Közölte Nagy Márton a kincstár elnökével, mit vár el a szervezettől

A gazdasági csúcsminisztérium létrejötte érintette a Magyar Államkincstárt (MÁK) is, a szervezetet immár a Nemzetgazdasági Minisztérium és annak vezetője, Nagy Márton felügyeli. Önt is érinti a változás, másképpen fogalmazva: marad a posztján?

Nagy Márton miniszter úr a múlt év végén kért fel arra, hogy folytassam a négy éve végzett munkámat a kincstár élén. Elfogadtam a felkérést, maradok.

Ugyanakkor új elnökhelyettessel bővül a vezetők köre. Mi ennek az oka?

Az új pozíció létrehozását a Magyar Államkincstár jövőbeli feladatai, kiemelt szerepe indokolják. Demkó-Szekeres Zsolt általános elnökhelyettesként segíti ezentúl a szervezetünk működését. Szerepvállalásának örülök, ugyanis hozzám hasonlóan ő is a bankvilágból érkezik, pontosan ismeri a piac viszonyait, és azt az utat is, amely céljainkhoz elvezet.

Milyen célokat szeretne elérni a kincstár? Felteszem, ezeket már Nagy Márton határozta meg.

Decemberben tartottunk miniszter úrral egy átfogó szakmai megbeszélést. Az egyébként impulzív eszmecserén elhangzottakról annyit elárulhatok: a kincstár működését a kormány fő célkitűzéséhez, a gazdaság dinamikus fejlesztéséhez kell igazítanunk. Ez elsősorban azt jelenti, hogy gyorsan és zökkenőmentesen kell intéznünk a cégeknek és a magánszemélyeknek járó támogatások, állami juttatások kifizetését. Külön is figyelünk a 2,5 millió nyugdíjasra, ahogy az állampapír-vásárlással kapcsolatos szolgáltatásokra is. Közben folytatnunk kell a digitalizációt, ennek kapcsán nagy erőket mozgósítunk a különféle csalások elleni kibervédelemre, és fejlesztenünk kell üzleti szolgáltatásainkat is.

Több témakört is említett, haladjunk ezeken végig. Elsőként beszéljünk a nyugdíjakról, már csak azért is, mert esedékes a 13. havi nyugdíj kifizetése.

Valóban, s ez minden évben nagy feladat. Jó tudni, hogy a nyugdíjasok körülbelül egyharmadának a postás viszi ki a 13. havi juttatást, mégpedig az aktuális havi nyugdíjjal együtt, a megszokott időpontban. A kétharmad a bankokon keresztül jut hozzá a 13. havi nyugdíjhoz, az összegek február 12-én érkeznek meg a számlákra. Fontos információ, hogy az érintettek aznap két, ugyanakkora összegű utalást kapnak: az egyik az adott havi, a másik pedig a 13. havi nyugdíj lesz. Ha pedig valaki nem kap sms-t, noha kellene, az nem feltétlenül jelenti, hogy nem utalták át neki a nyugdíjat. A korábbi években előfordult, hogy a bankoknál a tömeges kifizetések miatt kisebb fennakadások voltak, és bár a nyugdíj megérkezett, az ügyfél erről mégsem kapott üzenetet a telefonjára. Érdemes ezért ilyen esetben előbb ellenőrizni, hogy a számlán van-e a pénz. Az aktuális és a 13. havi nyugdíj kifizetésével a következő napokban a 2,5 millió jogosulthoz nagyjából ezermilliárd forintot juttatunk el.

Az év elején lejáró állampapírok és a vaskos kamatok ennél is nagyobb tételt jelentenek azoknak, akik ezt a megtakarítási formát választották.

Valóban, összesen 1700 milliárd forint kamatról és lejáró állampapírról van szó. A summa 60 százaléka azokon a számlákon jelentkezik majd, amelyeket az ügyfelek nálunk, az államkincstárnál vezetnek.

Akkor bőven lesz tapasztalatuk arról, hogy az ügyfelek mit kezdenek az eddig igen jó kamatot fizető állampapírban tartott pénzükkel. Kifizetések már voltak, a kezdeti számok miről árulkodnak?

