Ingyenesség: havi több tízezer forint támogatást kaphat sok magyar család az államtól – kevesen tudnak róla

A gyermekek iskoláztatása nem mindig olcsó mulatság, az óvoda- és iskolakezdés sokaknál érezhető tétel a családi költségvetésben. A kicsik évről évre többe kerülnek, részben az infláció, részben a cseperedésükkel együtt járó növekvő igények és szükségletek miatt. A bölcsődés- és óvodáskorú gyerekeket nevelő családok esetében pár tízezer forint megspórolható havonta az ingyenes óvodai étkezéssel. Erről a lehetőségről azonban sok család nem tud. Ráadásul a minimálbér növekedése, valamint esetleg a testvér érkezése miatt minden év elején érdemes újraszámolni a család egy főre eső havi jövedelmét – emelte ki a Femina friss cikke.

A lap megjegyzi: ahhoz, hogy 100 százalékos gyermekétkeztetési kedvezményt vehessen valaki igénybe, ki kell töltenie az ehhez szükséges nyilatkozatot a bölcsődében, illetve óvodában. Az ingyenes étkezés akkor jár, ha a gyermek:

• három- vagy többgyerekes családban él,
• fogyatékos, tartósan beteg vagy olyan családban él, ahol fogyatékos, illetve tartósan beteg gyermeket nevelnek,
• rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
• nevelésbe vett,
• családjában a havi egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval és tb-járulékkal csökkentett összegének 130 százalékát.

Mikor jár az ingyenes ékeztetés?

A nettó minimálbér 2025-ben 193 382 forint, melynek a 130 százaléka jelenti a család egy főre jutó havi jövedelmét, azaz 251 397 forintot. Vagyis egy kétgyerekes család esetén, ha a szülők havi jövedelme 2025-ben nem éri el az 1 005 588 forintot, és mindkét gyermekük állami fenntartású bölcsődébe vagy óvodába jár, a nyilatkozat kitöltését követően nem kell fizetniük az étkezésért.

A bölcsődei és óvodai étkezés ára intézménytől függően a 2024–2025-ös nevelési évben napi 600 és 1200 forint között mozog, vagyis ha egy család két bölcsődés-, illetve óvodáskorú gyermeket nevel, az ingyenes étkezéssel havi szinten 24 ezer és 48 ezer forint közötti összeget spórolhatnak meg.

Kit kell beleszámolni, és kit nem?

Az egy főre eső havi jövedelembe értelemszerűen beletartoznak a munkaviszonyból, vállalkozásból származó nettó jövedelmek. Ezenkívül, ha már a szülő nem dolgozik, a nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás is számít. Szinén bele kell számítani ebbe a gyermek ellátásával kapcsolatos olyan havi jövedelmeket, mint a csed, gyed, gyes, gyet, családi pótlék, tartásdíj vagy árvaellátás. A rendszeres pénzbeli ellátások – például: ápolási díj vagy álláskeresési támogatás –, illetve olyan egyéb jövedelmek, mint az ösztöndíj vagy a bérbeadásból származó jövedelem, szintén az egy főre eső havi jövedelem részét képezik.

Azonban nem kell beleszámolni a családdal együtt élő nagyszülő jövedelmét. Az egy főre eső havi jövedelem kiszámításakor az egy ingatlanban élő, ott bejelentett lakcímmel vagy tartózkodási hellyel rendelkező szülőt, a szülő házastársát/élettársát, 18 év alatti gyermeket, illetve olyan 25 év alatti gyermeket, aki nappali képzésben tanul, kell figyelembe venni.