Klímaváltozás: már a hűtést fontolgatják az üvegházi paradicsom és paprika termelésében
Ugyan tavaly is stabil lábakon állt a beföldi paradicsom- és paprikaértékesítés, az extrém hőség rendkívüli kihívásokat jelentett a tavalyi szezonban a 450 szentesi zöldségtermelőt tömörítő DélKerTÉSZ-nek – derül ki a szövetkezet összefoglalójából. A főként paradicsomot és paprikát termesztő tagok tavaly 56,4 ezer tonna zöldséget értékesítettek, ami 11 százalékos, 6,7 ezer tonnás csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest.
Kevesebbet hozott a paradicsom és a paprika
Az úgynevezett frisspiaci termékekből – a paprikából és paradicsomból – 25 ezer tonnát értékesítettek. Ennek 50 százaléka egyébként paprikaféle, 49 százaléka paradicsom, a többi pedig többek között uborka vagy káposztaféle volt tavaly.
A zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó árbevétel 19,2 milliárd forintra rúgott 2024-ben, ez éves szinten 2,8 milliárd forintos csökkenést jelent
– mondta Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke.
A termelőknek 2,5 milliárd forinttal kevesebbet fizettek, mint 2023-ban, éves szinten ugyanis a termelői árak
- a frisspiaci termékek közül a paprikaféléknél 3–5 százalékkal növekedtek, míg
- a paradicsomféléknél 2–5 százalékkal,
- a paradicsomkülönlegességeknél közel 15 százalékkal
csökkentek.
A DélKerTÉSZ zöldség- és gyümölcsértékesítésből származó nettó árbevétele 19,2 milliárd forint volt 2024-ben, ami éves szinten 13 százalékos csökkenést jelentett. Az árbevétel csökkenését az augusztus–szeptember hónapokban tapasztalt kiugróan magas hőstressz miatti óriási mennyiségi kiesés okozta – tette hozzá Nagypéter Sándor.
Az importnyomás 2024 egészében erős volt: a kápia paprikából például egész évben ott volt az import a boltokban, magyar termelés mennyiségben nem volt elég. Ha a tavalyi évhez képest a termelők elvégzik a szükséges, klíma elleni védekezéseket, akkor jobb mennyiséget tudnak értékesíteni idén – véli Nagypéter Sándor.
Már itthon is szükség lehet a hűtésre.
Az extrém hőség nyáron tönkretette a fóliás és üvegházi állományokat, ami jelentős mennyiségbeli visszaesést okozott. Augusztustól bezuhant a termelt mennyiség, jelentős áruhiány volt, és a paradicsom különösen rossz évet zárt. Mint mondta:
a tavalyihoz hasonló augusztusunk még nem volt.
Ezekből is jól látszik, hogy az extrém időjárásnak milyen drámai hatása tud lenni a megtermelt mennyiségre. Annak érdekében, hogy a magyar termelők megfelelő mennyiségű és minőségű hazai zöldséggel és gyümölccsel tudják ellátni az országot, elengedhetetlenek a korszerűsítések és a fejlesztések – tette hozzá. A forróságban például a zöldségházakban szükség van megfelelő szellőztetésre, párásító berendezésekre, árnyékolásra, automata öntözőberendezésekre, extrém forróságban pedig akár lassan már Magyarországon is felmerülhet az igény a hűtésre.
A klíma-, és a tápanyag-szabályozásban is sokat segít a termelőknek a mesterséges intelligencia.
Az időjárás-előrejelzésből modellezve ugyanis sokkal gyorsabban tudnak beavatkozni, illetve ideális körülményeket teremteni a növényeknek például szellőztetéssel, árnyékolás, tápoldatozással.
Nagypéter Sándor szerint beindult egy szemléletváltás a termelőknél: a klimatikus helyzet ugyanis már tényleg megmutatta, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok egyre gyakoribbak lesznek, ezeknek a hatásait pedig technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani. A szövetkezet tavaly 2 milliárd, idén pedig 1,6 milliárd forint értékben támogatja a beruházásokat.
Idénymunkások hiánya és a nyugdíjasok extrakereslete
A fejlesztések mellett képzett kertészekre és idénymunkásokra is szükség van a hatékony termeléshez. Az egyszerűsített foglalkoztatás változása azonban a termelők számára komoly problémát jelent. Az egyszerűsített foglalkoztatás korlátozása csökkentené annak a lehetőségét, hogy magyar munkaerővel tudjanak dolgozni a kertészetek. Pozitív változás, hogy törvénymódosítás van folyamatban, hogy a 120 napon túl további 90 napot is lehessen így alkalmazni ezeket a munkavállalókat.
Bár a hazai piacon továbbra is jellemző, hogy a magyar vásárlók elsősorban az akciós termékeket keresik, a DélKerTÉSZ 2025-ben óvatos emelkedésre számít a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban, ami lassan visszatérhet a 2019-es szintre. A szövetkezet vezetője szerint a fogyasztás bővülését segítheti, hogy tervek szerint a nyugdíjasok áfamentesen vehetnek zöldségeket és gyümölcsöket, ez ugyanis extra keresletet generálhat a piacon.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.