NAÜ-főigazgató: teljesen rendben van a magyar-orosz atomkapcsolat
Az elsők közé tart az atomenergia-felhasználásban az egyelőre csak kutatóreaktorral rendelkező Üzbegisztán azáltal, hogy a még újdonságnak számító kis moduláris reaktorok telepítésére készül. Az üzbég atomtervek, a nukleáris energiatermelés nemzetközi – köztük magyarországi – tapasztalatai voltak a Szamarkandban rendezett konferencia fókuszában.
Az üzbég döntés mögött az állt – hangzott el a rendezvény megnyitóbeszédében –, hogy az atomenergia használata válasz a klímaváltozás okozta kihívásokra, gazdaságilag hatékony, környezetkímélő, segít a szénhidrogén-alapú energiatermelés csökkentésében, segíti az energiabiztonságot és megteremti a nukleárismedicina-iparág létrehozását.
Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója üdvözölte, hogy Üzbegisztán is csatlakozik azon országokhoz, amelyek, felismerve a klímaváltozás és az energiabiztonság kapcsán felmerülő kihívásokat, az atomenergia felé fordultak. A NAÜ segíti az ország e törekvése megvalósításának minden lépését, ahogyan természetesen minden országét is a világ minden térségében. Mint jelezte, a konferencián olyan országok atomiparának képviselői vettek részt, amelyeknek nemcsak tapasztalatuk van a nukleáris energia hasznosításában, hanem a különböző technológiáit is ismerik, fejlesztik.
Búcsú az eddigi energiamixtől
A nukleáris energiának helye van az üzbég energiamixben – szögezte le Jurabek Mirzamahmudov, az Üzbég Köztársaság energiaügyi minisztere. Hangsúlyozta, hogy a
fenntartható atomenergia nemcsak az energiaipar reformját segíti, hanem az egész iparét is, azon keresztül, hogy energiát szolgáltat a beruházásokhoz.
Az SMR-ekre a növekvő üzbég energiaigény kielégítésén túl a 2030-ra kitűzött karbonsemlegesség elérése is szükség van. Az ország áramtermelésének 85 százalékát gázüzemű erőművek adják. 2030-ra ez megváltozik, a prioritássá előlépett nukleáris energia mellett már 40 százalék jut a tervek szerint a naperőművekre is. Fontos azonban az oktatás, a képzés, a kutatás is, hiszen az új blokkokat majd üzemeltetni kell. Ebben Üzbegisztán nagy segítséget kap az orosz szakemberektől.
Azonban bölcsen kell partnereket választani
Az energiabiztonság egyenlő a nemzeti biztonsággal – ezt már Justin Friedman, az USA külügyminisztériuma nemzetközi biztonsági és nonproliferációs hivatalának vezető tanácsadója jelentette ki előadásában. Éppen ezért – mutatott rá – nemzetközi kihívás is az atomipari együttműködések indítása, mert hosszú távra szól. Ez különösen fontos a mai helyzetben, amikor a COP klímakonferencián részt vevő országok válallták, hogy mindent megtesznek a globális nukleáris kapacitások 2050-re történő megháromszorozása érdekében. Ehhez azonban (az USA stratégiája szerint) bölcsen kell megválasztani a partnereket is, mert azokkal közöseknek kell lenniük az értékrendnek, a céloknak. A világ atomerőműveinek 70 százaléka amerikai atomtechnológiát használ.
Justin Friedman kitért rá, hogy az atomerőműveknek az áramtermelésen túl jelentős szerepük van a hő előállításában.
Erre az iparnak, például az acélgyártásnak van nagy szüksége, de a nukleáris termelés szerepe közvetve sok más területre elér, még az élelmiszer-biztonságig is. A legfejlettebb technológia használata nagy felelősséggel is jár – figyelmeztetett.
Grossi: semmi gond Magyarország választásával
„Abszolút rendben van a magyar–orosz atompari együttműködés atombiztonsági megfontolásból” – válaszolt Rafael Mariano Grossi a Világgazdaság azon apropóból feltett kérdésére, hogy Magyarországot gyakran éri kritika azért, mert a Roszatom építi a két új paksi blokkot. A NAÜ főigazgatója hangsúlyozta, hogy Magyarországon nem újdonság az atomenergia: a Paksi Atomerőmű hosszú évek óta működik megbízhatóan, teljes kapacitással. „Azt gondolom, hogy Magyarország azzal működik együtt, akivel akar, az pedig kézenfekvő döntés a részéről, hogy meghosszabbítja és bővíti a nukleáris képességeit.”
A saját igényei szerint választja ki a legjobb partnereit és szállítóit, természetesen a nemzetközi nukleáris biztonsági szabályok betartása mellett.
„Régi és jó kapcsolatom van a Paks II. projektért felelős Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel is, semmilyen területen nem látok problémát” – közölte.
Közelebbről is megismerhették a magyar atomipart a résztvevők
A Paksi Atomerőmű magyarországi energiaellátásban betöltött szerepét és a Paks II. projektet ismertette Hugyecz Attila, a Paks II. Zrt. nemzetközi kapcsolataiért felelős vezetője a rendezvényen. Az előadás háttereként azonban érdemes tudni, hogy üzbég és magyar részről is többről van szó egymás projektjeinek figyelemmel kíséréséről: egyrészt az üzbegisztáni atomerőmű-építés beszállítói között lehetnek majd magyar cégek is. A két új paksi és a hat üzbég blokk fővállalkozója ugyanis egyaránt az orosz Roszatom, amelynek a tenderein indulhatnak az általa előzőleg, például a Paks II. projekt kapcsán már előminősített cégek.
