Ragadós száj- és körömfájás: nem a németországi vírus jelent meg Magyarországon
Megerősítette az Agrárminisztérium (AM), hogy a Magyar Nemzeti Referencia Laboratórium azonosította a Győr-Moson-Sopron vármegyei Kisbajcson megjelent ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírus vírus szerotípusát, és megállapította, hogy az úgynevezett O típusú RSZKF-vírusról van szó, amely törzs nem azonos a Németországban azonosított vírustörzzsel. A tárca közlése szerint az Európai Unió referencialaboratóriuma által végzett, teljes körű elemzés még folyamatban van.
Mint ismert, a ragadós száj- és körömfájás egy olyan, rendkívül fertőző betegség, amelynek megjelenésekor azonnali vészhelyzeti intézkedések lépnek életbe. A vonatkozó uniós és hazai jogszabály az állatihulla-kezelés esetében elsődlegesen a feldolgozással történő ártalmatlanítási módot helyezi előtérbe, azonban hasonló járványügyi vészhelyzetben a szabályozás lehetővé tesz egyéb ártalmatlanítási módokat, így az elföldelést is – hangsúlyozta az AM.
Föld alá kerülnek a ragadós száj- és körömfájás áldozatai
A betegség rendkívül ragályos, ezért
a jelenlegi járványügyi helyzetben a hatóságok a biztonságos ártalmatlanítás érdekében nem az állati tetemek távolabb eső hullafeldolgozóba történő szállítását, hanem a betegség kitöréséhez lehető legközelebb lévő, megfelelő területen történő elföldelést – és nem az elégetést – alkalmazzák
– erősítette meg a tárca, arra reagálva, hogy az állati tetemek betemetése laikus körökben vitát váltott ki. Azért döntöttek így, mert a hosszabb szállítás számottevően nagyobb kockázatot jelentene a fertőzés terjedése szempontjából.
Az ártalmatlanítás Bábolnán – a munka elvégzésével megbízott ATEV Zrt. saját legközelebbi megfelelő területén – történik elföldeléssel, ami biztonságos és elfogadott módja a fertőzött állatok ártalmatlanításának.
Izolálják a dolgozókat
A kockázat minimalizálása érdekében az ATEV Zrt. részéről az RSZKF felszámolásában közreműködő munkavállalók, valamint gépjárművek és konténerek nem vesznek részt a társaság normál, országos begyűjtést és ártalmatlanítást végző tevékenységében. A járványügyi szabályoknak megfelelően munkájukat izoláltan végzik, így az érintett telep felszámolásához nyújtott közreműködés semmiben sem érinti a normál begyűjtési és ártalmatlanítási tevékenységet – nyomatékosította az AM.
Ragadós száj- és körömfájás: megmutatjuk, mi a valóság – így áll a járványhelyzet Magyarországon, elindult a visszaszámlálás
Ha a következő napokban nem lesz újabb ragadós száj- és körömfájásos eset, akkor jó remény van arra, hogy sikerült a kisbajcsi telepen belül tartani a vírust. A ragadós száj- és körömfájás mellett is egyre szaporodó járványok rámutatnak arra, hogy az utóbbi időben anyagi forrásaiban meggyengült, de most is erőn felül teljesítő hatósági állatorvosi rendszert meg kell erősíteni.
A ragadós száj- és körömfájás betegség terjedésének megelőzése állategészségügyi jelentősége mellett nemzetgazdasági érdek, ezért a hatóságok továbbra is haladéktalanul és minden esetben a védekezést legjobban szolgáló, legkisebb kockázattal járó módszereket alkalmazzák. Döntésük során figyelembe vesznek számos tényezőt, például
- a hely adottságait,
- az ország állatállományának védelmét és
- a nemzetközi állategészségügyi szervezetek ajánlásait.
Az elföldelés az állati tetemek ártalmatlanításának elfogadott módszere, amelyet már évszázadok óta használnak.
Az elföldelést követően a tetemek anaerob bomláson mennek keresztül, ásványi anyagokra és szerves anyagokra bomlanak.
Az állati tetemek nyílt égetéssel történő ártalmatlanítását, tekintettel arra, hogy ez a módszer lassú, erősen környezetszennyező és tűzveszélyes, illetve számos egyéb hátránya is van, manapság már csak kivételes esetben, és inkább kis létszámú állományoknál alkalmazzák.
A betegség rendkívül ragályos, ezért a jelenlegi járványügyi helyzetben a hatóságok a biztonságos ártalmatlanítás érdekében nem az állati tetemek távolabb eső hullafeldolgozóba történő szállítását, hanem a betegség kitöréséhez lehető legközelebb lévő, megfelelő területen történő elföldelést alkalmazzák. A távoli szállítás ugyanis jóval nagyobb kockázatot jelentene a fertőzés terjedése szempontjából.
