A fiatalokat csábítják a vadászok

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) ifjúsági programja nem a vadásszá történő, hanem a természet szeretetére való nevelésről – szól kezdte a program bemutatását Jámbor László, az OMVK elnöke. Mint mondta, ennek elindulásához szükség volt arra, hogy 2017-ben fordulópont következzen be a kamara életében: a kormány ugyanis akkor döntött úgy, hogy bizonyos államigazgatási szolgáltatási díjakat a kamaránál hagy, ennek következtében pedig anyagi lehetőségeik nagyságrendileg megnőttek a korábbi időszakhoz képest. Ezeknek a forrásoknak a döntő többsége valamilyen formában visszakerült a vadásztársadalomhoz, a vadászat szolgálatára – mondta. 

A kamaránál maradó pénz vadászokhoz juttatására több formát alakítottak ki, amelyek közül az egyik az Országos Vadgazdálkodási Alap létrehozása, amely az ágazat működési feltételeit hivatott javítani. Mint elmondta, nyolc év alatt 3,3 milliárd forintot juttattak vissza a vadászatra jogosultaknak, az ebből létrejött fejlesztések értéke pedig – saját forrásaikat hozzátéve – meghaladta az ötmilliárd forintot.

Öregedő vadászok

Az OMVK azt tervezi, hogy a jövő évtől megpróbálja megreformálni az alapot, és központi kassza helyett területi szervezetekhez juttatják vissza a forrásokat. Ezen a téren Jámbor szerint decentralizálásra van szükség, ami nemcsak pénzügyileg valósul meg, hanem a döntési kompetenciákat is oda helyezik, ahol a megfelelő döntések meghozatalához rendelkezésre állnak az információk.

A többletforrás másik részét a kiemelt célok megvalósítására fordítják, mint 

• a hivatásos vadászok munka- és életfeltételeinek javítása, illetve 
• az ifjúsági programok. 

Bár – mint hangsúlyozta – az utóbbinak nem célja a toborzás, életre hívását mégis motiválta az az egész fejlett világra jellemző tendencia, amely szerint jelentős mértékben nő a vadásztársadalom – ahogyan általában a lakosság – átlagéletkora. Az elmúlt bő húsz évbe ez 45,5 évről 2024-re 52 évre emelkedett, és a korfa is az idősebb korosztályok felé tolódott.

Az OMMVK Ismerd meg a vadászokat programja az elnök állítása szerint a szemléletformálást szolgálja, azt, hogy kiszakítsa a fiatalokat a digitális világból a természetbe. Ha közöttük lesznek olyanok, akik amellett, hogy közelebb kerültek a természethez, úgy gondolják, hogy szeretnének vadászok lenni, az egy „plusz eredmény” lesz – mondta. A gyerekeken keresztül pedig az idősebb korosztályhoz is el lehet jutni. Hét év alatt egyébként 300 ezer iskoláskorú gyereket értek el.

Vadászat fiataloknak

A program apropót adott az OMVK infrastruktúrájának a fejlesztésére is, mert felismerték: ha berkeiken belül szeretnének gyermekprogramokat tartani, akkor ahhoz megfelelő terem, berendezés, eszközök kellenek. Egy 2017-es határozatukat idézte, amely szerint lehetőleg mindent területi szervezetük a záros határidőn belül saját tulajdonú központi irodaépülettel rendelkezzen, amelyben ifjúsági programok megtartására alkalmas tér is van. Eddig erre 950 millió forintot fordítottak, és év végére elérik, hogy csak Vas és Csongrád vármegyében nem lesz saját tulajdonú ingatlanjuk.

A fiatalok vadászatát egyébként könnyíti egy sor olyan jogszabály-módosítás, amelyekről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke beszélt a 31. Fegyver, Horgászat és Vadászat (FeHoVA) nemzetközi kiállítás csütörtöki megnyitóján.

– fogalmazott, arra utalva, hogy már 16 éves kortól lehetséges a vadászat. A fiatalokra érvényes könnyítések között említette, hogy megszüntették a 18 év alattiak külön rendőrségi vizsgáját.