A patthelyzet ellenére elfogadták az ötödik legnagyobb magyar város költségvetését

Elfogadta Pécs idei költségvetését a baranyai vármegyeszékhely közgyűlése csütörtökön: az önkormányzat 50,04 milliárd forintos kiadással és ugyanennyi bevétellel tervez idén.

A 17 igen, 1 nem és 6 tartózkodás mellett elfogadott rendelet szerint a baranyai vármegyeszékhely költségvetéséből az idén több mint 18 milliárd forintot fordítanak a személyi juttatásokra és járulékokra, a dologi kiadások is csaknem 12 milliárd forintot tesznek ki, míg beruházásokra a tavalyelőtti közel 14,7 és a tavalyi 5,1 milliárdot követően, idén mindössze 238 millió forintot állítottak be.

A bevételi oldalon államháztartáson belülről érkező működési célú támogatásokból 19,6, telekadóból és építményadóból 3,2, míg iparűzési adóból kereken 15 milliárd forintot várnak az önkormányzatnál. A költségvetés nem tartalmaz ingatlanértékesítésből származó bevételt, továbbá a város beruházási, rövid lejáratú, illetve folyószámlahitel felvételével sem számolt, ahogy a közterhek emelésére sem készülnek.

Konszenzus született a közgyűlésen

Péterffy Attila (MSZP–DK–Momentum–Jobbik–Pécs Jövőjéért Egyesület–Forum Sopianae), Pécs polgármestere az előterjesztés tárgyalásakor azt mondta: bár tavaly az önkormányzat visszafizette az állam felé fennálló tartozásait, a 2025-ös sem lesz a fellélegzés költségvetése.

Ennek okaként a kormányt jelölte meg, amely 2025-ben 4,56 milliárd forintot fog Pécstől szolidaritási hozzájárulás címén elvonni. Kiemelte, hogy e teher 760 millió forinttal magasabb, mint 2024-ben volt. Szemléltetésként hozzáfűzte: a tavalyi és idei elvonásból egy éven át lehetne működtetni a város közösségi közlekedését vagy másfél éven át elegendő lenne a városüzemeltetési feladatok finanszírozására. 

A központi költségvetési normatíva sem követte le az inflációs változásokat, ami további egymilliárd forintos terhet ró a városra – fűzte hozzá. A 2025-ös költségvetés sarokszámai ezzel együtt tarthatók lesznek, de ehhez szerénységre és önfegyelemre lesz szükség a civil és politikai erők részéről – jelentette ki Péterffy Attila, hangsúlyozva: 

Csizmadia Péter, a Fidesz–KDNP városházi frakciójának vezetője azt mondta: a költségvetés megalkotásakor illene szakítani a múlt technokrata szemléletével, és a pécsieket kellene a középpontba állítani.

Közölte: a kormánypártok ezért akkor járulnak hozzá az új költségvetés megalkotásához, ha a közrend védelmét, a kulturális és közművelődési ágazat szervezeteit, a hivatalt és a közösségi közlekedési vállalatot, az ezeken a területeken dolgozókat anyagilag is megerősítő módosító indítványokat támogatják.

A költségvetési rendelet végrehajtását szolgáló intézkedésekről szóló döntésnél több – mások mellett kormánypárti képviselők javaslatait is magában foglaló – módosító indítványt fogadott el a testület, így a döntésnek megfelelően a többi között a hivatal és a buszközlekedési vállalat dolgozói is béremelésben részesülhetnek.

Patthelyzet

A júniusi önkormányzati választásokon Pécsen egyik nagy jelölőszervezet sem kapott egyértelmű felhatalmazást, emiatt patthelyzet alakult ki a közgyűlésben, ami korábban hátráltatta az alpolgármesterek megválasztását, a bizottságok személyi összetételéről pedig csak idén tudtak döntést hozni a képviselők.

A polgármesterrel együtt 25 képviselő alkotja a közgyűlést. A 17 egyéni választókerület közül 10-ben a Fidesz–KDNP és az Összefogás Pécsért Egyesület (ÖPE) alkotta jelölőszervezet aspiránsa győzött az önkormányzati választásokon, 7 kerületben pedig az MSZP–DK–Momentum–Jobbik–Pécs Jövőjéért Egyesület–Forum Sopianae jelöltje nyert.

Települési kompenzációs listáról az MSZP–DK–Momentum–Jobbik–Pécs Jövőjéért Egyesület–Forum Sopianae további 2 tagot delegálhatott, valamint a Fidesz–KDNP–ÖPE, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt, a Mi Hazánk Mozgalom, a Mindenki Pécsért Egyesület és a Tiszta Kezek Egyesület 1-1 listás jelöltje jutott be a közgyűlésbe.