Megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet, amely szerint a két új paksi atomblokkot lényegében bármi áron meg kell építeni, akkora szükség van rájuk. Ennek érdekében módosulhatnak a fővállalkozói (EPC) szerződésben foglalt egyes feltételek, és változhat (nőhet) a beruházás ellenértéke is. A Paks II.-beruházás költségeinek felső határa eddig 12,5 milliárd euró volt, ez most egyes szakmai vélemények szerint nagyjából 10 százalékkal nőhet, de vannak jóval borúlátóbb becslések is.
A beruházásnak az új rendeletben említett szükségességről korábban többször írt a Világgazdaság. Röviden az egyébként is harmadrészben áramimportra szoruló
Szempont a működő négy paksi blokk majdani felváltása is, de erre a korábban feltételezettnél várhatóan húsz évvel később kerül sor a létesítmény időközben kezdeményezett, második üzemidő-hosszabbításának köszönhetően.
Az újabban Paks I.-nek is nevezett Paksi Atomerőmű négy blokkjának kapacitása összesen mintegy 2000 megawatt, Paks II. két blokkjáé együtt 2400 megawatt lesz. A működő és a telepítendő blokkok is orosz tervezésű, nyomottvizes (VVER) típusúak, de az újak már a bevált technológia továbbfejlesztett, 3+ generációs változatát képviselik.
Az EPC-szerződés módosítása is az uniós hatóságok elé kerül. A brüsszeli vizsgálat azonban aligha késlelteti a beruházás helyszínén már meglévő engedélyek alapján folyó munkát. Azokkal párhuzamosan haladhat.
Az egyik legfrissebb közlönyben az idei előirányzatok között 150 milliárd forint tőkeemelés szerepel a Paks II.-beruházás kapcsán, egy néhány nappal korábbiban pedig az, hogy mégsem lesz különleges gazdasági övezet Paks közigazgatási területén, vagyis mégsem vonják el a várostól a Paksi Atomerőmű által befizetett iparűzési adót.
Látványos esemény közeleg a Paks II. projekt kapcsán, ez pedig az első betonöntés.
Az időpontja azonban kissé későbbre tolódik. Míg 2024 során végig ez év végi lépésről volt szó, az elmúlt hónapokban már 2025 januárjáról, februárjáról, a közelmúltban pedig azt mondta Jákli Gergely, a Paks II. Zrt. elnök-vezérigazgatója a Paks FM-nek, hogy később lesznek adottak a műszaki feltételek és futnak be az engedélyek.
Van pontos dátuma is az első betonöntésnek, de ezt nem közölte, mert attól még bármely okból, főként az időjárás miatt esetleg eltérhetnek. Az első betonöntés azért fordulópont, mert egy nukleáris létesítményt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ekkortól tekint építés alatt állónak. A betonöntés előkészületeire utalnak azok a hazai síneken látható cementszállító vonatok is, amelyek két szlovákiai gyárból érkeztek.
Ez év elejére a paksi helyszínen már elkészült a 2,7 kilométer hosszúságú résfal, és elkezdődött a talajszilárdítás. Azóta, vagyis 2024-ben a következő nagyobb események történtek a beruházás során:
A Paks FM riporterei nemrég a folytatásról, de a beruházás kapcsán felmerülő kételyekről is faggatták Jákli Gergelyt. Ebben a beszélgetésben hangzott el a betonöntés fent említett márciusi időpontja. További válaszaiban az elnök-vezérigazgató úgy becsülte, hogy a hálózatra kapcsolást tekintve határidőnek
a két új paksi blokk építése nagyjából a 20-35 százalékánál tart.
Ez a látottakból kiindulva soknak tűnhet, de a munkák nagy része még nem feltétlenül látványos, mert az építkezés fizikai része nem a felszín felett történik. Egy atomerőmű technológiájának a nagy része egyébként is a föld alatt van. A 6-os útról most elsősorban a felvonulási épületek láthatók a telephelyen.
Összesen 124 ilyen épület lesz, már mindegyiknek megvan az építési engedélye. Pillanatnyilag 60-70 kivitelezése tart. Közülük a legnagyobb csarnok akkora lesz, mint a Fővám téri: 11 ezer négyzetméteres. Az öltözők és az éttermek mindegyikét 500 fősre tervezik – ezekről Rákóczi Péter, a projektcég kommunikációs igazgatója számolt be. Hangsúlyozta, hogy munkákhoz tartozik a rendkívül intenzív előkészítés, a tervezés, az engedélyezés is.
