Fenntartható divat: mikroorganizmusok készítik a ruháinkat

Lehet, hogy a fast fashion, az olcsón gyártott, fillérekért vásárolható gyenge minőségi ruházat dömpingje csökken, a szemléletváltás eléri a gyártókat is, és nem bombázza a divatipar a fiatal fogyasztókat?  Egy korábbi tanulmány szerint, bár évente több mint százmilliárd darab jön le a gyártósorokról, az emberek így is csak a ruhatáruk felét viselik. A ruhaszemét gyűlik, a fejlett országok igyekeznek rásózni a fejletlen dél-amerikai és afrikai országokra a felgyülemlett hulladékot, emiatt hegyek keletkeznek például a chilei Atacama-sivatagban és más helyeken.  A fenntartható divat koncepciója lassan mindenki ingerküszöbét eléri. 

A Fashion United 2018-as tanulmánya szerint bár évente 100 milliárd ruhadarabot gyártanak, az emberek csak a ruhatáruk körülbelül 50 százalékát viselik. De arról is született már tanulmány az Egyesült Államokban, hogy a vásárlók 59 százaléka szeretné, ha a divatipar fenntartható és  környezetbarát lenne. Az a divatház, aki az élvonalban szeretne maradni, már nem tekinthet el ezektől a szempontoktól. Mitől lesz 2025-ben fenntartható a divat?

A Temu és Shein súlyos vitákat gerjeszt

Az olyan fast fashion óriásokat, mint a Shein és a Temu, 2025-ben is számos kritika éri a túltermeléssel, a textilhulladékkal és a potenciális munkaerő-kizsákmányolással kapcsolatban, mondják a szakértők. A vita tovább folyik majd a termelési korlátokról, a kiterjesztett gyártói felelősség bevezetéséről, és az átlátható gyártási és kereskedelmi folyamatokról. A turkálók soha sem mennek ki a divatból, sőt olyan szereplők is belépnek erre a piacra, mint most az Auchan, ahol néhány hétig elérhető volt egy second hand vásár, neves influenszerekkel reklámozták az akciót. A használt ruha üzlet aktuális nagy sztorija a Vinted, amely már egész Európban igyekszik a saját platformjára terelni az adásvételeket. A kapszulagardrób is az elmúlt évek fenntartható trendje, a szekrény és a viselt holmik átgondolt összeválogatását jelenti, valójában a fogyasztók reakciója a fenntarthatósági aggodalmakra. Akinek nem megy egyedül, mert sajnálja kidobálni a holmijait, igénybe veheti tanácsadók segítségét is, aki segít kiszanálni a szekrényt, hogy csak az maradjon, ami időtálló és jól kombinálható.  

Upcycling és körforgás: a fenntartható divat forradalma

Az upcycling, az úgynevezett értéknövelő újrahasznosítás, amikor kreatív emberek átalakítják a kidobásra szánt divatholmikat, új tárgyakat készítenek belőlük. 2025-ben a divatcégek egyre elkötelezettebbek lesznek a gyártás során a hulladék csökkentésére, az újrafelhasználásra. Az innováció is ezt célozza meg, a textiliparban a biológiailag lebomló vagy komposztálható szálak irányába fejleszt nagy erőkkel. Az egyik ilyen újítás a CELYS komposztálható szál, amely 179 nap alatt természetes módon szén-dioxiddá, vízzé és biomassza bomlik le – írja a fashionrevolution.org.

A japán innováció: fenntartható textil

Egészen egyedülálló innovációval álltak elő a japánok, az úgynevezett Brewed Protein alkalmazásával végtelenül újrahasznosítható ruhákat lehet készíteni. A szövetet mikróbák állítják elő, és úgy tűnik, fenntartható megoldást kínál az évente keletkező több millió tonna textilhulladék kezelésére – írta az Euronews Business. A japán Tsuruokában működő Spiber nevű cég által kifejlesztett Brewed Protein egy innovatív textil, amelyet növényi cukrokkal táplálkozó mikroorganizmusok állítanak elő, és a jövőben akár a feleslegessé vált ruhákból is. Rostjuk kasmírszerű tulajdonságokkal rendelkezik, és teljes mértékben újrahasznosítható.                                                    A vállalat célja, hogy teljes körforgásos gazdasági modellt fejlesszen ki a divatban, ezáltal kezelve az EU-ban évente keletkező 7 millió tonna ruhahulladékot. A neves olasz gyapjúgyártó, a Zegna Baruffa Lane Borgosesia már keveri a Brewed Proteint a merinó gyapjúval, míg a Gucci, a Botega Veneta és a Saint Laurent egy milánói laboratóriumban teszteli otthona, hogyan lehet felhasználni a jövőbeni termékekben.