Másrészt oktatási és tudományos partnerségek is formálódnak a 2022 októberében indul átfogó magyar–üzbég nukleáris együttműködési program keretében. A program három elemből áll:
- magyar hűtőtechnikai technológiát alkalmaznak majd a most épülő új üzbég atomerőműben,
- évente 170 üzbég diák kaphat magyar ösztöndíjat, amely során e diákokat Magyarországon képezik ki nukleáris szakembernek,
- valamint a világ hetedik legnagyobbjának számító üzbegisztáni uránkészlettel kapcsolatos kutatás-fejlesztési program is indul.
A konferencián Hugyecz Attila ismertette Magyarország fő energiaipari paramétereit. Eszerint a 10 millió lakosú ország tavaly összesen 47 terawattóra villamos energiát használt fel. Az áramtermeléshez
- az atomerőmű 45 százalékkal,
- a megújulók 25 százalékkal,
- a gázüzemű erőművek 21 százalékkal,
- a széntüzelésű erőművek pedig 8 százalékkal járultak hozzá.
A villamos energia felhasználásában a felsoroltnál kisebb súlyok jutottak az egyes energiahordozókra, mert az igények kielégítéséhez nettó 24 százalékkal hozzájárult az import is. Kiemelendő, hogy a nukleáris energia 35 százalékkal szerepelt a felhasználói mixben. A megújulók között úgy oszlott meg az összesen 18 százalék, hogy 9,5 százaléknyi áramot adtak a nagy naperőművek, 5 százalékot a lakossági napelemek, a biomasszára a teljes termelés 2 százaléka, a szélenergiára pedig az 1,3 százaléka jutott.
Beleláthatott a hallgatóság a magyar atomipar mélyébe is
A Paksi Atomerőmű négy, 500 megawattos, szovjet tervezésű VVER, azaz nyomott vizes típusú reaktorral működik. A közelében építendő Paks II. blokjait az előbbihez hasonló, de számos fejlesztésen átesett két, egyenként 1200 megawatt teljesítményű 3+ generációs reaktorral szerelik majd.
A területen tavaly már megtörtént az 5. blokk alatti munkagödör mélyítése, jelenleg a végső mélység elérésén dolgoznak. Közben egy szentpétervári üzemben, amely a maga nemében Európában az egyik legnagyobb, készül az 5. blokk reaktortartálya. Augusztusban megérkezett a paksi telephelyre a 700 tonnás zónaolvadék-csapda.
A Paks II. beruházásról aláírt tervezési, kivitelezési és üzembe helyezési szerződés (IPC) megfelel az összes atomipari szervezet – mindenekelőtt a NAÜ és a WENRA – továbbá az érintett nemzetközi és magyarországi előírásoknak, szabványoknak – emelte ki Hugyecz Attila.
A beruházás nemzetközi együttműködésben zajlik. Az orosz fővállalkozó, az Atomsztrojekszport uniós pályázatokat írt és ír ki a megvalósítás aktuális feladataira. Például
- a turbinagenerátor-berendezést az amerikai-francia GE–Alstom páros szállítja,
- a talajszilárdítást és a résfalépítés egy német cég végzi,
- a terület előkészítésén a magyar Duna Aszfalt dolgozik,
- a kiszolgáló épületeket a KÉSZ Zrt. építi.
Fontos engedély futott be
A Világgazdaság a napokban beszámolt arról, hogy az Országos Atomenergia Hivatal jóváhagyta a létesítési engedély részét képező előzetes biztonsági jelentést. Ezzel elhárult az akadály a kivitelezés fontos lépcsője, az első betonöntés elől. A műveletet a jövő év elejére ígérik. Az első betonöntés azért nagy horderejű, mert ezzel már fizikailag is maga az atomerőmű készül.
Módosul Paks II. szerződése
Átadásának pontos ideje és a beruházás költsége még nem látható, mert egy közelmúltban született kormányhatározat-tervezet szerint a megrendelő módosíthatja a fenti EPC-szerződést annak érdekében, hogy a beruházás mindenképpen megvalósuljon. Az átadás a legutóbbi hivatalos közlések szerint a következő évtized elejére várható.
A két új blokkra több szempontból is szüksége van Magyarországnak. Az általa termelt villamos energia besegít a növekvő hazai áramigény kielégítésébe, az importigény csökkentésébe, a környezetkímélő, szén-dioxid-kibocsátásmentes áramtermelés súlyának növelésébe.
A szamarkandi konferencián együttműködési megállapodást írt alá Rafael Mariano Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója és Azim Ahmedhadjaev, az üzbég Atomenergia-ügynökség (Uzatom) igazgatója.
A rendezvényen kiemelt hangsúlyt kapott a nukleáris biztonság kérdése, a nemzetközi szabványok és jogszabályok átültetése az üzbég jogrendbe, illetve gyakorlatba, a nukleáris technológiákon belül pedig elsősorban az említett, kis moduláris reaktorok.
Üzbegisztán uránnagyhatalom
Üzbegisztánban 1953-ban indult az uránbányászat, 1958-ban pedig már egy olyan bányászati és kohászati üzem építéséről döntöttek, amely ma a világ egyik legnagyobb arany- és uránkibocsátója. Az ország – amelynek van kutatóreaktora is –, 2022 nyarán szándéknyilatkozatot írt alá az Uzatom, az orosz Roszenergoatom konszern és a Roszatom Műszaki Akadémia az üzbég atomipar infrastruktúrájának fejlesztéséről.
Az eredeti üzgéb tervekben egyébként még két orosz fejlesztésű VVER-1200-es blokk szerepelt, a 2024. májusi üzbég–orosz kormányközi megállapodásban már csak hat moduláris reaktor, amelyek együttes teljesítménye 330 megawatt, ám a moduláris reaktorokban rejlő lehetőségre a magyar energiaszakma is nagyon kíváncsi.
