút megnyerhetik. Az amerikaiak éppen ezért nem szankciót akarnak, hanem békét. Két egészen más kávéház, mert az amerikai elgondolás a béke érdekében helyez kilátásba szankciókat Oroszországnak, míg az európai a háború megnyeréséért.

Folyamatos egyeztetésben vagyunk Brüsszellel és az amerikaiakkal is. A magyar érdek, hogy visszaszerezze az elvesztett 19,5 milliárd eurót. Ez a magyar álláspont. Sosem támogattuk a szankciókat, de miután 26 tagállam akarta, és nem akarunk kilépni az EU-ból, nem fogjuk megvétózni, mert lebénítja az egész közösséget. De most eljött egy pont, amikor azt kellett mondani, hogy állj.

Az, hogy Ukrajna nem hajlandó átengedni az orosz gázt, aminek a következtében még az üzemanyag is drágul, ez elfogadhatatlan. Ezért kénytelen voltunk szigorúan megmondani, hogyha nem változtatnak ezen, akkor a szankciókat el fogjuk törölni, ezt egy ország is meg tudja tenni. De ez durva dolog, csak a végső esetben szabad élni vele.

Ki kellett küzdeni Brüsszelben a garanciákat, amelyek arról szólnak, hogy a szankciók nem fogják veszélyeztetni a magyar energiabiztonságot, és nem vezetnek további energiaár-emelkedéshez. Erre kértünk garanciákat.

– jelentette be Orbán Viktor. Az ukránok tőlünk függnek, egy napig nem tudnak harcolni. Csak a sarkunkra kell állnunk, hogy kedves ukrán barátaink, mindent értünk, de erre nekünk szükségünk van. Engedjétek át az orosz gázt, hogy akartok közelebb kerülni az EU-hoz, ha kibabráltok a közép-európai országokkal? Ezt ilyen élességgel kellett felvetni.

Érti a cinizmust – mondta –, benne is felmerül, hogy vajon mindezt be fogják-e tartani. De az a helyzet, hogy a szankciókról félévente kell dönteni. Ha nem tartják be, nem csak felvetjük, a szankciókat el is fogjuk törölni. Ha most ezt a bizottság nem tartja be, a szankcióknak vége lesz. Most már muszáj ebben az összefüggésben beszélni, mert különben balekoknak néznek bennünket, és a végén a magyarok fogják fizetni továbbra is a szankciók árát. Arcátlanság, hogy miközben mi finanszírozzuk az ukrán háborút, Kijev olyan lépéseket tesz, amelyek megnehezítik az európaiak életét. 

Végezetül Orbán Viktor kitért a Brüsszellel való vitákra. Először is az európai parlament pártjai azért perlik Magyarországot, hogy a nagy nehezen „kifagyasztott” 12,5 milliárd eurónyi uniós forrást vegyék vissza Magyarországtól a gyermekvédelmi törvények miatt.

Elmondása szerint a rezsicsökkentés eltörlése is napirenden van, ahogy a büntetővámok ügye is. Hét-nyolc pontból áll ez a lista, de Amerikában a csata eldőlt, ott már a nép érdekeit szolgálják. A brüsszeli bürokraták azonban nem változtak, visszaélnek a hatalmukkal, az ellenük való küzdelem a következő egy évben része lesz a magyar politikai napirendnek.