A magyar kormány célja az, hogy fenntartsa a szigorú dohányreklám-tilalmat – derült egy, az Építési és Közlekedési Minisztérium által kiadott tervezetből. Ebben az is olvasható, hogy szabályozott körülmények között azt is lehetővé kell tenni a fogyasztók jogaira tekintettel, hogy az új termékek jellemzőit, valamint azok egészségügyi hatásait a fogyasztók szigorúan korlátozott körülmények között megismerhessék akként, hogy a termékek ismertetése ne fordulhasson át reklámozási tevékenységbe.
Éppen ezért egy rendelettel megalkották azt a szigorú szabályrendszert, amely lehetővé teszi az új típusú dohánytermékek (így az úgynevezett „hevített termékek”), a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékek (így az úgynevezett „nikotinpárnák”), az új dohánytermék kategóriák kiegészítő termékeinek (így a hevítőkészülékek), valamint a dohányzási célú gyógynövénytermékek – elsősorban dohánybolton belüli, továbbá zárt, valamint az előzetesen regisztrált fogyasztók számára az elektronikus csatornákon keresztül történő – bemutatását az eziránt kifejezetten érdeklődő fogyasztók részére.
De úgy, hogy
a terméktájékoztatás kizárólag a rendeletben kifejezetten megengedett módon és keretek között, továbbá kizárólag tudományosan megalapozott tények ismertetésével történhet.
A terméktájékoztatás közvetlen módon nem irányulhat egy adott dohánytermék-nagykereskedő, illetve az általa forgalmazott
népszerűsítésére vagy értékesítésének előmozdítására vagy a fogyasztás ösztönzésére sem. A kormány ezen rendelete kifejezetten a dohánytermék-nagykereskedő kötelezettségévé teszi annak biztosítását, hogy az egyes tájékoztatási eszközök alkalmazása esetén fiatalkorúak ne férhessenek hozzá a termékismertetésre vonatkozó információkhoz annak ellenére se, hogy ezek a terméktájékoztatások egyébként sem érhetik el a reklámozás szintjét.
A jogszabály rendelkezik a dohánytermék-nagykereskedő terméktájékoztatással összefüggő előzetes bejelentési kötelezettségéről is.
A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 2013 júliusától az Európai Unió egyik legszigorúbb dohányzásellenes keretrendszerét teremtette meg Magyarországon, amelynek egyik pillére a szigorúan szabályozott dohánykereskedelmi rendszer bevezetése, és a dohánytermékek kiskereskedelmi értékesítésének zárt, elkülönült dohányboltokba terelése.
A másik pillére pedig Európa egyik legszigorúbb dohányreklám-tilalmának bevezetése volt.
Miközben a szigorú szabályozás – köztük a dohánytermékek, illetve kapcsolódó termékek reklámozásának tilalma – beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és az unió tagállamai is egyre inkább ebbe az irányba fordulnak, az is nyilvánvalóvá vált, hogy a dohánytermékek piaca az elmúlt években jelentős mértékben megváltozott azáltal, hogy a dohányipari vállalkozások új, innovatív termékeket hoztak forgalomba.
Hatalmas károkat okoz az illegális cigaretta a magyar költségvetésnekMegjelent a KPMG legújabb tanulmánya 38 európai országból az illegális forrásból származó cigik fogyasztásával kapcsolatban. A vizsgált államokban 2023-ban a 2022-es évhez képest gyorsabb ütemben nőtt az illegális cigaretták fogyasztása, ami az érintett nemzetek számára a becslések szerint 16,7 milliárd euró adóbevétel-kiesést okozott. A nem legális forrásból származó dohánytermékek a tavalyi év során 36,3 milliárd forint adóbevételtől fosztották meg a magyar költségvetést. |
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.