Felvételi pontszámítás: így kalkuláljanak a felsőoktatásba jelentkezők

Tavaly jelentős változás történt a felsőoktatási felvételi pontszámítás rendszerében. Maradt ugyan az 500 pontos rendszer, de kevesebbet érnek a középszintű érettségik, a többletpontokról és a pontszámításhoz szükséges érettségi tárgyakról pedig központi szabályok helyett az egyetemek dönthetnek. Idén ugyan nincs változás a 2024-es számítási módhoz képest, de érdemes átnézni, mivel és hogyan kalkulálhatnak a most felvételizők.

Felvételi pontszámítás az alap- és osztatlan szakokon

A felsőoktatási felvételin továbbra is 500 pontos rendszerben számolnak: összesen 

Így a tavalyi általános felvételi eljárásban már az egyetemek határozhatták meg, pontosan mire és hány pontot adnak, amelyek így egyetemen belül karonként, de akár szakonként is eltérhetnek – írja az Eduline.

Az új felvételi eljárás szerint a tanulmányi pontokat öt tantárgy, 

• a magyar nyelv és irodalom, 
• a történelem, 
• a matematika, 
• egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv vagy nemzetiségi nyelv és irodalom, 
• és egy, az egyetemek által meghatározott ötödik érettségi tárgy alapján számolják. 

Az utóbbi egyetemenként és szakonként eltérő lehet.

A tanulmányi pontok fele – tehát 100 pont – a középiskolai érettségi bizonyítványban szereplő öt tantárgy százalékos eredményeinek átlagából áll össze. A másik 100 pontot az adott tantárgyak utolsó két tanult évfolyamán kapott év végi osztályzatai összegének kétszerese adja. Az oktatási portál úgy kalkulál: ha a felvételiző mind az öt érettségi tantárgyból ötös osztályzatot kapott az utolsó két tanulmányi év végén, az maximális 100 pontot jelent, míg a csupa négyes 80 pontot ér.

Mi a helyzet az érettségi jegyek utáni pontokkal?

A tanulmányi pontokkal megegyező, maximum 200 pontot érnek a felvételiző diák érettségi eredményei a felvételi tárgyakból. Ez két – az egyetemek által meghatározott – érettségi vizsgatárgy százalékos eredményéből tevődik össze. Annyi a változás, hogy 2024-től másként súlyozzák a középszintű érettségi vizsgán és az emelt szintű vizsgán elért eredményeket.

A jelentkezők pontokra átszámítva a középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének mindössze kétharmadát kapják meg. Az emelt szintű vizsga százalékos eredményét viszont továbbra is teljes egészében átszámítják. Vagyis: egy 90 százalékos emelt szintű érettségi továbbra is 90 pontot ér, míg egy 90 százalékos középszintű vizsga csak 60-at.

Emelt szintű érettségi vizsgát tenni 2024-től duplán megéri, hiszen nem csupán többet ér, mint a középszintű érettségi vizsga, de pluszpontok, vagyis intézményi pontok is járnak érte.

Miért járnak intézményi pontok?

Központilag meghatározott többletpontok helyett 2024-től az egyetemek dönthetnek arról, mire és hány többletpontot, új nevükön: intézményi pontot adnak a lehetséges 100-ból. De az emelt szintű érettségi vizsga mellett mivel lehet még intézményi pontokhoz jutni? 

A korábbiaknak megfelelően többletpontok járnak például az

• emelt szintű érettségiért,
• nyelvvizsgáért,
• tanulmányi és sporteredményekért, valamint
• az esélyegyenlőség okán, 
• valamint emellett a szakmai tapasztalatért,
• releváns szakképesítésért,
• önkéntes katonai szolgálatért,
• az egyetem saját érettségifelkészítőjén való részvételért
• és akár hitéletért is.

Korábban jogszabály írta elő, hogy az alap- és osztatlan képzésekre felvételizőknek legalább 280 pontot kellett elérniük ahhoz, hogy bejussanak valamelyik magyar egyetemre. Ez a szabály 2023-ban megszűnt, helyette erről is felsőoktatási intézmények dönthetnek. Vannak egyetemek, ahová már jóval 280 pont alatt be lehet kerülni, míg máshol változott a bejutáshoz szükséges minimumponthatár.

Duplázás: a sikeres érettségizők módszere

Idén továbbra is lehetséges az, hogy a felvételi pontokat a tanulmányi és az érettségi eredmények beszámítása helyett csak az érettségi eredmények duplázásával számolja az elektronikus felvételi rendszere, amennyiben ez a kedvezőbb lehetőség a jelentkezőnek. Ez leginkább azoknak a diákoknak kedvező, akik az év végi bizonyítványaikban gyengébb jegyeket kaptak, ellenben az érettségin jól teljesítettek. 

Számukra a Felvi rendszere a tanulmányi és érettségi pontok helyett az érettségi pontokat duplázza, és ehhez adja hozzá az intézményi pontokat. A pontszámítási szabályok intézményenként eltérőek, ezért ezeket érdemes a felvi.hu felületén, a meghirdetett képzések leírásánál megnézni.

A tavalyi ponthatárok egyébként így alakultak: