Tojás: a belengetett ársapka árnyékában itthon csökkent a termelői ár

A tojáspiacon jelenleg nem látnak más mozgást, mint januárban, továbbra is a termelői árak csökkenéséről tudtak beszámolni, amit a hivatalos statisztika is megerősít. Új hír sem itthonról, sem a nemzetközi piacokról nem érkezett az elmúlt napokban, és a korábbi árstop hatásait sem kívánták kommentálni. Ez érthető is, mivel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) január végi közleménye erősen meg is kötötte az agrártermékpályák (köztük a tojás) szakmai szervezeteinek a kezét. Mit írták: „A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást. 

Mindemellett a GVH figyelemmel kíséri az egyes termékláncokban – például a tojás vagy tejtermékek esetében – tapasztalható piaci folyamatokat és indokolt esetben beavatkozik – áll közleményükben. A versenyhatóság úgy látja, hogy 

ez pedig szerintük 

• egységes árképzéshez vezethet, illetve fokozhatja 
• az inflációs nyomást.

A különböző termékpályák szervezetei levelet is kaptak Rigó Csaba Balázstól, a GVH elnökétől, amelyben azt írja, hogy az alapvető élelmiszerek árainak emelkedése, illetve az érdekképviseletek által kiadott, az áremelést szükségesnek tartó nyilatkozatok között „feltételezetten ok-okozati összefüggés áll fenn”, és felveti a versenytörvénybe ütköző összehangolt piaci magatartás gyanúját.

A tojás is a kormány célkeresztjében

Mindez abban az időszakban, amikor a kormány a januári, nem várt módon magas inflációs adatot, azon belül pedig egyes élelmiszerek drágulását látva – sőt már a hivatalos adatok megjelenése előtt – belengette, hogy egyes termékekre ismét bevezeti az árstopot. A nagyobb értékben dráguló termékek között van a tojás is, amely a nyilatkozatok alapján akár a hatósági beavatkozás egyik alanya lehet.

Az áremelkedést korábban azzal magyarázták a piaci szakértők, hogy a madárinfluenza felbolygatta a tojáspiacot is, amire még rátett a toxinos kukoricatermés, valamint az egyéb költségnövelő tényezők is. Itthon a tojóállomány tizede, 400 ezer tyúk esett ki a termelésből a járvány miatt, ráadásul éppen az egyébként 30-40 százalékos keresletnövekedést hozó karácsonyi szezonban, miközben a környező országokban is tarolt a járvány, így a kieső mennyiségeket onnan sem lehetett pótolni.

Bezavar a madárinfluenza

A tojáspiaci szakértők január végén már a termelői ár csökkenéséről számoltak be a Világgazdaságnak, amely hatására lépett több kiskereskedelmi lánc is, és csökkentette a tojás fogyasztói árát. Az év eleje egyébként is a kereslet visszaeséséről szól, miközben a kínálat is szűkül, mert a termelők erre az időszakra szokták időzíteni az állománycseréket. Közben a madárinfluenza terjedése nem fékeződött az Egyesült Államokban, ahol a tyúkok tömeges elpusztítása miatt kevés és egyre drágább a tojás, több boltban korlátozzák a megvásárolható mennyiséget, és divatba jött a tyúkbérlés.

Itthon az Agrárközgazdasági Intézet legfrissebb jelentése is alátámasztja a termelői ár csökkenését, és azt is, hogy az USA-beli helyzet ezt fékezi. Ez az európai árakon is látszik, hiszen az idei hatodik héten az előző heti árhoz képest – M+L méretkategóriában, euróban számolva az árakat – Csehországban 25,7, Belgiumban 13,5 százalékos volt a drágulás – áll az AKI összefoglalójában. 

Éves alapon viszont a hazai drágulás erőteljesebb volt az uniósnál, itthon ugyanis 2024. hatodik hetéhez képest 14, az EU-ban pedig 7,3 százalékos volt az áremelkedés.