A január 20-tól lejáró állampapírokból és a kamatokból eddig 235 milliárd forintot írtunk jóvá ügyfeleink számláin. Az összegből 85 milliárd forintról még nem rendelkeztek az állampolgárok, valószínűleg kivárnak. Például arra, hogy más sorozatú állampapírjaik is lejárjanak, és a különféle összegeket egyszerre fektessék be. Merthogy az eddigi tapasztalatok alapján arra következtetünk, hogy ennek a 85 milliárdnak a nagyobb részéből, várhatóan egy-két héten belül, ismét állampapírt vásárolnak ügyfeleink. A felhasznált 150 milliárd forintot egyébként részben felvették, részben újra befektették. Akik az utóbbi mellett döntöttek, jellemzően Fix Magyar Állampapírt vettek.

A most kiváló kamatot fizető papírok inflációkövetők, s mivel a pénzromlás tavaly 3,7 százalék, vagyis a korábbinál jóval alacsonyabb volt, ezek az állampapírok most nem a legcsábítóbbak. Megindult az állomány kicserélése?

Számítottunk arra, hogy ügyfeleink a kedvezőbb kamatozású állampapírok felé fordulnak, oda csoportosítják át megtakarításukat. Az internetes felületünkön és a mobilalkalmazásunkban ezért is alakítottuk ki az állampapírcsere lehetőségét. Ennek révén nem kell előbb az egyiket visszaváltani, majd egy másikat megvenni, a csere egyszerű, néhány kattintással elvégezhető. A lehetőséggel már napok alatt is sokan éltek. A 2033/I prémium állampapír január 20-i kamatfizetését követően jelentős, kétszázmilliárd forintot meghaladó portfólióváltást jegyeztünk fel. Ennek felét, százmilliárd forintot az új funkció segítségével irányították át ügyfeleink – összesen 15 ezren – más állampapírba.

A sajtóban lehetett találkozni olyan jóslatokkal, hogy az emberek az alacsonyabb kamat miatt tömegesen fordulnak majd el az állampapíroktól, és keresnek kecsegtetőbb megtérülésű befektetési lehetőségeket. Sőt, olvasni lehetett olyan véleményt is, hogy aki meg akarja buktatni az Orbán-kormányt, az ne vegyen állampapírt. Eddig tapasztaltak elvándorlást?

Nem, épp ellenkezőleg. Ügyfeleink száma nagyjából tízezerrel nőtt idén, elértük az 1 millió 25 ezres ügyfélszámot. A nálunk tartott állampapír-állomány szintén emelkedett ebben az évben, hozzávetőleg százmilliárd forinttal. A jövőbe mi sem látunk, de az állampapírok előnyeire tekintettel nem hisszük, hogy a pesszimista jóslatok valóra válnának. Persze a reménykedésnél többet teszünk: piaci tevékenységünket fejlesztjük.

Hangzatos kifejezés ez, de mit jelent a gyakorlatban?

Először is az ügyfelet tettük az első helyre: a hozzánk forduló, bennünk megbízó emberek nem csak a kincstárnak, de magának a magyar államnak is fontosak. Így is igyekszünk bánni az ügyfeleinkkel. Január 20. környékén például megemeltük az ügyfélszolgálatainkon dolgozó munkatársak számát, és megnyújtottuk a nyitvatartási időt, hogy zökkenőmentesen kiszolgáljuk az állampapírügyek miatt minket nagyobb számban megkereső ügyfeleket. Pontosan így járunk majd el február közepén is. Emellett fejlesztjük digitális kínálatunkat, és ami nagyon fontos, növeljük a kiberbiztonságot.

A védelemnél maradva: arra koncentrálnak, hogy a kincstár rendszerei zavarmentesen működjenek, vagy inkább arra, hogy az ügyfeleket megvédjék a csalóktól?

Mind a két iránnyal foglalkoznunk kell. Egyrészt a Magyar Államkincstár kétszáz informatikai rendszert működtet, ebből 23 kritikusnak számít. Nem fordulhat elő például, hogy informatikai üzemzavar miatt ne fizessük ki időben a nyugdíjakat vagy a mezőgazdasági támogatásokat. Rendszereink 99 és 100 százalék közötti biztonsággal működnek – ez nyolc óra üzemszünetet jelenthet legfeljebb egy évben. Másrészt, amennyire tudjuk, meg kell védenünk az ügyfeleinket a kifejezetten őket – vagyis nem a kincstár rendszereit – támadó online csalóktól, adathalászoktól.

