Eltünteti az életünkből az EU a pamutot, de senki nem tudja, hogyan
Problémahegy előtt áll a klímavédelemre kötelezett európai textilipar, és talán nem is sejtenénk mi okozza ezt. A műszálas anyagok? Nem. Egy felmenőink generációi óta mindennaposan használt anyag: a pamut. Az utódaink generációi számára jó eséllyel megfogynak vele a találkozások, sőt már saját magunknak is.
A jelenlegi kiinduló helyzet – írja a svájci 20 Minuten nyomán mai leghabzsoltabb cikkében az osztrák Heute –, hogy az Európai Unióban 2030-ra a textilek 50 százalékának részben, negyedének teljesen újrafeldolgozhatóvá kell lennie, 2050-re pedig el kell érni a teljes újrahasznosíthatóságot. Az EU-szabályokat szokta átvenni az ugyanazokról a nemzetközi piacokról élő Svájc is.
Csakhogy van egy bökkenő.
A legnépszerűbb textília a pamut: a WWF (Természetvédelmi Világalap) szerint 43 százalékban ebből ruházkodnak az Európai Unióban. Márpedig ez az anyag nem igazán újrafeldolgozható a rendelkezésre álló technológiákkal.
Pamut Európában – nem luxus, gigászi mennyiségről van szó
A probléma méretét érzékeltetendő: a mintegy 450 millió európai a statisztikák szerint fejenként évi átlag 15 kilogramm ruhát vásárol.
Ha a lapok idézte adatok korrektek, és a pamut súlya nagyjából az átlagnak megfelelő, akkor saját számításunk szerint évi 2,9 millió tonna ruha újrahasznosíthatóságának a megoldásáról van szó – vagy a lecseréléséről más anyagra. Mégpedig rövid idő alatt: 2030, amikorra mindezt már legalább részben meg kellene oldani, nagyon közel van.
Márpedig, amit ma tudunk a német Tailorlux ügyvezető igazgatója, Tobias Herzog szerint, akit a 20 Minuten idéz: a visszahozott pamut ruházat mintegy 20 százalékban újrafeldolgozható. Ez annyit jelent, hogy hatalmas mennyiségű pamut öltözetnek egyszerűen el kell tűnnie a piacról a következő években.
Klímavédelem és a textilek: akkor a pamut helyett jön a műanyag?
A következmények drasztikusak lehetnek.
A lecserélésre olyan anyagot kell találni, ami kimutathatóan kisebb környezetkárosítást okoz, miközben a felhasználási tulajdonságai ugyanazok és a kereslettel is találkozik
– mondta a német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szakembere, Harald Junker.
A divatszakértő és designer Jeroen van Rooijen megadja a választ. Szerinte nyilvánvaló: a műanyag.
Hozzátette: sajnálatos.
Cikkünk nem részletezi, de tudható, akár némi kereséssel a YouTube videócsatornán: a gyapot előállítása, az erre használt emberi munkaerő sorsa, egyben visszatérő politikai-ideológiai üggyé is vált a nyugati médiában és közösségi médiában, és az ilyenek az elmúlt időszakban erős politikai hajtóerővé tudtak válni az uniós döntéshozásban. Egy példa lenti videó:
A környezetet jobban kíméli a műanyag?
Ami a pamutot illeti, nem lenne számunkra nyilvánvaló, hogy az újrafeldolgozhatóság hiánya mellett a környezetvédelem szempontjából is van egy nagy hátulütője a használatának.
A német Fashion United szaklap ír erről: mivel a pamut gyapotból készül, ha nem is úgy terheli meg a környezetet, mint a műanyag, az előállítása mégiscsak megterheli. Egy kilogramm sztenderd pamut előállításához tízezer liter vízre van szükség és egy liter vegyszerre.
A műanyag előállításához kevesebb víz kell, csakhogy: ruházatként a pamutnál kevésbé kényelmes – vagyis az életünk egy fontos eleme nagyot változhat már a közeli jövőben.
A pamut az egyik legkényelmesebb dolog, egész évben viselheted, az iparág egyik fő alapanyaga – kommentálta van Rooijen, aki szerint hamar eljöhet az idő, amikor nem sok pamut marad az EU-ban, és Svájcban ugyanúgy. A következtetést is levonta:
A pamut politikává válhat és luxuscikké, mint a selyem.
A Mol nem engedi el a MÁV kezét – a nyári szezon ismét hatalmas forgalmat hozhat
