Nagy Márton: helyreállt a magyar háztartások jövedelmi helyzete
A magyar háztartások jövedelmi helyzete az elmúlt évek inflációs sokkja után, 2024 végére helyreállt, a tavalyi 9 százalék után az idén 6-7 százalékos reálbér-növekedés várható – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten, a Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara évindító rendezvényén.
A magyar gazdaság 2025-ös kilátásai címmel tartott előadásában a tárcavezető a munkaerőpiac helyzetéről elmondta, hogy 2010 óta egymillióval, 4,7 millióra emelkedett a foglalkoztattak száma, és szinte teljes foglalkoztatottság valósult meg.
A munkanélküliségi ráta a nyolcadik legalacsonyabb az EU-ban. Az év végi megugrást az magyarázza, hogy egyre több inaktív lépett be a piacra munkát keresve
– ismertette a miniszter. Elmondta: a 2010 óta eltelt időszakban a magyar átlagos órabérek nőttek a legnagyobb ütemben az EU-ban, ám a magyar bérek uniós összehasonlításban még mindig a legalacsonyabbak közé tartoznak.
„A 2023-as inflációs sokk hatására a reálbérek a 2008–2009-es válság óta először csökkentek, a bérek vásárlóértéke a minimálbéreseket leszámítva minden jövedelmi decilisben zsugorodott” – mondta Nagy Márton.
Több mint egyévnyi csökkenés után, a 2023. szeptember óta tartó reálbér-növekedés hatására 2024-re minden jövedelmi csoportban jócskán megőtt a bérek vásárlóértéke, és ennek hatására a lakossági fogyasztás 2024 első három negyedévében az ötödik legmagasabb volt az uniós tagállamok között – emelte ki.
Ezzel sikerült a magyar családoknak visszanyerniük mindazt a jövedelmi veszteséget, amit a 2022 óta tartó infláció okozott
– tette hozzá. Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a kormány célja a bérek növelése és a bérkonvergencia, a gazdasági lehetőségekkel összhangban:
- a minimálbér 2028-ra ezer euróra;
- az átlagbér pedig egymillió forintra emelkedhet;
- 2027-re pedig a tervek szerint a legalacsonyabb törvényesen kifizethető bér az átlagbér 50 százalékát éri el.
A tárcavezető kifejtette, hogy a magas energiaárak és a növekvő bérköltségek a vállalati szektor számára is kihívást jelentenek. Míg korábban a fókusz a bevételeik növelésére irányult, a cégek a gyenge külpiaci kereslet miatt a költségeik visszafogására, a hatékonyság és a termelékenység növelésére, valamint további szinergiákat biztosító felvásárlásokra kényszerülnek.
Beszédében kitért arra, hogy a magyar vállalatok termelékenysége megegyezik a régiós átlaggal, ám az unióban az egyik legalacsonyabb, amin javítani kell.
Nagy Márton: rengeteg befektetés érkezik Magyaroroszágra
Ezzel összefüggésben megjegyezte: a magyar gazdaság duális szerkezetéből adódóan a munkaerő-termelékenység jelentős különbségeket mutat a hazai és a külföldi tulajdonú vállalatok között. Partnerségi megállapodásokkal és az ellátási láncok erősítésével csökkenthető a hazai vállalatok termelékenységi lemaradása, amely a multinacionális vállalatokénak a felét éri el – mondta.
Pozitív példaként hozta fel a Stellantis és a kínai CATL között közös vállalati formában megvalósuló kutatás-fejlesztési együttműködést Spanyolországban.
Előadása elején Nagy Márton a németországi és a franciaországi politikai és gazdasági helyzetet értékelve rámutatott, hogy gazdasági stabilitás nincs politikai stabilitás nélkül, és Magyarországon mindkét tényező adott. Nyitott gazdaságként, ahol az export a GDP 85 százalékát éri el, fontos a befektetői környezet javítása – mondta.
Elmondása szerint Németország után Franciaország a második legnagyobb befektető Magyarországon az uniós országok közül.
A kétoldalú kapcsolatokban kiemelte a francia székhelyű Vinci szerepét, amely tavaly szerzett kisebbségi tulajdonrészt a Budapest Airportban.
Nagy Márton: kilábalt a recesszióból a magyar gazdaság
Fordulóponthoz érkezett a magyar gazdaság. A vállalatok tartós fellendüléséhez azonban az exportpiacok gyógyulása is szükséges.