Jákli Gergely szerint reálisan a harmincas évek első éveiben kerül a piacra Paks II. árama.
Az aktuális munkákhoz szükséges összes engedély megvan, de ezek igénylése folyamatos a beruházás során. A projekttársaság pillanatnyilag a talajszilárdítási terület részleges használatba vételi engedélyét várja, illetve az építési engedélyekben lévő egyes visszatartási pontok feloldását. „A munkafázisokat eleve úgy tervezzük, hogy figyelembe vesszük az engedélyezés idejét. Vagyis akkor sem dől hátra az engedélyeztetési igazgatóságunk, ha megkapjuk az üzemeltetési engedélyt, hiszen akkortól majd azt kell igazulnunk a hatóságnál, hogy az engedélyeknek megfelelően végezzük a munkánkat” – magyarázta az elnök-vezérigazgató.
Jákli Gergely arra vezette vissza a beruházás jövőjével kapcsolatban fel-felvetődő aggodalmakat, hogy egy
projektről van szó. Viszont arra számít, hogy a megvalósulást kétségbe vonó hangok gyengülni fognak a beruházás előrehaladtával. A projekt pedig gyorsul, erre Jákli Gergely példát is hozott: a tavasszal még úgy tűnt, hogy az első betonöntésre csak 2025 júliusa, augusztusa táján kerülhet sor, most viszont a félig pesszimista forgatókönyvben is a március szerepel.
Az ár és a határidő tartása kapcsán azt tartja fontosnak az elnök-vezérigazgató, hogy ezt a kettőt eddig az Európai Unióban, de máshol sem tudták tartani. Mindenütt módosítani kellett a feltételeket. Emlékeztetett, hogy
a Paks II. beruházásra vonatkozó szerződés 2014-ben született, és azóta ötször kellett megújítani. Egy szerződésmódosítás ugyanis nagyjából másfél évet bír ki a körülmények folyamatos változása miatt.
(A paksi projekt várható csúszásáról a tavasszal írt a Világgazdaság.) Egy projektnek pedig rugalmasságra van szüksége, nem betonozható be minden feltétele, mert amiatt ellentmondásos helyzetek születhetnek. Vagyis, ha egy ilyen időtávú projekttel haladni akarunk, akkor adni kell valamekkora flexibilitást a projekttársaságnak.
Viszont szerencsére összpolitikai megközelítésben már egyetértés van arról, hogy a projektre szükség van. Ez a konszenzus nyilvánvaló volt a Paks II.-ről szóló törvény legutóbbi parlamenti vitáján is. Igaz, a részletekről vannak viták.
„A projekt haladása magával viszi az összes többi fejlesztést. Az a felelősségünk, hogy minél kevésbé terheljük a városi infrastruktúrát. De nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a járműveink az időjárás miatt is hordják a sarat, a telephelyen pedig most zajlanak a talajmunkák. A talajkiemelés január közepéig tart, ezért türelmet kérünk. Ráadásul ugyanez a munka a tavasszal folytatódik a 6. blokknál. Igen, a mi sarunkat nekünk kell eltakarítanunk. Erre folyamatosan felhívjuk az alvállalkozóink figyelmét, de nem mindig teljes eredménnyel. A városban emellett más beruházás is folyik, amivel szintén hordanak fel sarat az útra” – válaszolt Jákli Gergely a városban pillanatnyilag tapasztalható felfordulás kapcsán felmerült kérdésre.
A két új paksi blokk majdani alkalmazottai a piaci átlagnál nagyjából 10 százalékkal magasabb bérekre és jövedelemre számíthatnak az elnök-vezérigazgató válasza szerint, de már Tolnában és Pakson is jobban lehet keresni az országos átlagnál.
Ezt a 10 százalékot, a piaci átlagot olyan mérési pontokra vetítve határozták meg, mint az iparági átlagkereset, a Paks I.-nél fizetett bérek vagy az azoknál a nagy munkáltatóknál elérhető jövedelmek, amelyekhez a Paks I.-től távoztak. A 10 százalékos többletet Jákli Gergely azzal magyarázta, hogy fontos munkáról, nukleáris területről és magáról az energiabiztonságról van szó.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.