Mennyi a csalás az utóbbi időben a MÁK ügyfeleinél?

Csökkennek a számok: 2023-hoz képest tavaly felére esett az ügyfeleinket érintő bűncselekmények száma. Csalásokról ugyanakkor már idén is kaptunk bejelentéseket. Ha azt veszem, hogy a kincstárnál több mint 8500 milliárd forintot tartanak az emberek állampapírban, akkor arányában is kisebb összegről beszélhetünk, amivel megkárosították az ügyfeleinket. De akinek a csalók minden megtakarítását elviszik, annak a veszteség hatalmas. Különösen felháborító, amikor időseket vesznek célba az elkövetők.

Mit tehet ügyfelei védelmében a kincstár?

Sokat, de mindent nem. Amit tehetünk, hogy minél több védelmi pontot iktatunk be az ügykezelésbe. Mondok egy példát. A közelmúltban kicsalták egy ügyfelünktől a belépési kódjait azzal a szöveggel, hogy valakik megtámadták a befektetését. Az ügyfél állampapírját átváltották, és a pénzt megpróbálták a saját számlájukra elutalni. Csakhogy egy friss fejlesztésünk nyomán a rendszer 48 óráig nem teljesíti a kifizetést, ha olyan bankszámlára menne az összeg, amelyet az ügyfél korábban nem adott meg. Ilyenkor külön figyelemfelhívó üzenetet is küld a rendszerünk. Az ügyfél gyanút fogott, a csalás meghiúsult. Most újabb kibercsalás elleni fejlesztésen dolgozunk, a tervek szerint az első negyedévben élesítjük is az ügyfeleinket védő megoldást. De fontos, hogy az állampolgárok maguk is körültekintőek legyenek, kétkedjenek, ha megkeresik őket és az adataikat kérik.

Sokszor nem is olyan könnyű körültekintőnek lenni, vagy kétkedni.

Bizony nem! A közelmúltban közös konferenciát tartott több állami hivatal, ahol pszichológus és bűnüldöző szakemberek mutatták be az adathalász és más hasonló csalások működési mechanizmusát. Megdöbbentő profizmus tapasztalható olykor az elkövetőknél, olyan nyomás alá tudják helyezni az áldozatot, aminek nehéz ellenállni. Ezért is ragadjuk meg minden alkalommal a lehetőséget arra, hogy elmondjuk: vigyázzanak ügyfeleink a csalókkal, kétség esetén azonnal keressenek bennünket.

S mekkora számban keresik az emberek a kincstárat a vidéki otthonfelújítási támogatás miatt?

Elöljáróban annyit, hogy a program keretében az ötezer lakosnál kisebb településeken lehet otthonfelújításra elnyerni hárommillió forint állami támogatást. Az indulás óta, négy hét alatt több mint 700 kérelem futott be. Eddig egy gyakorlati probléma merült fel: szükség van a bankszámlaszerződésre, egy számlakivonat nem elegendő. Az ügyfelek kérjék ki bankjuktól a szerződést, ha nincs meg otthon, és csatolják azt is a kérelemhez. A tapasztalatok szerint egyébként legtöbben a maximum összeget célozzák meg.

Gyors az ügymenet?

Ahol tehetjük, iparkodunk. S nem csak az otthonfelújítási támogatásnál, általában is ezt tűztük ki magunk elé. Gyorsaság, pontosság és megbízhatóság kell, hogy jellemezze a Magyar Államkincstár munkáját. Ezzel, azontúl, hogy támogathatjuk az ország gazdaságpolitikai céljainak elérést, bizonyíthatjuk rátermettségünket. Így akár képesek lehetünk megszólítani azokat is, akik a bankban, csekély hozam mellett tartják pénzüket. Szeretnénk megmozgatni, állampapírba terelni a pénzintézeteknél lekötetlenül álló 7000-8000 milliárd forint legalább egy részét.